A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 26. szám - Bolgár igazságügy s azzal kapcsolatban levő dolgok

102 A. JOG Abban az esetben, ha a kir. járásbíróság 1894. évi nov. i-je után hoz ítéletet oly perben, melyben 1894. évi november i-je előtt már ítélet lett hozva, habár csupán az időelőttiség iránti kereshetőségi jog kérdésében: másodfokban nem a kir. törvényszék, mint felebbezési bíróság, hanem a kir. tábla jár el. (A bpesti kir. tábla 1895. H. 1. sz.) Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. A vevő azt az árkülönbözetet követelheti, mely az árú rendeltetési helyén a teljesítés idejekor a szerződési és piaci ár között mutatkozott, ha a rendeltetési hely nem is tekinthető egyúttal teljesítési helynek. A ker. tv. 354. §-ában meghatározott azonnali értesítés elmulasztása azt a következményt vonja maga után, hogy a késedelmes fél a teljesítéshez ragaszkodhatik, és hogy a nem késedelmes fél a késedelmes fél által felajánlott teljesítést az értesítés megtörténtéig vissza nem utasíthatja. A nagykanizsai kir. törvényszék (1893 szept. 1G. G, ÍÖ5. sz. a.1 Gyó'rffy János ügyvéd által képviselt F. Ferenc felperesnek dr. Schwartz Adolf ügyvéd által képviselt S. Lajos alperes ellen 1,205 frt és jár. iránti perében a következő Ítéletet hozta: Köteles alperes 415 frt tőkét stb. felperesnek megfizetni. Felperes keresetének többi részével feltétlenül elutasittatik stb. Indokok: A k. t. 354. §-a szerint az a szerződő fél, ki a teljesítés helyett kártérítést akar követelni, ezt a jogát csak úgy érvényesítheti, ha erről a másik felet azonnal vagyis közvetlenül a teljesítésre megállapított határidő lejárta után értesiti és annak egyúttal az utólagos teljesítésre, ha azt az ügylet természete megengedi, kellő időt enged. Felek egyező előadása szerint alperes az eladás tárgyát képező rozsot, és pedig 500 métermázsát szeptember, 500 métermázsát október és 500 métermázsát pedig november havában tartozott volna szállítani. Minthogy pedig felperes maga azt adja elő, hogy alperest a kártérítés érvényesítése iránti szándékáról az utólagos teljesítésre szóló felhívás mellett az M, alatti szerint 1891. évi okt. 1. értesítette; tekintve, hogy az eladott rozs megosztva három különböző időben volt szállítandó; tekintve, hogy alperes önmaga beismeri, hogy az M. alattihoz hasonló tartalmú értesítést az 1891: októberi és novemberi szállítás elmulasztása miatt alperesnek nem küldött, igy nyilvánvaló, hogy az októberi és novemberi szállításra vonatkozó értesítés elmulasztása miatt felperesnek ezekre vonatkozólag kártérítéshez ezúttal joga nincsen; miért is felperest ezen két hóra vonatkozó kártérítés iránti keresetével feltétlenül elutasítani kellett. Ellenben az 1891. évi szeptember havában szállítani kötelezett 500 métermázsa rozsnak nem szállítása miatt előállott kárát felperesnek megítélni kellett, mert a peres felek közötti levelezésekből alperesnek a szerződésnek nem teljesítésére irányuló szándéka kiviláglott; de ettől eltekintve, mert alperes azt az M. alatti értesítés dacára utólagosan sem szállította, úgy felperesnek a szerződés nem teljesítése miatti kártérítési jogosultsága a szeptemberi hóra nyilvánvaló. Minthogy az A) alattiban az ügylet teljesítési helye tekintetében felek között megállapodás nem történt, ennélfogva jelen esetben annak helyéül a k. t. 322. §-a értelmében alperes lakhelye, Nagy-Kanizsa volt megállapítandó. A kár menynyiségének kiszámításánál alapul a szakértők véleményét kellett elfogadni, mely szerint 1891. évi szeptember havában a rozsnak ára Nagy-Kanizsán métermázsánként 9 frt 85 kr. volt; tekintve, hogy a felek közötti szerződés szerint alperes ugyanazon időben az 500 métermázsa rozsot Salzburgban átadva 9 frt 95 krért volt köteles szállítani, ekként ezen összegből levonva a N.-Kanizsától Salzburgig az általános viteldijszabás szerint fizetendő 122 forint szállítási dijat, marad 8 frt 73 kr., mint oly vételári összeg, melyért az A) alatti szerint Nagy-kanizsán 1891. év szeptember havában 500 métermázsa rozsot alperes szállítani köteles volt; tekintve, hogy akként a szerződési és piaci ár közötti különbözet métermázsánként 92 kr., de mert felperes nem annyit, hanem ennél kevesebbet, azaz métermázsánként 83 krt vett keresetbe, azért felperesnek kártérítés cimén a szeptember hóra keresetbe vett 415 frt tőkét és annak nem kifogásolt kamatait megítélni kellett. A teljesítés helyének megállapításánál nem volt elfogadható a felperesi érvelés, mert ama kitétel «franco Salzburg» alatt csak az értendő, hogy alperes köteles* a rozsot Nagy-Kanizsától Salzburgig szállítani s azért járó szállítási dijat fizetni; tekintve, hogy alperes a szerződés szerint a rozsot szeptember, október és november hóban volt köteles szállítani, nem pedig egy meghatározott napon, ennélfogva szabadságában állott szerződési kötelességét nevezett hónapok bármelyik napján teljesíteni; miért is áz árkülönbözet kiszámításánál azon hónapok átlagos ára volt veendő. Ezzel szemben nem volt figyelembe veendő ama alperesi érvelés, hogy megítélés esetén annak alapjául nem a havi átlagos ár, hanem a kérdéses hónapok utolsó napján levő piaci árak tekintendők stb. A pécsi kir. ítélő tábla 11894 január 17. 5,919. sz, a.) az elsőbiróság ítéletének azt a részét, melylyel alperest 415 frt tőke és kamatjainak megfizetésére kötelezte, megváltoztatja, felperest keresetének ezzel a részével is elutasítja, ugyanannak az ítéletnek többi részét helybenhagyja stb. Indokok: Felperes keresetét arra alapítja, hogy alperestől 1891. évben 1,500 métermázsa rozsot vett, melyből 500 ,n/m szeptember hóban 500 október hóban, 500 mU pedig november hóban lett volna szállítandó, hogy alperes a szállításra való képtelenségét tudatta és az ügylet felbontása és kártérítés iránt meg 1891. evi szeptemberben vele alkudozott, mig végre felperes 1891 okt 1. kelt M a nem kifogásolt másolatban csatolt sürgöny által tudatta alperessel hogy az általa felajánlott kártérítést el nem fogadja és hogy ha alperes a felperes által követelt nagyobb kártérítési öszszeget meg nem ajánlja, akkor birói uton fog kötelességszerű szállítást vagy teljes kártérítést követelni. Beismeri azonban felperes, hogy az M. a. kelte, vagyis 1891 okt 1. után alperessel tovább nem érintkezett és hogy nem tudatta vele, teljesítést követel-e, vagy pedig kártérítést, mig 1892* au°\ 12. kártérítés iránti keresetét beadta. & Tekintve azonban^ hogy a k. t. 354. §-a értelmében a vevő, ha az eladó késedelme miatt a teljesítéstől elállani és e mellett kártérítést követelni akar, erről az eladót értesíteni tartozik; tekintve, hogy felperes beismerése szerint a kereset beadása előtt a választást nem tudatta; azt az állítását pedig, hogy ügyvédje tudatta, alperes tagadása ellenében mivel sem bizonyította; tekintve továbbá, hogy ily körülmények között alperesnek még a per folyama alatt is jogában állott a teljesítést választani, a mit meg is tett; tekintve, hogy a kereset beadásakor, mikor alperesnek a felperes által tett választásról való értesítés hiányában még mindig jogában állott teljesíteni, a rozs ára a szakértők szerint a szerződés áránál alacsonyabb volt: ennélfogva a kereset indítása által eszközölt értesítés idején a teljesítés elmulasztásából felperesre kár nem hárult: felperest az elsőbiróság Ítéletének részben való megváltoztatásával, keresetével egészen el kellett utasítani stb. A m. kir. Curia (1895. évi május 2. 903. sz. a.) mindkét alsóbirósági ítélet részbeni megváltoztatásával alperes arra köteleztetik, hogy felperesnek 1,065 frt tőkét, ennek és pedig 415 frt után 1891 okt. 1-től és 210 frt után 1891 nov. 1-től és 440 frt után 1891 dec. 1-től járó 6°/o-os kamatát stb. fizessen meg stb. Indokok: Tekintve, hogy alperes az 1891: szeptember, október és november hónapokban havonként 500 métermázsát kötelezett rozsot felperesnek nem szállította, sőt ezen rozsmennyiségnek szállítását, a perhez csatolt és valódiságra nézve nem kifogásolt levelek és táviratok szerint megtagadta; tekintve, hogy a k. t. 354. §-ban meghatározott azonnali értesítés elmulasztása azt a következményt vonja maga után, hogy a késedelmes fél a teljesítéshez ragaszkodhatik és hogy a nem késedelmes fél a késedelmes fél által felajánlott teljesítést az értesítés megtörténtéig vissza nem utasíthatja; tekintve, hogy felperes a kereset megindításával az öt megillető alternatív jogok közül a kártérítést választotta és erről alperes a kereset kézbesítésekor értesült; tekintve, hogy alperes a kereset kézhezvételéig nem jelentette ki az iránti készségét, hogy a szerződés teljesítését kívánja; mindezek alapján felperesnek kártérítési igénye, illetve alperesnek kártérítési kötelezettsége megállapítandó volt. Felperes elmaradt nyereség fejében azon különbözetet kéri megítéltetni, mely Salzburgban, mint teljesítési helyen a teljesítés idejekor a szerződési és piaci ár között mutatkozott és a mely különbözet a B. alatti Salzburgi vásári biztossági hivatalos bizonyítvány szerint a kereseti összeget teszi ki. Habár a kereseti A) alatti kötés és a felek között az ügylet megkötése tárgyában folytatott levelezés és sürgönyváltás szerint Salzburg teljesítési helynek nem tekinthető, mégis tekintve, hogy a dolog természetéből következik, hogy a vevő az eladó által más helyről küldendő áru nem szállítása esetében rendszerint az által szenved kárt, illetve az által marad el nyeresége, hogy a rendeltetés helyén nélkülözi azon árut, melyre neki ott szüksége van, felperes azon különbözetet követelheti, mely Salzburgban mint rendeltetési helyen a teljesítés idejekor a szerződési és piaci ár között mutatkozott. Tekintve már most, hogy az alperes által szállítani kötelezett, 1,500 métermázsa rozsból 500 métermázsa 1891 szept. 30-ig, 500 métermázsa okt. 31-ig és 500 métermázsa november 30-ig alperes választása szerint ezen hónapok bármelyik napján volt szállítható és igy alperes a szállításban a szállítási hónapok mindegyikének utolsó napján tekintendő késedelmesnek;. tekintve, hogy felperes a fennforgó esetben a késedelmes alperestől azon árkülönbözetet van jogosítva követelni, mely Salzburgban, mint rendeltetési helyen, a teljesítés idejekor, vagyis 1891 szeptember 30-án, október 31-én és november 30-án a szerződés és piaci ár között mutatkozott; tekintve, hogy a B) alatti Salzburgi vásári biztossági hivatalos bizonyitványnyal a szállítási hónapokban volt átlagos rozsárak vannak kitüntetve; tekintve, hogy alperes nemcsak nem bizonyította, de még határozottan nem is állította, hogy a szállítási hónapok mindegyikének utolsó napján a rozs Salzburgban a B) alattiban kitüntetett átlagos arnal alacsonyabb árral birt és igy a B) alatti igazolványnyal bizonyítottnak veendő, hogy az 1891 évi szeptember, október es november hónapokban Salzburgban fennállott átlagos ár nem volt alacsonyabb, mint az ezen hónapok utolsó napján fennállott ár; .fekmtve> hogy a B) alatti szerint kitüntetett piaci és a szerződésileg megállapított árak közötti különbözet 1891 szeptember havában metermazsánként 83 kr., október havában 42 kr. és