A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 30. szám - A közjegyzői állások szaporításának kérdéséhez

224 A JOG Resignáljunk ! A jó öreg Beccaria megkapta elégtételét. Most is mintha hallanók szavát: «Egy jól megszövegezett törvény többet ér 1000 kötet magyarázatnál. És ha van törvény, mely azt mondja, hogy az, ki két feleséget vesz el büntetendő, akkor nem szabad azt büntetni, a ki hármat vett el. A törvény, törvény ha rossz, tessék megváltoztatni. Jogi magyarázattal a fehér is fekete lesz, lásd a Curia 60. számú döntvényét. Quod erat demonstrandum. A közjegyzői állások szaporításának kérdéséhez. Irta : ZIMÁNYI ALAJOS, budapesti kir. közjegyző. Zöld Sándor úrnak a «Jog» 29. számában közlött feleleletére helyén valónak látom kijelenteni, hogy miután a közjegyzői állások szaporításának kérdésében közlött nyilatkozatomat ugyan ő ezen feleletében teljesen a személyes térre vitte át, — ezen a téren pedig én rossz polemizáló vagyok és ilyen lenni nem is akarok, tehát e kérdésben e helyütt a vitát vele annál inkább megszüntetem, mert ebben a kérdésben a tárgyilagos és érdemleges vélekedés nem egyedül az én személyes vélekedésemet képezi, hanem főkép a kir. közjegyzők országos egyletének, és igy az egész országból összegyülekezett testületnek közgyűlésén megállapított véleményét és határozatát. Az ő vélekedése az ország közjegyzői nagy többségének e kérdésben közgyűlésen kimondott meggyőződésétől — a közjegyzői állások kívánatos szaporításának feltételeire nézve — lényegesen eltér. E kettő abban különbözik egymástól, hogy a míg az országos egylet a közjegyzői intézményt az ország jogéletének javára kívánja fejleszteni és a közjegyzői állást a hatáskör okszerűbb szabályozásának a tudományos fejlődöttség és a közbizalmi állás mentül tiszteletreméltóbb fokozatára kívánja és törekszik emelni, s annak feltételeit meg is jelöli: ezzel ellentétben Zöld Sándor úr a hatáskör alsóbb, majdnem alantas nívójával megelégszik, melynek eredménye pedig előreláthatólag az lenne, hogy sokkal jobb lenne inkább falusi jegyzőség elnyerésére törekedni, mint a jogi közhitelesség és szaktudomány fokozatát feltételező bzjegyzői állásra. Mindazáltal — nehogy Zöld Sándor úr ezt a kijelentésemet is személyes szempontból fogadja — teljes készséggel kijelenteni, hogy az ő tárgyilagos, habár különböző véleményét nemcsak hogy nem akarom rosszalni, sőt inkább, valamint mindenkinek ellenvéleményét és annak szabad kijelentését tisztelem, becsülöm, éppen úgy az ő véleményét is hasonló módon tiszteletben tartantónak vélem, — de nem követhetem. Belföld. A vallás- és közoktatásügyi, igazságügyi és belügyi ministereknek 1,674/1895. V. K. Eln. számú rendelete, a gyermekek vallására vonatkozó megegyezések és nyilatkozatok alakszerűségeinek s azok anyakönyvi nyilvántartásánál követendő eljárásnak s a eyámhatósági beleegyezés mellett való áttérésnek szabályozása tárgyában. (Vége.) 4. §. Az 1. és 3. §-ok értelmében felvett jegyzőkönyv hiteles másolatát a járásbiró, polgármester vagy főszolgabíró legkésőbb a fölvétel napját követő három nap alatt kiadja a kérelemhez képest az egyik vagy mindkét házasulónak, vagy azok különös meghatalmazottjainak és mindenesetre hivatalból megküldi azon polgári tisztviselőnek, a ki előtt a felek a házasságot megkötni kívánják. 27,243/95. számú igazságügyministeri utasítás 70. §-ának utolsó bekezdése, 72. §-a. 78. §-ának utolsó bekezdése.) Az eredeti jegyzőkönyvet, valamint az 1. és 3. §-ok értelmében kiállított meghatalmazásokat a járásbiró, a polgármester vagy főszolgabíró saját irattárában tartja vissza. Az anyakönyvvezető, vagy más polgári tisztviselő a megegyezést az anyakönyvbe, illetőleg a házasság megkötéséről felvett jegyzőkönyvbe nem jegyzi be, ha a létrejött megegyezés az 1894 : XXXII. t.-c. szerint nem érvényes. ő- §• A gyermekek vallására vonatkozólag megkötött megegyezés az 1-894: XXXII. t.-c 3. §-a értelmében később csak az esetben változtatható meg, ha a különböző vallású felek közül valamelyik a másik házastárs vallására tér át, úgy, hogy e házasság egy vallásúak házasságává válik Ez esetben a megegyezés az 1. §-ban foglalt szabályok mellett a járásbiró, polgármester vagy főszolgabíró által a 2. sz. minta szerint fölveendő jegyzőkönyvbe foglalandó. 6. §. A 2. §. első bekezdésének rendelkezései az eredeti megegyezés megváltoztatása esetén is alkalmazandók. Az áttérési bizonyítvány, a melynek igazolnia kell, hogy a házasok most már mindketten ugyanazon egy vallásfelekezetnek tagjai, valamint az eredeti megegyezés hiteles másolata, a mennyiben a megegyezés más hatóság előtt jött volna létre, a járásbiró. polgármester vagy főszolgabíró előtt felmutatandó. Ezenkívül felmutatandók a házassági anyakönyvi kivonat, valamint a 7-ik életévet még be nem töltött összes gyermekek születési anyakönyvi kivonatai is. A felmutatott okiratok a jegyzőkönyvhöz csatolandók Az eredetiek helyett csatolható azoknak hiteles másolata. E másolatokat az eljáró köztisztviselő is hitelesítheti. A megegyezés megváltoztatásáról fölvett jegyzőkönyv hiteles másolata legkésőbb a felvétel napját követő három nap alatt a kérelemhez képest kiadandó az egyik, vagy mindkét házastársnak, illetőleg a különös meghatalmazottaknak és mindenesetre. hivatalból megküldendő egyrészt azon anyakönyvvezetőnek, a kinél a felek házassága (27,243/95. szamu igazságügyministeri utasítás 78. §-ának utolsó bekezdése) - másrészt pedtg mindazon anyakönyvvezetőknek, a kiknél a 7-ik életévet még be nem töltött gvermek születési esete nyilván van tartva. (bO,(H>/9o. szamu belügyministeri utasítás 57. §-a.) A 4. §. utolsó bekezdésének rendelkezései megfelelően alkalmazandók. 7 § Ha a bevett vagy törvényesen elismert különböző vallásfelekezetekhez tartozó szülők házassága annak következtében, hogy egyik házastárs a másik házastárs vallására tér át: egy vallásúak házasságává válik és a házasságból született az a gyermek, a ki a 7-ik életévet mar túlhaladta, de a 18-ik életévét még be nem töltötte, az 1894: XXXII. t-c 3 és 4. §-ai értelmében a szülőknek most már közös vallására kiván áttérni: ez csak a gyámhatóság beleegyezése mellett történhetik meg A beleegyezést az illetékes árvaszéknél kérheti: az áttérni kívánó gyermek vagy a szülők valamelyike, vagy ha nem a szülő a gyermek törvényes képviselője, a törvényes képviselő is. A kérelmező tartozik bemutatni: a szülők házassági anyakönyvi kivonatát, azon esetben, ha a szülők között gyermekeik vallása iránt törvényes megegyezés létesült a megegyezésről, valamint a megegyezés megváltoztatásáról szóló jegyzőkönyv hiteles másolatát, továbbá a szülő áttéréséről kiállított bizonyítványt, végül az érdekelt és 7-ik életévüket már túlhaladott, de 18-ik életév'öket még be nem töltött gyermekek születési anyakönyvi kivonatait. A kérvényt, illetőleg a szóval előadott kérelemről felvett jegyzökönyvet a gyámhatóság az érdekelteknek, jelesen az áttérni kívánó gyermeknek, e gyermek szülőinek, és ha nem a szülők valamelyike a gyermekek törvényes képviselője, a törvényes képviselőnek kihallgatása végett az illetékes polgármesternek, vagy főszolgabírónak adja ki. Az áttérni kívánó gyermek mindenesetre személyesen, a szükséghez képest a szülők, illetőleg a törvényes képviselő jelen nem létében hallgatandó ki. Ezen alkalommal a polgármester vagy főszolgabíró köteles meggyőződést szerezni arról, vájjon érett-e már a gyermek annyira, hogy saját vallásos meggyőződéssel bírhat. A kihallgatás eredménye tüzetesen jegyzőkönyvbe foglalandó. A gyámhatóság szükség esetében az áttérni kivánó gyermek kihallgatás végett maga elé idézheti, s az áttéréshez beleegyezését csak akkor adja meg, ha az áttérni kivánó gyermek már az érettség oly fokát mutatja, hogy saját vallásos meggyőződéssel birhat. Ha a gyermek eddigi vallását elhagyni nem hajlandó: a gyámhatóság beleegyezése megtagadandó. Az árvaszék határozata ellen az illetékes felsőbb hatóságokhoz a felebbezésnek van helye. Maga az áttérés a gyámhatóság beleegyezésének megadása után az 1868: LIII. t.-c. 3-8. §-aiban körülírt módon megy végbe. 8. §. Ha a gyermekek érvényes megegyezés hiányában a törvény érteim-ben szülőik vallását követik és a szülők valamelyike a házasság tartama alatt más vallásra tér át, az áttért szülő, ha neméhez tartozó és 7-ik életévét még be nem töltött gyermeke van, az áttérést annak tényleges megtörténte után a születési anyakönyvben leendő nyilvántartás végett az áttérést tanúsító okmány bemutatása melleit az illetékes anyakönvvvezetőnek jelentse be. (60,000/95. számú belügyministeri utasítás 57.' §-a.) 9. §. Ha az atya az 1894: XXXII. t.-c. 5. §-a értelmében azt kívánja, ho^y a királyi leirattal törvényesített, vagy ö általa elismert s 7-ik életévét még be nem töltött fiú-gyermeke-az ő vallását kövesse, ebbeli kívánságát a törvényesitést vagy elismerést követ5 6 hó alatt jelentheti ki. E kijelentésről a járásbiró, a polgármester vagy főszolgabíró jelen rendelet 1. §-ában, valamint a 2. §. első bekezdésében foglalt szabályok szem előtt tartása mellett, a 3 sz. minta szerint jegyzőkönyvet vesz fel. A legfelsőbb elhatározást közlő leirat, — elismerés esetén pedig, ha az elismerés nem személyesen történt az eljáró kir. járásbiró, polgármester vagy főszolgabíró előtt, az elismerésre vonatkozó közokirat, végül a törvényesített vagy elismert gyermekek születési anyakönyvi kivonat.ii felmutatandók s eredetiben vagy hiteles másolatban a jegyzőkönyvhöz csatolandók. A másolatot az eljáró köztisztviselő is hitelesítheti. A jegyzőkönyv hiteles másolata legkésőbb a felvétel napját követő három nap alatt az atyának, illetőleg különös meghatalmazottjának kiadandó és mindenesetre hivatalból megküldendő a születési anyakönyvbe való bejegyzés végett azon anyakönyvvezetőknek, a kik a kir. leirattal törvényesített vagy elismert fiúgyermekek szülelését nyilvántartják. (60,000/95. sz. belügyministeri utasítás 57. §-a.) A 4. §. utolsó bekezdésének rendelkezései megfelelően alkalmazandók. 10 §. A jelen rendelet 1-6. és 9. §-ainak rendelkezései megfelelően alkalmazandók abban az esetben is. ha a házasulok a gyermekek vallására nézve az 1894 : XXXII. t.-c. 1. §-a alapján létrejött megegyezésüket, vagy megegyezésnek az idézett törvény 3. §-a értelmében történt megváltoztatását, vagy a törvénytelen gyermek vallására nézve az atya az 1894: XXXII. t.-c. 5. §-ához képest tett kijelentését kir. közjegyző előtt nyilvánítják. Ez esetben a közokirat felvételének alakszerűségeire nézve a közjegyzői törvény intézkedéseit kell alkalmazni. Az említett megjegyzések és kijelentések anyakönyvi nyilvántartása végett a kir. közjegyző a felvett közokiratról hiteles kiadványt tartozik küldeni a jelen rendeletben megnevezett anyakönyvvezetőhöz, 'illetőleg polgári tisztviselőhöz. — Kelt Budapesten, 1895 június 29-én. Vegyesek. Az egyéni szabadság megóvása érdekében a m. kir. belügyminister az igazságügyministerrel egyetértőleg rendeletet adott ki, melyben utasítja a törvényhatóságokat, miszerint intézkedjenek, hogy olyan esetekben, midőn az általuk teljesített előnyomozás folyamán valamely bűntettnek vagy vétségnek nyomatékos gyanúja merül fel s a terhelt ellen az előzetes letartóztatás elrendelendőnek mutatkozik, az a közigazgatási vagy rendőrségi tisztviselő, a ki^ a letartóztatás iránt intézkedést tett, a kiderített bűntettet vagy vétséget — ha az ideiglenes bűnvádi eljárási szabályok 19. §-a értelmében már korábban nem tette volna — legalább a letartóztatás elrendelésével egyidejűleg jelentse fel, a vizsgálat teljesítésére illetékes kir. bíróságnál vagy kir. ügyészségnél eszközöljék ki a letartóztatásnak bir.öi határozattal való elrendelését, esetleg tentartását s ennek megtörténtéről a fővárosi m. kir. államrendőrseget sürgős szükség esetében távirati uton — értesitse. mellekletén'"' " értesítéseket és hirdetéseket lásdlapitiik PALIAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NVOMCAJA BUDAPESTEN