A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 26. szám - Bolgár igazságügy s azzal kapcsolatban levő dolgok

A JOG 207 peresnek ezen ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt az esküre jelentkezni s azt a kitűzött határnapon le is tenni, mert ha 1.-rendű alperes le nem teszi a neki itélt főesküt, felperes pedig leteszi, az esetben köteleztetik f.-r. alperes felperesnek 328 frt 35 kr. tőket, ennek 1892. évi február 1-től járó 6°/0 kamatait s 30 frt perköltséget 8 nap alatt végrehajtás mellett megfizetni; ellenkezőleg felperes II.-r. alperes elleni keresetével elutasittatik; ha pedig felperes le nem teszi a neki itélt főesküt, I.-r. alperes pedig, akár leteszi, akár le nem teszi a főesküt, az esetben felperes mindkét rendű alperes elleni keresetével elutasittatik s köteleztetik alpereseknek 28 frt perköltséget 8 nap alatt végrehajtás terhével megfizetni stb. — A pécsi kir. ítélőtábla szüneti tanácsai. Az idei szüneti idő kezdete előtt á pécsi kir. Ítélőtáblánál az utolsó rendes tanácsülések július hó 1-től július hó 3-ig tartanak. Azontúl nyolc hétig felváltva egy-egy ötös szüneti tanács fog működni. A két szüneti tanács következőleg alakult meg: Július hó 7-től augusztus hó 18-ig. Elnök : Balogh Károly, kir. táblai tanácselnök.' Birák : Gruber Gusztáv kir. táblai biró, Kisfaludy Imre kir. táblai biró, dr. Daempf Sándor kir. táblai biró, Cziglányi Béla kir. táblai biró. Augusztus hó 18-tól szeptember hó l-ig. Elnök: Blaskovich István kir. táblai elnök. Birák: Pulcz Imre kir. táblai biró, Gruber Gusztáv kir. táblai biró, Kisfaludy Imre kir. táblai biró, Cziglányi Béla kir. táblai biró. A kir. tábla elnöke a július hó 7-ke és augusztus hó 18-ka közti időt tölti szabadságon, Balogh Károly tanácselnök augusztus hó 18-tól október 13-ig lesz szabadságon a szüneti tanács birái közül Gruber Gusztáv, Kisfaludy Imre és Cziglányi Béla szeptember hó 2-ától október hó 27-ig, Pulcz Imre július hó 7-től augusztus hó 25-ig, dr. Daempf Sándor augusztus hó 28-tól október hó 13-ig veszik ki szabadságidejüket. A rendes tanácsülések az évi szeptember hó 2-án fognak kezdődni, minthogy azonban a birói létszám a szüneti birák szabadságolása folytán csak október hó 27-én lesz ismét teljes, ez ideig csak egy polgári és egy büntető tanács fog működni, az előbbi úgy is, mint felülvizsgálati tanács. Fölösen lerótt bélyegösszeg visszatérítését az ügyvéd meghatalmazás igazolása nélkül is kérheti. A kir igazságügyi ministerium megkeresése folytán a kir. pénzügyministerium utasította a budapesti fő- és székvárosi pénzügyigazgatóságot, hogy a perben meghatalmazott ügyvédeknek a fölösen felhasznált bélyegek visszatérítése iránt saját nevükben beadott kérvényeit abban az esetben is vegye érdemleges tárgyalás alá, ha az ügyvédek ez irányban történt megbízatásukat az általuk képviselt fél részéről kiállított külön meghatalmazványnyal nem igazolják, mert az illetékszabályok 90. §-ának t>) pontja értelmében ily ügyekben a bélyegilleték lerovása elsősorban is az ő terhükre iratik elő; miből következik, hogy a fölösen lerótt összegnek visszatérítése iránt folyamodni minden különös meghatalmazás nélkül jogosultak. (23,747. 1895. I. M. Felügyeleti hatóságnak másodfokban hozott határozata ellen használt felfolyamodásról. A kir. Ítélőtábla elnöke, mint felügyeleti hatóság másodfokú határozata ellen közbevetett felfolyamodás következtében az iratokat az eljárt kir. törvényszéki elnök, mint elsőfokú felügyeleti hátóság közvetlenül terjesztette fel a kir. igazságügyministeriumhoz. A kir. igazságügyministerium helytelennek nyilvánította ezt az eljárást, mert eltekintve attól, hogy a felügyeleti ügyekben teendő felterjesztéseknél a rendes szolgálati út mindig betartandó, különben is valamely felfolyamodás felterjesztésére csak azon hatóság lehet hivatva, a melynek határozata ellen a felfolyamodás intézve van. (31,003/1894-. I. M. sz.) Egyik törvényszék személyzete a másik törvényszék birói tagjával ideiglenesen ki nem egészíthető. Egyik kir. törvényszék elnöke azt a kérelmet terjesztette elő, hogy egy folytatólagos bűnügyi főtárgyalásra a korábbi főtárgyaláson szavazó biróképen részt vett, de időközben más kir. törvényszékhez áthelyezett kir. törvényszéki biró küldessék ki. A kir. igazságügyministerium ezt a kérelmet nem találta teljesíthetőnek, mert itt nem az ügynek más bíróság illetékességéhez való utalásáról — az u. n. biróküldésről, — hanem az illetékes bíróságnak más bíróság tagja által való ideiglenes kiegészítéséről van szó; és mert az 1871: XXXI. t.-c. 3. §-a szerint csak a törvényszék (tehát nem az administrativ hatósággal kiró elnök) és az is csak a saját területén küldheti ki az egyik birót a másik bírósághoz, miből az következik, hogy az igazságügyi kormányzat ilynemű intézkedéséhez a törvényes alap hiányzik. ('33,236/1894. I. M. sz.) Telekkönyvi helyesbítési teendőket ellátó személyzet. Egyik kir. törvényszék elnöke, habár a vezetése alatt álló bíróságnál telekkönyvi betétszerkesztés folyamatban nincsen, azt a kérelmet terjesztette elő, hogy az 1892: XXIX. törvénycikk alapján ott már elrendelt és ezután elrendelendő telekkönyvhelyesbitési eljárás helyszíni teendőinek ellátására egy betétszerkesztő albiró és telekkönyvvezető, avagy egy közhivatali viszonyban nem álló személy Í1892: XXIX. t.-c. 6. §.3. bek.) alkalmaztassák. A kir. igazságügyministerium kijelentette, hogy a betétszerkesztő közegek oly bíróságnál, melynél betétszerkesztés folyamatban nincs, nem alkalmazhatók, és hogy a kérdéses közhivatali viszonyban nem álló személyek a telekkönyvhelyesbitési eljárás helyszíni teendőire csak akkor lesznek kiküldhetők, ha az 1893. évi 24,366. I. M. számú szabályrendelet (Igazs. Közi. II. évf. 8. számának melléklete) 18. §-ának végbekezdésében kilátásba helyezett külön rendelet kiadva íesz. (27,923/1894. I. M. sz.) Ügyvédi kamarai fegyelmi határozatok kézbesítése Ausztriában. Előfordult az az eset, hogy egyik magyar ügyvédi kamara ügyvéd ellen indított fegyelmi ügyben hozott határozatát a panaszos fél részére Ausztria területén leendő kézbesítés végett postán az illető osztrák községi elöljárósághoz küldötte. A kir. igazságügyministerium erre azt jegyezte meg, hogy miután ily esetekben az ügyvédi kamara választmánya fegyelmi birói hatóságot gyakorol, a kézbesítés az 1877. évi január hó 4-én 27,881/1875. sz. a. (1877. évi R. T. 1. 1.) kibocsátott igazságügyministeri rendelet intézkedéseinek figyelembe vételével nem közvetlenül posta útján, s nem is a közigazgatási hatóságok útján, hanem oly módon eszközlendő, mint a bíróságok által elrendelt kézbesítések. Az ily határozatok fordítás közvetítése végett a kir. igazságügyministeriumhoz terjesztendők fel s azok innét küldetnek el az illetékes osztrák bíróságoknak az illető fél részére leendő kézbesítés céljából. 147,467.1894. I. M. sz.) A birák túlterheltsége felmentés indoka. A szegedi kir Ítélőtábla: .... kir. törvényszéki biró az 1891. évi XVII. t.-c. 13. és 15. §§-ai, valamint a birói ügyviteli szabályok 98. §-a értelmében 5 frt rendbirságnak nyolc nap alatt leendő megfizetésére köteleztetik. Indokok: A büntető ügynek másodbirósági megvizsgálása alkalmával a következő rendetlenség tapasztaltatott: Katanits Steván I-r. vádlott az 1894. évi ápr. 16-ára kitűzött tárgyaláson meg nem jelenvén, annak az újonnan kitűzendő végtárgyalási határnapra leendő elővezettetése rendeltetett el arra az esetre, ha a kézbesítési vevényből kitűnnék, hogy a nevezett vádlott a tárgyalásra szabályszerűen idéztetett. Ennek dacára az 1894. évi augusztus 24-én 2,456/B. 894. szám alatt kelt végzésével az 1894. évi szeptember 17-ére kitűzött uj tárgyalási határnapra nem Katanits Stéván I.-r. vádlott, hanem Katanits Milos III.-r. vádlott rendeltetett elővezettetni és ez utóbbi O-Sztopár község elöljáróságának az e részben hozzá intézett felhívás folytán tett jelentése szerint egy községi rendőr által tényleg elő is vezettetett. Minthogy pedig ezért a rendetlenségért a felelősség .... kir. törvényszéki birót terheli, a mennyiben a 2,456/B. 894. számú végzést, valamint a községi elöljárósághoz intézett felhívást mint végtárgyalási elnök ő irta alá; minthogy a nevezett birónak oly nagymérvű elfoglaltsága, mely az általa beismert és tévedésnek nyilvánított intézkedést menthetővé tenné, igazolva nincs; minthogy jelen esetben a személyes szabadság korlátozása forogván kérdésben, a teendő intézkedésekre kiváló figyelem fordítandó lett volna, de a nagymérvű elfoglaltság a jogsértést magában foglaló rendetlenség megtorlását különben sem zárná ki; s minthogy ezek szerint a . . kir. törvényszéki biró részéről igazolásul felhozott okok alaposaknak el nem fogadhatók: ugyanőt az 1891. évi XVII. t.-c. 13. és 15. §§-ai alapján kiszabott rendbírság fizetésére kötelezni kellett. — Ám. kir. Curia: Minthogy nevezett törvényszéki birónak azt a védekezését, hogy a terhére rótt elnézés a hiányzó birák helyettesítése folytán előállott túlterheltségének következménye, a kir. törvényszék elnöke támogatja: ennélfogva a kir. ítélőtábla ítélkezésének megváltoztatásával .... biró a rendbüntetés alól felmentetik. (1895. ápril. 25. 3,413.) Feltételes vádvisszavonás. A m. kir. Curia (a debreceni kir. törvényszék előtt lopás és hamis vád bűntetteivel vádolt Klein Eipót elleni bűnügyben): Here Dávid panaszló a kárára elkövetett lopás idején szolgálatában állott vádlott megbüntetését nemcsak az előnyomozat s a vizsgálat rendén, de a végtárgyaláson is határozottan kívánta és csak midőn a vádlott védőjének kérelmére a végtárgyalási elnök újólag megkérdezte panaszlót, hogy kívánja-e vádlott megbüntetését, tette ez azon nyilatkozatot, hogy miután vádlott szülői odakünn siránkoznak, azokra való tekintettel nem kívánja megbüntetését; de mihelyt az elnök figyelmeztette, hogy ezen esetben a felmerült bűnügyi költségeket viselni tartozik, mindjárt visszavonta ezen nyilatkozatát és vádlott megbüntetését kivánta. Minthhogy a végtárgyalási elnök az érintett figyelmeztetés által nemcsak hogy alaki szabálytalanságot nem követett el, de állásából folyó kötelességet teljesített, mert ezen magánvádra üldözendő bűnvádi ügyben fölmerült eljárási költségeket csakugyan panaszlónak kellett volna megfizetni azon esetben, ha vádinditványától a végtárgyaláson eláll és minthogy ezen figyelmeztetés után panaszló a vádlott megbüntetését utoljára is kifejezetten kérte; ezeknél fogva vádlott a lopás büntette miatt is elitélendő volt. (A kir. tábla a vádat elejtettnek vette, kijelentvén, hogy «kifejezetten visszavont magánvád újra fel nem vehető*.) (1895. évi ápr. hó 30-án 8,315. sz. a.) Szegényvédelem és gondnokságok. A budapesti ügyvédi kamara 1894-ben 276 polgári, 48 büntetőügyben rendelt pártfogó ügyvédet. A budapesti kir. törvényszék polgári osztálya és a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék által 1894-ben 51 csődeljárás nyittatott meg és 50 ügyvéd rendeltetett ki ügygondnokul. Hat oly ügyvéd neveztetett ki csődtömeggondnokká, kik az utolsó öt évben hasonló kirendelésben már részesültek. A kamarai jelentés a gondnokságokra nézve következőket tartalmazza: Egyéb gondnoki kirendeléseknél tapasztalatunk az, hogy a bíróságok általában véve nem járnak el ugy, hogy ezen, részben javadalmazással, részben teherrel járó kinevezéseket a kamarai tagok közt az igazságnak megfelelően s egyenlően igyekeznének szétosztani. Különösen áll ez a budapesti polgári törvényszéknél a válópereket és a telekkönyvi ügyeket illetőleg; továbbá a székes fővárosi árvaszéknél kiosztott gondnokságok tekintetében. Azt tapasztaljuk, hogy e hatóságok az érintett ügyekben rendszerint egy