A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 26. szám - A kir. közjegyzői állások szaporításának kérdéséhez

Tizennegyedik évfolyam. 26. szám. Budapest, 1895 június 30. Szerkesztőség: "T ^\ á***^ Előfizetési árak: A JOG Rudolf-rakpart 3. sz. H m V M Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre ... 1 frt 50 kr. Fél « ... 3 « — « Kiadóhivatal: (ezoistt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) D . ' , . a HETILAP iZICiZSÁCüCT ERDEKEINEK KEPTJSELETERE i MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, UGTESZ1 ÉS PWTZfli KAR KOZLQnTE. r nudolt-rakpart ó. sz. Egész « 6 « — « Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkeiztik és kiadják Kéziratok vissza nem adatnak. DR- REVAI LAJ°^ "J^ STILLER MOR Az előfizetési pénzek Felelős szerkesztő": Dr. STILLER MÓR. legcélszerűbben bérmentesen Megrendelések, felszólalások a postautalványnyal kiadóhivatalhoz intézendő*. Megjelen minden vasárnap. küldendők. TARTALOM : Előfizetési felhívás. — Nyilatkozat. — A kir. közjegyzői állások szaporításának kérdéséhez. Irta: dr. Zöld Sándor, pécsi kir. közjegyző-helyettes. — A törvénytelen gyermek tartása iránti igény birói úton érvényesítése kérdéséhez, ha az anya kiskorú ? Irta : dr. R á c z Kálmán, albiró S.-A.-Ujhely. — Az 1803: XVIII. t.-c. 8-i. §-ához. Irta: Bálint Zsigmond, joggyakornok Budapest. — Belföld (A kir. igazságúgyministernek 23,520/}89S°l és 21,457/1890. L M. számú rendeletei). — Ausztria és külföld (Bolgár igazságügy s azzal kapcsolatban levő dolgok. Irta :dr. Schischmanov Milán, legfőbb semmitöszéki biró, Szófia). — Nyilt kérdések és feleletek (Viselheti-e a törvényesen éj saját hibájából elválasztott nő volt férjének nevét ? Irta : e g y v i d é k i). Irodalom (A bányatörvényjavaslat. Irta : dr. S i p o s Árpád. kir. jogakad. tanár Nagyvárad. — A német birói szervezeti törvény és büntető perrendtartás módosítása. Irta: dr. Doleschall Alfréd. — A meghatalmazott által elkövetett csalás. Magyar Jogászegyleti értekezés). — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLEKLET : Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a ^Budapesti Közlöny»-ből. (Csődök. — Pályázatok.) Előfizetési felhivás! Július hó í jével ríj előfizetést nyitunk lapunkra. — Ez alkalomból azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetése f. hó végével lejárt, tisztelettel kérjük, sziveskedjenek előfizetéseiket mielőbb megújitani. Az előfizetések a Jog kiadóhivatalához, Budapest, V., Rudolf rakpart 3. sz. alá küldendők. Nyilatkozat. A Budapesten megjelenő jogi szaklapok szerkesztőségeinek megállapodása értelmében a törvénykezési szünet ideje alatt, azaz július hó 1-étől augusztus hó 1-éig bezárólag, lapjaik kisebb terjedelemben fognak megjelenni. A rendes terjedelem e csökkenése, melyet a törvénykezési szünet természetszerűen hoz magával, a téli hónapokban ki lesz pótolva, nehogy a t. előfizetők a fenti megállapodás folytán hátrányt szenvedjenek. Budapest, 1895 június hó 30-án. A «J"og» szerkesztősége. A kir. közjegyzői állások szaporításának kérdéséhez. Irta: dr. ZÖLD SÁNDOR, pécsi kir. közjegyző-helyettes. A magyarországi kir. közjegyzők országos egyletének folyó évi május 26-án tartott évi rendes közgyűlése a hivatalos körök által kilátásba helyezett szaporítások kérdésére vonatkozólag határozatilag kimondotta, hogy: «A közjegyzői állások szaporítását kívánatosnak tartja, mindazonáltal abban az esetben, ha ez a szaporítás a jelenlegi hatáskör alapján történnék, abban a vidéki közjegyzői állásokra — tehát a közjegyzőségek legnagyobb részére — nem csekély veszélyt lát, miért is kívánatosnak tartja, hogy a közjegyzői állások szaporítása a hatáskör tágításával egyidejűleg vétessék csak foganatba, illetőleg az érintett irányban előkészíttessék.)) A magyar kir. közjegyzők országos egyletének ezen határozatában nagy ellentmondás foglaltatik, mert ha az egylet a közjegyzői állások szaporítását valóban kívánatosnak tartja, nem kötheti azt a közjegyzői hatáskör tágításának feltételéhez, minthogy ezzel nyilván annak adott kifejezést, hogy a közjegyzői állások szaporítását ad graecas calendas kívánja elhalasztani. A kir. közjegyzői állások szaporítása azonban nemcsak a jogkereső közönség, de a közjegyzői intézmény feljődése és felvirágzása érdekében is égető szükségesség, mely az új örökösödési eljárás tárgyalása alkalmával is felismertetett és melyet ez okból a közóhajnak megfelelően már a volt igazságügyi minister munka-előirányzatába felvett. Erdélyi Sándor jelenlegi igazságügyministerünk pedig a kir. közjegyzői állások szaporítását az új örökösödési eljárás életbeléptetésével egyidejűleg a törvényhozás előtt nyilvánosan kilátásba helyezte s igy nincsen okunk kétkedni, hogy a közóhaj és felismert szükségesség megvalósítást nyerend. Ha a magyarországi kir. közjegyzők országos egyletének határozata szerint a kir. közjegyzői állások szaporítása csak a közjegyzők hatáskörének tágítása után fogna foganatba vétetni, úgy valóban sok évnek kell eltelni, mig az bekövetkezhetik, mert a képviselőházban akkor, midőn a szaporítás szükségessége hangoztatva lőn, senki sem indítványozta egyidejűleg a kir. közjegyzők hatáskörének tágítását. Mig tehát a szaporítás szükségessége általánosan felismertetett, addig a hatáskör tágítását égetőnek senki sem találta, mert nem oly mérvű szaporításról volt a szó, mely a hatáskör tágítását követelné, hanem csakis az új örökösödési eljárás folytán a népesség arányában való szükségszerű és az eddig rendszeresített kir. közjegyzői állásoknak egyenletlen beosztását kiegyenlíteni célzó szaporításról. Mert az valóban tarthatatlan állapotnak jelezhető, hogy ugyanazon kamara területén, mig az egyik közjegyzői állás alig számlál 21,000 lakost, addig a másik lakosainak száma a 107,000-et felülhaladja, s mig az egyiknek évenként alig van 200 hagyatéka, addig a másikra közel 700 hagyaték esik. Már ezen adatok is eléggé igazolják, hogy az új hagyatéki eljárás életbeléptetésével, midőn a hagyatékok száma előreláthatólag szaporodni fog, a közjegyzői állások szaporítása szükségessé válik. De vájjon ezen szaporítás veszélyes lesz-e a vidéki kir közjegyzőkre ? Ezen kérdésre kimerítő választ a statistika csalhatatlan adatai adnak. Magyarországon jelenleg 238 kir. közjegyzői állás van rendszeresítve, s minthogy a szorosan vett Magyarország lakosainak száma 15,261,864, egy egy közjegyzői állásra átlag 64.425 lakos esik. Azonban minden 64,425 lakosra csak egy közjegyző a közönség és a közjegyzői intézmény jól felfogott érdekében már a jelenlegi viszonyok között is, de különösen az új örökösödési eljárás életbeléptetése folytán igen kevés. A tisztességes megélhetés kérdésének szempontjából nem szükséges, hogy egy közjegyzőre 64,425 lakos essék. A rendelkezésemre álló statisztikai adatok szerint egy kir. közjegyző átlag 50,000 ember között előforduló közjegyzői ügyletekből tisztességesen és állásának megfelelően megélhet, mire legmeggyőzőbb bizonyíték azon körülmény, hogy a jelenleg már felállított kir. közjegyzőségeknek több mint egy harmadrésze 50,000-nél kevesebb lakost számlál, sőt majdnem egy negyedrésze még 40,000 lakossal sem bír. Számításaim szerint jelenleg átlag 159 emberre esik egy hagyaték és az ügykönyvbe bevezetett ügyekből átlag minden 168 emberre esik egy és végre a közjegyző hatáskörébe eső mindennemű jogügyletből átlag minden 42 emberre esik egy ügylet, tehát egy 50,000 lakossal biró kir. közjegyzőségnek, az átlagos számítás szerint legalább 315 hagyatékának, kellő gyakorlat és ügybuzgóság mellett 300 az ügykönyvbe bevezetett ügyének és mintegy 585 egyéb a közjegyző ügyköréhez tartozó, vagyis átlag összesen 1200 Lapunk mai száma 12 oldalra terjed.