A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 26. szám - Bolgár igazságügy s azzal kapcsolatban levő dolgok

206 Zombori Bogisich Lajos, a bpesti kir. törvényszék elnöke, megrongált egészsége helyreállítása céljából hosszabb szabadságra ment. A szabadságolási idő a budapesti kir. törvényszék polgári osztályánál ez évre következőleg lett beosztva: Chira Elek kir. táblai biró hosszabb idő' óta beteg lévén, bizonytalan idö're szabadságoltatott. Apáthy László kir. táblai biró július 2-től—aug. hó 13-ig (Helyettesíti Goczigh József.) Pajor Ferenc kir. törvényszéki biró: június 4-től—július 15-ig. (Helyettesei: Fövenyessy Lajos és Lipovnitzky.) Fejér Elek augusztus 14 tői—szept. 24-ig. (Helyettese: dr. Soós Kálmán.) Harthodeiszky Emil aug. 14-től — szept. 14-ig. (Helyettese: Karossá Bulcsú.) Goczigh József aug. 14-től —szept. 24-ig. (Helyettese: Apáthy László.) Hajdú Imre aug. 2-től —szept. 13-ig. (Helyettese: dr. Lauffer Gyula.) Dr. Tury Sándor jul. 2-től—aug. 13-ig. (Helyettese Mattyasovszky Miklós.) Mattyasovszky Miklós aug. 14-től—szept. 24-ig. (Helyettese: Karossá Rulcsu.) Fövenyessi Lajos jul. 1-től—aug. H-ig. (Helyettesei: Serly Antal, Lipovnitzky István és Pajor Ferenc.) Serly Antal jul. 15— -aug. 25-ig. Helyettessei: Lipovnitzky István, Pajor Ferenc.) Karossá^ Bulcsú jul. 2-től aug. 13-ig. (Helyettese Barthodeiszky Emil.) Ádám György szeptember hó 4-től—okt. 16-ig. (Helyettese: Dóbiás Arnold.) Lipovnitzky István aug. 12-től—szept. 22-ig. (Helyettesei: Pajor Ferenc, Serly Antal.) Borbély Jenő aug. 14-lői szept. 24-ig. (Helyettese: Erdős József.) Dóbiás Arnold július 2-től—aug. 13-ig. (Helyettese: Ádám György.) Dr. Soós Kálmán július 2-től—aug. 13-ig. (Helyettese: Fejér Elek.) Erdős József július 2-től—aug 13-ig. (Helyettese: Borbély Jenő.) Dr. Lauffer Gyula jul. 2-től—jul. 30-ig. és szept. 15-től—szept 29-ig. (Helyettese: Hajdú Imre.) Dr. Jámbor Jenő aug. 14-től—szept. 24-ig. Helyettese: dr. Puscariu Gyula.) Dr. Puscariu Gyula jul. 2-től—aug. 13-ig. (Helyettese: dr. Jámbor Jenő.) Dr. Lampel Hugó törvényszéki albiró aug. 14-től szept. 24-ig. (Helyettese: Dóbiás Arnold.) A budapesti kir. törvényszék büntető osztályánál a szabadságidő következőkép osztatott be: szabadságra mennek: Zsitvay Leó alelnök július 3—aug. 3-ig. (10 napot őszre fentartott.) Tóth Ernő kir. táblai biró aug. 5—szept. 15-ig. Czárán István kir. táblai biró jul. 8—jul. 28-ig. és szept. 9—szept. 29-ig. Előadó törvényszéki birák: Brinkmann A. jul. 8—aug. 18-ig. Bizaglich G. jul. 8—aug. 18-ig. Dr. Fekete Gy. jul. 8—aug. 18-ig. Kiss József jul. 8—aug. 18-ig. Cseke Kálmán aug. 5—szept. 15-ig. Lenk Gyula jul. 8—aug. 18-ig. Kálosy József jul. 8—aug. 18-ig. Mladoniczky N. jul. 8—aug. 4-ig. (Márc. 7—20 szabadságon volt már előzőleg, még febr. 23—márc. 6-ig fekvő beteg volt.) Richter Antal jul. 29— szept. 8-ig. Vargha Ferenc jul. 28—aug. 18-ig. Dr. Baurfigá\rten J. jul. 29—szept. l-ig. (Április hóban egy heti szabadsága volt már.) Eördögh András jun. 24—aug. 4-ig. Ruttkay István jul. 8— aug 18-ig. Czekelius Marcell aug. 19—szept. 29-ig. Dr. Schmidt Albin albiró aug. 5—szept. 15-ig. Nagel János albiró jul. 29—szept. 8-ig. Dr. Dezső Izor albiró jun. 24—aug. 4-ig. Törvényszéki vizsgáló birák: Balonyi Imre jul 7—aug. 17-ig. Dr. Haupt Albert aug. 19—szept. 28-ig. Drill Béla jul. 2—aug. 12-ig. Saly Dezső aug. 16— szept. 27. Dr. Sárkány József aug. 2—szept. 12-ig. Albirák: Benke Ferenc szept. 2—okt. 13-ig. Szilva Géza július 2—aug. 12—ig. Killényi Géza jul. 2—aug. 12-ig. Szabó Géza jul. 2—aug. 12-ig. Halászy Jenő aug. 25—okt. 3-ig. Nagy Kálmán aug. 16—szept. 26-ig. Dr. Kiss István aug. 16—szept. 26-ig. Dr. Horváth Sándor jul. 17—aug. 27-ig. Dr. Makucz Arthur jul. 2—jul. 15-ig és szept. 2—szept. 28-ig. Dr. Ferencffy István jul. 8—aug. 18-ig. A szóbeliség terén kezd szabadabb levegő fújni. Több tárgyaló biró már megengedi, hogy a halasztási, makacssági, sőt egyézségi jegyzőkönyveket a felek képviselői vehessék fel. Ezzel a koncesszióval nem sértik a törvényt és időmegtakarítás tekintetében előmozdítják a jogszolgáltatás és felek érdekeit. Ennek a helyes intézkedésnek sötét pendantja, hogy némelyik biró még az u. n. makacssági Ítéletet is végig elmondja az okokra nem is kíváncsi megjelent félnek. Két krajcár miatt. A debreceni kir. ítélőtábla felülvizsgálati tanácsa: Felperes felülvizsgálati kérelmének hely adatik, a felebbezési bíróság ítéletének az a része, a mellyel a felperes kereseti követelésének 02 krajcárra és kamatára irányuló részével is elutasittatott és a perköltség viselésére köteleztetett, megváltoztattatik, az alperesek 02 krajcár tőkének, 1893. évi szeptember hó 28-ik napjától járó 60/„ kamatának 8 nap alatt felperes részére leendő megfizetésére egyetemlegesen köteleztetnek. A perköltség a peres felek között egymás irányában kölcsönösen megszüntettetik. Indokok: Felperes felülvizsgálati kérelmét arra alapította, hogy az alsóbb fokú bíróságok az anyagi jogszabályt helytelenül alkalmazták és teljesen mellőzték, a midőn a feleknek szerződésileg kikötött és törvénybe nem ütköző megállapodásait önkényüleg figyelmen kívül hagyván, az alpereseket terhelő fizetési kötelezettség igazoló elmulasztásának törvényszerű következményeit nem alkalmazták, a mennyiben alpereseket nem kötelezték ama 295 frt 05 kr. összegnek a megfizetésére, a melyet az alperesek annak következtében, hogy a 99 frt 39 kr. összeget tevő utolsó részletet hiánytalanul le nem fizették, az A) alatti «Nyilatkozat»nak címzett szerződés értelmében, mint ez esetre lejárt összeget, a felperesnek kifizetni tartoztak volna. Kétségtelen ugyan, hogy alperesek a felperes követelésének utolsó részletét hiányosan (két krajcár hijjával) fizették ki, ámde nyilvánvaló az is, hogy alperesek tévedésben voltak, midőn tartozásuk utolsó részletén felül a kérdéses 02 krajcárt is ki nem fizették, tévedésben voltak, mert a mint egyrészről az osztrák nemzeti bank fiókjának a periratoknál bemutatott értesítésével bizonyítva van, hogy alperesek egy korábbi részletfizetés alkalmával nevezett bank részéről arra voltak figyelmeztetve, mikép eme részletfizetés fedezése az alpereseket terhelő 99 frt 37 krról (tehát nem 99 frt 39 krról) szóló váltó elfogadmány van a bank birtokában, úgy másrészt tekintettel arra, hogy alperesek a részletfizetéseket, az A) alatti szerződés tartalmának helyes értelmezése szerint, egyenlő összegben tartoztak teljesíteni, kétségtelen, hogy alperesek a 99 frt 37 kr. összeget mint utolsó részletet azzal a jóhiszemű tudattal fizették ki, hogy ez által tartozásukat teljesen leróvták és okszerűen fel nem tételezhető, hogy alperesek az utolsó fizetést a fizetendő összeg hiányosságának tudásával teljesítették volna, akkor, a midőn tudták azt, hogy a hiányosan (2 krajcár hijjával) teljesített fizetés az egységileg ez esetre kikötött 265 frt 05 kr. iránti követelésnek feléledését és ezenkívül a 02 krral arányban nem álló perköltségek terhét is maga után vonja, valamint tudták azt is, hogy az esedékes részletnek hiánytalan lefizetése által eme 265 forint 05 krajcár összegnek terhe alól egyszersmindenkorra mentesülnek. Alperesek tehát az esedékes részlet gyanánt fizetendő tartozásnak összegére nézve nyilvánvaló tévedésben voltak, eme ténybeli tévedés pedig a felperes javára jogot s az alperesek terhére kötelmet nem állapit meg és pedig a jelen esetben annál kevésbé, mert felperes ha jóhiszemüleg kívánt volna eljárni, az alperesek tévedésének jogbontó hatályát csak úgy szüntethette volna meg, ha alpereseket a kérdésben levő részletfizetés alkalmával, vagy ha a fizetendő részletnek összegéről önmaga is csak később szerzett pontos tudomást, ez alkalommal az alpereseket tévedésükra figyelmezteti; azt azonban, hogy az alperesekhez ily előzetes figyelmeztetést intézett volna, önmaga sem állítja. Az alsóbb fokú bíróságok tehát helyesen alkalmazták az anyagi jogszabályt, a midőn felperest az utolsó részletfizetés elmulasztásának esetére kikötött 265 frt 05 kr. iránti követelésével elutasították. Minthogy azonban az alperesek ténybeli tévedésének jogbontó hatálya csak a hiányos fizetés esetére meghatározott külön kötelezettségek beálltát akadályozza, de nem enyésztetheti el felperesnek ama 02 kr. iránti követelését, melylyel alperesek, mint az utolsó részletnek ki nem fizetett részevei nyilvánvalóan tartozásban maradtak, annálfogva a felebbezési bíróság helytelenül alkalmazta az anyagi jogszabályt abban a tekintetben, hogy felperest a 02 kr. iránti jogos keresetével elutasította, miért is a felebbezési bíróság ítéletének ezt a részét megváltoztatni és az alpereseket a fizetetlen 02 kr. tökének és kamatának megfizetésére egyetemlegesen kötelezni kellett. (1895. jun. 12. G. 17.) Furcsa enyhitö körülmény, Clair Vilmost, a «Keresztény Magyarország* heti lap szerkesztőjét, mert lapjában politikai tartartalmu cikkeket közölt, sajtórendőrségi vétség miatt egy havi fogházra ítélte a budapesti kir. törvényszék, indokul azt hozván fel, hogy vádlottat azon enyhítő körülményre való tekintettel a kiszabottnál nagyobb büntetéssel sújtani nem lehetett, mert tény, hogy más, különösen a vidéken megjelenő biztosítékot szinte nem nyújtott társadalmi kérdésekkel foglalkozó lapok is, főleg választások idején kiadott politikai közleményei miatt eddig még felelősségre nem igen vonattak. A budapesti kir. ítélőtábla: A királyi törvényszéknek Ítéletét részben megváltoztatta, vádlottnak fogházbüntetését három hónapi tartamra felemelte. Indokok: Az, hogy más lapok is állítólag biztosíték letétele nélkül politikai tartalmú cikkekeket közöltek, enyhítő körülményül nem fogadható el, először azért nem, mert a bűnös beszámítását nem enyhíti az, hogy mások is bűncselekményeket elkövetnek, másodszor azért nem, mert a bíróság csak a tárgyalásnál kiderített s megállapított tényekre alapithatja Ítéletét. A felhozott enyhítő körülménynek ténybeli adatai pedig bizonyítást nem nyertek, de bizonyításnak tárgyát sem képezték s így, habár az itélet ez iránt nem is nyilatkozik, kétségtelen, hogy a bíróság erre a tényre vonatkozó bírói meggyőződést a bizonyítás elveinek megsértésével birói Ítéletben nem értékesíthető forrásból merítette. Vádlott javára enyhítő körülményül csak a büntetlen előélet hozható fel, mellyel szemben a folytatás súlyosító körülményének nagyobb figyelembe vételével a túlenyhén kiszabott büntetést felemelni kellett. 1895. június 11. 3,017.) Egy választási kontó. A kir. Curia a napokban foglalkozott a verbászi képviselőválasztással. Schübler Györgynek — Pulszky Ágoston és Friedman Mór ellen 376 frt 95 kr. és járulékai iránti perét bírálta felül és helybenhagyta az elsőbiróság ítéletét, mely a következő esküket ítélte meg: Ha I.-r. alperes Pulszky Ágoston leteszi a főesküt arra, «hogy Il.-r. alperes általa az 1892. évben történt képviselőválasztás alkalmával italok és ételek megrendelésére, az ő választói részére megbízva nem volt, a kereseti számlát ő maga is jóvá nem hagyta,» az esetben felperes I.-r. alperes elleni keresetével elutasittatik; ha továbbá felperes leteszi a főesküt arra, hogy a kereseti számlában irt U hordó sör, 130 liter vörös bor, 110 liter fehér bor, 40 liter siller bor, 70 választónak étel, 14 zenésznek étel, 64 fekete kávé, 300 db szivar, darabja 05 kr., 2 hordó sör, 20 liter bor, 45 drb quargli, 4 üveg cognac és 2 hordó sör Il-r. alperes által megrendelve és tényleg kiszolgálva lett, az esetben köteleztetik Il.-r alpereres 328 frt 35 kr. tőkét, ennek 1892. évi február 1-től járó 6<"» kamatait s 30 frt perköltséget felperesnek 8 nap alatt végrehajtás terhével megfizetni. Erdekében áll tehát ugy I.-r. alperesnek, mint fel-