A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 31. szám - Jogtudomány, jogművészet és jogtechnika - A m. kir Curia 6o. sz döntvénye. A 20 frtot meg nem haladó keresk. ügyek

Tizennegyedik évfolyam. 31. szám. Budapest, 1895 augusztus 4. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Köziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) \l IfiiZSMGT taíEINEI ÍÉPflSRLETÉRí A MAGYAR flCYfÉM, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÍS lüZJEBIZfil KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MOR. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre ... 1 frt 50 kr. •Fél « ... 3 « — « Egész « 6 « — « Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM : Jogtudomány, jogmüvészct és jogtechnika. Irta : dr. A dmeto Géza. budapesti ügyvéd. — A m. kir. Curia 60. sz. döntvénye (A 20 frtot meg nem haladó keresk. ügyek). Irta: dr. Frank Gyula, Budapest. — Belföld (A kir. igazságügyministernek 27,241/95: I. M. számú rendelete, a házassági jogról szóló 1S9Í-: XXXI. törvénycikk végrehajtása tárgyában. A kir. igazságügyministernek •27,200/95. [. M. számú rendelete, a birósági eljárásról az esetben, ha az anyakönyvvezető valamely hivatalos cselekményt megtagad vagy valamely bejegyzést nem a felek kívánságának megfelelőjeg teljesit [1894: XXXIII t.-c. 1!). §-a]). — Ausztria cs külföld (Bolgár igazságügy s azzal kapcsolatban levő dolgok. Irta : dr. S c h i s c h m an o v Milán, legfőbb semmitőszéki biró, Szófia). - Nyilt kérdések és feleletek (Az új bélyegtörvény köréi >öl. Irta : dr. S t e i n e r Győző ügyvéd Magyar Ovárott. — Egy minösitési kérdés. Irta : dr. B o I i t s József. Apatin). — Vegyesek. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a ^Budapesti Közlöny »-böl. (Csődök. — Pályázatok.) Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. \jogtudomány, jogmüvészet és jogtechnika. Irta: Dr. AD.METO GÉZA. budapesti ügyvéd. Most, midőn a törvénykezési szünet beállott, midőn bármely téren működő jogász pihenni és üdülni megy, midőn a tárgyalási termek és hivatalos szobák csendesek - ez a csend ösztönöz bennünket arra, hogy úgy, mind az, ki nagy fáradság után egy magas hegy tetejére felérvén a völgyben levő zajból más mit sem hall és a magasban levő csendben az egész tájékot áttekinti — mi is e csendben egy magasabb álláspontról áttekintsük a jog vidékét, a jog életét. A jogtudománynyal, mely mindnyájunknak — biró, ügyvéd, ügyész és más jogászi tisztviselőnek egyaránt — szerszáma, természetesen kiki a maga egyénisége szerint bánik. De ezen számtalan egyéni irányzat mellett tapasztalunk jogéletünkben bizonyos, ha úgy fejezhetem ki magamat, t ö m e g i r án y o k a t, melyeket röviden megbeszélés tárgyává akarom tenni. Talán nem lesz érdektelen és talán nem minden haszon nélküli! Jogéletünkben a jogtudomány mivelése és alkalmazása tekintetében két irány áll egymással szemben, mely két iránynak létezése mindinkább kidomborodik. Az egyik és mindinkább uralkodóvá váló irányzat célja a positiv törvény megismerése. Ez irányzat a jogtudományt a törvényhozás és törvényalkalmazás segédeszközének tekinti s mihelyt működéseben a positiv törvény megismeréséig eljutott, a jogtudományt mint segédeszközt félreteszi és a gyakorlatot emlegeti a szürke theoriával szemben. Ez irányzat által produkált jogtudomány törpeségével nem imponálhat, hanem csak bizalmatlanságot kelt. sokszor csak úgy, mint a vak botorkál a sötétben cél és irány nélkül, úgy, hogy az irányzatnak produktuma nem jogtudomány, hanem jogtechnika. Létezését érezzük a mindennapi jogéletben, midőn sok büntető biró a vádlottban már bűntettest lát. midőn sok kir. ügyész derüre-borura felebbez és midőn a védői intézmény még mindig nem tekintetik annak, a mi. Bíróságaink ma is a védőt többé-kevésbé a vádlottal azonosítják s nem tekintik a védőt is az igazságszolgáltatás egy faktorának, ki éppen hivatva van az igazság felderítésében közreműködni, mint akár az ügyész, akár a vizsgálóbíró, akár az itélőbiróság. És sajnos, ez a felfogás a bűnvádi eljárási javaslatban sem tudott teljesen érvényesülni. Hogy a jogtechnika mily nagy tért hódított hazánkban, azt megmutatta különösen a polgári házassági törvényjavaslat tárgyalása. Az ez alkalomból a parlamentben és azon kivül elmondott beszédek, a megjelent különféle cikkek, röpiratok és tanulmányok, a társaságban hallott vélemények, mind azt mutatta, mennyi nálunk a jogtechnikusPedig a jogtechnika ártalmas nyomokat hagy mindenü tt, , jogszolgáltatás qualitását lenyomja, a jogbizonytalanságot fokozza, mert a jogtechnika megszerzése könnyebb lévén, a jogászi pályákra a hivatlanokok is lépnek és boldogulnak, melynek aztán végső következménye, hogy a jogrend szenved alatta. A másik irányzat jellemvonása a jognak, mint tudománynak öncélúsága. Ez irány legyen akár törvényhozásról, akár törvényalkalmazásról szó, működési körébe vonja mindazon állami, társádalmi, erkölcsi, bölcsészeti, psychologiai és physiologiai szempontokat, melyek befolyást gyakoroltak vagy gyakorolhatnak a jog, mint a társadalmi rend együttléte feltételének megalkotására. Ez irányzat a szerves összefüggésben levő jogösszeséggel operál és fő ismérve az az analytikai gondolkodási mód, mely a gyakorlatban alkalmazva éles distinctio-képességével bármely szövevényes per-anyágban, bármely bonyolult viszonyokban nagy könnyűséggel megtalálja a kérdés lényegét, ezt aztán elbírálja a jogi analysis segélyével rendelkezésére állván a tudomány által szerves összefüggésbe hozott jogösszeség. Nem ragaszkodik a törvény holt betűjéhez, nem esik kétségbe, ha a reális életben jelentkező örök törvények és a törvényes szabály közt ellentét mutatkozik, hanem liberális és humánus tud lenni mindenkor, mert hisz a reactio az igazi jogtudománynak mindig esküdt ellensége volt s igazi jogtudomány csak ott volt, a hol szabadság volt. Ez az irány nagy súlyt fektet az elméletre, lévén az elmélet a tudomány. De épp e miatt van az irány számos támadásnak kitéve. E támadások azonban igazságtalanok és rendesen felületességből származnak, mert ez irányzat elméleteinek nevezi ugyan magát, a gyakorlatot, a reális élet követelményeit, azonban sohasem téveszti szem elől, hanem azért is fektet oly nagy súlyt az elméletre, hogy a gyakorlatot híven és lelkiismeretesen szolgálhassa. Különben annak az iránynak, mely ujabban háborút üzent az elméletnek, az elméleti képzésnek legjobban megfelelhetünk, ha egy német tudós nyilatkozatát idézzük: «Die Theorie für überllüssig zu erkláren, heisst den Hochmuth habén, man braucht nicht zu wissen, was man sagt, wenn man spricht und was man thut, wenn man handelt.» A harmadik irány már nem is annyira tömeg irány, mint inkább egyéni irány, de miután gyakrabban fel kezd tűnni, érdemes lesz vele is foglalkozni röviden, ez a — jogművészet! Melegágya a büntető igazságszolgáltatás! Itt meg van sokszor az alapos tudományosság, de hiányzik az érzék a humanismus és társadalom iránt. Egy sajátságos felfogás jellemzi ez irányt, mely felfogás vegyüléke a kegyetlenségnek és pessimismusnak. Konsternáló hidegséggel és szivtelenséggel, de sokszor bámulatra méltó művésziességgel alkalmazza az egyes jogi igazságokat úgy, hogy a hires u. n. «összetett bizonyítékok)) segítségével tömegesen küldi az embereket a fegyházba. Ez irány csinálja a «Justizmord»-ot, aktákat intéz, azokban sokszor nagy elmeéllel akoskodik, az emberekkel azonban csak úgy pauschaliter okoskodik; existenciákat tönkre tesz és a jog hitelét megsemmisíti. Ez irányzat különös sajátságánál fogva a kiváló jogi gondolkodás sokszor meg van, de a lélek sekély. Egy egész kis tanulmányt lehetne irni ezekről a lelkekről, kik a társadalom minden rétegében előfordulnak ; legyen szabad e helyett azonban egy röpke szólamot ide iktatnom, mely talán többet mond, mint egy egész tudomány : «A mély lélek megcsodálja a hold világát, a közönséges ember megelégszik a fényével, a kutya megugatja.» A m. kir Curia 6o. sz döntvénye. (A 20 frtot meg nem haladó keresk. ügyek.) Irta : dr. FRANK GYULA Budapest. Cikkünk cime árulja el már, hogy mivel óhajtunk foglalkozni. Ki akarjuk mutatni a -Curia 60-ik számú döntvényének tarthatatlanságát, kimutatjuk pedig ezt azzal, hogy a Curia által Lapunk mai száma 8 oldalra téried.