A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 27. szám - A közjegyzői állások szaporításának kérdéséhez

27. szám. Budapest, 1895 július 7. Szerkesztőség: Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) HETILAP AZ I Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szcrkeiztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR, Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre ... 1 frt 50 kr. Fél « ... 3 • — • Egész « 6 « — « Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM : Előfizetési felhívás. — Nyilatkozat. — A közjegyzői állások szaporításának kérdéséhez. Irta : Z i m á n y i Alajos, budapesti kir. közjegyző. — Biztosítási végrehajtás ingatlanra a követelésnek korábban történt bekebelezése esetén. Irta : I. Dr. B a c k Bernát, kir. albiró Oravicabányán. — II. Dr. Weisz Sándor, németbogsáni ügyvéd. — Belföld (Az egyházpolitikai törvények végrehajtása). — Nyilt kérdések és feleletek. (Egy minősitési kérdés. Irta: Dr.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLEKLET : Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-böl. (Csődök. — Pályázatok.) Blöfizetési felhivás! Július hó i-jével új előfizetést nyitottunk lapunkra. — Ez alkalomból azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetése m. hó végével lejárt, tisztelettel kérjük, szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb megújítani. Az előfizetések a Jog kiadóhivatalához, Budapest, V., Rudolf-rakpart 3. sz. alá küldendők. Nyilatkozat. A Budapesten megjelenő jogi szaklapok alulirt szerkesztőinek megállapodása értelmében a törvénykezési szünet ideje alatt, azaz július hó 5-étől augusztus hó 26-áig bezárólag, lapjaik kisebb terjedelemben fognak megjelenni. A rendes terjedelem e csökkenése, melyet a törvénykezési szünet természetszerűen hoz magával, a téli hónapokban ki lesz pótolva, nehogy a t. előfizetők a fenti megállapodás folytán hátrányt szenvedjenek. Budapest, 1895 július hó 1-én. Németh Péter, Dr. Wolf Vilmos, a 'Büntető Jog Tára, szerkesztője. az "Ügyvédek Lapja* szerkesztője. Dr. Fayer László, Dr. Révai Lajos és dr. Stiller Mór, a -Jogtudományi Közl.> szerkesztője. a -Jog- szerkesztői. A közjegyzői állások szaporításának kérdéséhez. Irta: ZIMÁNYI ALAJOS, bpesti kir. közjegyző. Zöld Sándor úr, pécsi kir. közjegyzőhelyettes, a «J o g» 26. számában ellenvéleményét nyilvánosságra bocsátotta a kir. közjegyzők országos egyletének közgyűlésén megállapított ama kijelentés ellenébe, mely szerint a közjegyzői állások szaporítását mind a közjegyzőség érdekéből, de mind a közjegyzői intézmény fejlesztésére való tekintetből, de kivált az állam jogéletének és a jogrendnek közérdekéből a közjegyzők országos egylete kívánatosnak és célravezetőnek csakis akkor tartja, hogy ha a szaporítás keresztülvitelével szükségszerű összefüggésben egyidejűleg a közjegyzői hatáskör módosítása, és az erre vonatkozó fennálló törvény revíziója is törvényhozásilag keresztülvitetik. Zöld Sándor urnák a közjegyzői hatáskör módosítása ellen való állásfoglalása téves; és téveszméire vonatkozólag szükségesnek látszik a figyelmeztetés ugyanezen az úton arra, hogy a kir. közjegyzők országos egylete az ezen kérdés feletti közgyűlési tanácskozásoknál nem egyedül csak egyik egyleti tagnak nézetei voltak döntő befolyással, hanem az egész ország minden részéből összegyülekezett közjegyzők és helyettesek gyakorlati sokoldalú tapasztalataiból felhozott és megvitatott adatok. Módjában lett volna Zöld Sándor úrnak és jobban is tette volna, ha nézeteit magán a közgyűlésen hozta volna elő, és vita tárgyává tette volna, mert igy nem tűnnék fel ugyan ő olyannak, a ki a szaporítást csak saját magán érdeke okából sürgeti, nem gondolván magának az intézménynek a jogélet kívánalma szerinti további fejlesztésével. Az ország minden részéből összegyűlt közjegyzőket nem annyira a közjegyzők anyagi érdeke vezette határozatának kijelentésére, mint inkább a jogélet fejlesztésének közérdeke és pedig vezette az a gyakorlati meggyőződés, hogy a közjegyzők a hatáskör rendszeresebb szabályozásával végtelen sok szolgálatot tehetnek a hazának nemcsak az örökösödési törvény életbeléptetésével összefüggő okokból, hanem átalában a jogügyletek rendezése körében, és hogy az államnak felette fontos érdeke csakugyan azt hozza magával, hogy a közjegyzők tevékenységét az állam mentül számosabb esetben venné igénybe a jogügyletek rendezése terén. Megismerhette volna Zöld Sándor úr, a hatáskör rendszeresítésének s módosításának azt a nagy horderejét, a mit ez a módosítás a jogbiztosság közérdekének nyújthatna. Úgy látszik mind ez Zöld Sándor úrnak kicsinység és úgy látszik, hogy ő meg van elégedve a közjegyzői hatáskör jelenlegi állapotával, különösen meg van elégedve azzal, hogy jelenleg a törvény a közjegyzőt magánokiratok felvételétől eltiltja, holott ezt a törvény a jogi ismereteket teljesen nélkülöző kontároknak, s minden járatlan egyénnek megengedi, és már ezáltal is a közönség szemében a közjegyzőt hátrább teszi a községi jegyzők és zúgirászoknál. Ez az a mi magában véve is sérelmes, de ennél még rosszabb következménye az, hogy a közjegyzőt ennek akarata ellen is végtelen sok esetben belesodorja törvénysértésbe, mert a gyakorlati élet bőven megmutatta azt, hogy a közjegyzőnek eljárása körében sokszor teljes lehetetlen elkerülni a magánalakú okirat készítését. Meg van elégedve Zöld Sándor úr azzal is, hogy ez a körülmény szü'ő okát képezi annak is, hogy az ország el van árasztva jogászilag alaptalan, szabálytalan okiratokkal, melyek az ahhoz semmit nem értők által szabadon szerkesztetvén, ebből megszámlálhatlan jogviszály keletkezik, melyek mind elháríthatok és megelőzhetők volnának, ha a törvény a közjegyzők hatáskörének más módon való szabályozását s rendszeresítését már annak idejében megállapította volna. Zöld Sándor úrnak szemébe tűnik ugyan, hogy a közjegyzői irodákban jogügyletekről való okiratok felvétele nagy ritkaság gyanánt fordul elő, és az is szemébe tűnik, hogy hasonlithatlanul nagyobb számban készülnek a közjegyző mellőzésével kivált a telekkönyvi jogokat tartalmazó jogászilag értelmetlenek által készült iratok. De ő mindezzel mit sem törődik, és nem kívánja tekintetbe venni, hogy ily szabálytalan iratok sok okból telekkönyvileg nem is érvényesíttetnek és ezek ily módon ismét magját vetik el annak a helyzetnek, hogy néhány év, vagy talán évtized múlva, de bizonyosan ismét elkerülhetetlenné válik a telekkönyveknek a tényleges birtoklás alapján — tehát a jogfolytonosság fontos jogelvének sérelmére való ujabbi átalakítása. íme csak néhány körülmény a jogélet gyakorlatából véve, melyekből már a kissé gondolkozó jogász, vagy nem csak jogász, hanem bármelyik jó hazafi meggyőződhetnék a közjegyzők országos egyletének az összegyűjtött gyakorlati tapasztalatok alapján kimondott határozatnak helyes voltáról vagyis arról, hogy a közjegyzői hatásköt revisiója országos érdekből szükséges, és hogy nagy hibát követne el a kormány és törvényhozás, ha ezt a revisiót a szaporítás kérdésénél nem hozná combinatióba. Mindez pedig csak egy részét képezi azoknak a gyakorlati okoknak, amelyekről Zöld Sándor úr a közgyűlésen Lapunk mai száma 8 oldalra téried.