A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 25. szám - Nyilt kérdések és feleletek. Az örökösödési eljárás körül. Mikép értelmezendők a prdts 589-590. §§-ai?

A JOG illető feleknek ellenszolgálat mellett szerkesztette; és tekintve a több izbeni képviseltetést, az üzletszerűséget megállapítja és tekintve, hogy telek képviseletére jogosítva nincsen, kellett öt zugirászati kihágásban vétkesiteni. A kassai kir. itéló' tábla a kir. járásbíróság Ítéletét megváltoztatja, vádlottat az 1874. évi XXXIV. t.-c. 39. §-ában meghatározott zugirászati kihágás vádja és következményének terhe alól felmenti. Indokok: Az 1874. évi XXXVI. t.e. 39. §-a szerint az követ cl zugirászatoi, a ki a nélkül, hogy ügyvéd volna, a leieknek bíróságok vagy hatóságok előtti képviseletét üzletszerűen folytatja, ebben az esetben azonban F. Adolf vádlott a megállapított tényállás szerint csupán szerződéseket és a lelek részéről is elkészíthető telekkönyvi bekebelezés iránti kérvényeket készített és ilyekért részesült díjazásban, minthogy pedig a nevezett vádlottnak ez a ténykedése a felek képviseletének és ekként a zugirászatnak fogalma alá nem vonható, vádlott felmentendő volt. (1895 január 9. 5,109. sz. a.) A budapesti kir. törvényszék büntető osztályánál a/, elnökséget július "2-től augusztus 3-ig bezárólag Tóth Ernő kir. táblai hini veszi át. A szabadságidők alatt, jelesül július 8-tól szeptember 7-ig kizárólag csak fogiyos ügyek tűzetnek ki tárgyalásra. A budapesti ügyvédvizsgáló bizottság előtt e héten tizenegyen tettek vizsgát. Ezek közül képesítettnek találtatott tiz. A vasúti podgyászhordár felelőssége. A budapesti kir. törvényszék: Alperes felülvizsgálati kérelmének hely adatik, az első bíróság Ítélete megváltoztatik és felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Az első bíróság Ítéletében foglalt és az 1893: XVIII. t.-cikk 197. 213. S^-11' értelmében itt is irányadó tényállás szerint felperes átadott alperesnek több ingóságot — ezek közt egy felöltőt is — oly célból, hogy ezeket neki a vasúti kocsiba rakja majd be. A felöltő azonban elveszett és ezzel alperes beszámolni nem tudott. Alperes felülvizsgálati kérelmében sérelmesnek állítja az elsőbiróság azon intézkedését, hogy a bárca nélkül átvett felöltő elveszéseért az ő felelősségét megállapította. Alperes által az elsőbirósági tárgyalás során felmutatott és a felülvizsgálati kérelemhez A) alatt csatolt hirdetmény szerint a vasúti podgyászhordároknak felelőssége a vasúti üzletszabályzatban van meghatározva. Ezen üzletszabályzat szerint pedig a podgyászhordár az átvett podgyászért csak az esetben felelős, ha az neki bárca mellett adatott át, mert bárca nélkül a podgyász nem megőrzés, hanem csak szállítás végett tekintendő' átadottnak és ez esetben maga az átadó köteles podgyászára felügyelni. Minthogy pedig felperes nem vonta kétségbe alperesnek azt az állítását, hogy a podgyászt nem bárca ellenében adta át alperesnek és minthogy felperes válaszában foglalt az a körülmény, hogy az A) a. rendelet már hatályon kivül helyeztetett, az elsőbiróság előtt fel nem hozatott, itt pedig az 1893 :XVIII. t.-c. 21:'. §-a értelmében figyelembe vehető uj ténynek nem tekinthető, minthogy továbbá az a válaszbeli állítás, hogy alperes felperessel kiegyezett, a felülvizsgálat elbírálását nem befolyásolhatja, ennélfogva a felülvizsgálati kérelemnek az 1893. évi XVIII. törvénycikk 185-ik §. a) pontja alapján helyt kellett adni és az elsőbiróság ítéletének megváltoztatásával, felperest keresetével el kellett utasítani, mert az elsőbiróság anyagi jogszabályt sértett, midőn az üzletszabályzat rendelkezésének figyelmen kivül hagyásával alperes felelősségét megállapította és őt fizetésre kötelezte. (1895. máj. 25. E. 159.) A budapesti kir. tábla működése. A budapesti királyi Ítélőtáblánál alkalmazott bírák egyéni tevékenységéről a kimutatás 1895. évi május végéig előttünk fekszik. Ezen kimutatás egyenként tünteti fel a birák tevékenységét. A kimutatás ez: Antos Károlynak kiosztatott 262, hátralék jj'ó; dr. Belus Győzőnek ko. 328, h. 72; Bubla Ferencznek ko. 2ii8, h. 63; Csery Gábornak ko. 3-iO, h. 131: Csilléri Kálmánnak ko. 306, h. 91; Debrcczcnyi Miklósnak ko. 407, h. 194; Dezseöffy Gézának ko. 371, h. 166;Fábry Gyulának ko. 533, h. 248; Fényes Miklósnak ko. 380, h. 195; Forster Józsefnek ko. 319, h. 14-1; dr. Gedeon Albertnak ko. 252, b. 66; Hajdú Ferencznek ko. 363, h. 171; dr. Horváth Ferencznek ko. 266, h. 86; Jókuthy Albertnak ko. 253, h. 60; Kacskovits Jenőnek ko. 188, h. 98 (esküt tett március 12-én); Kársa Lászlónak ko. 476, h. 215; Koós Emilnek ko. 306, h. 100; I.ehotzky Lajosnak ko. 453, h. 191; Lipthay Kornélnak ko. 419, h. 11)5; Major Kálmánnak ko. 339, h. 137; Nyárasdi János beteg; Polyák Gábornak ko. 242, h. 72; Sárváry Gusztávnak ko. 211, h. 56; Skoff Ivánnak ko. 383, h. 155; Somogyi Mihálynak ko. 313, h. 168; dr. Szabó Jánosnak ko. 453, h. 24-' ; Szántay Adolfnak ko. 390, h. 186; dr. Thirring Lajosnak ko. 249, h.-62; Veber Ottónak ko. 398, h. 207; dr. Verovácz Gyulának ko. 101, (március 18-tól a büntető szakosztályban;; Végh Jánosnak ko. 226, h. 65; Végh Józsefnek ko. 357, h. 142; Vörösmarty Jánosnak ko. 418, h. 221; Wattay Dezsőnek ko. 309, h. 87; dr. Wetzel Gyulának ko. 263. h. 66. Kiosztatott összesen 11,211, ebből hátralékban van 4,418; egy biróra esik átlag 32031, h.-ból 126-23. Büntető szakosztály. Bakos Jánosnak kiosztatott 396, hátralék 82; Burg Lajosnak ko. 424, h. 111; Csiky Józsefnek ko. 443, h. 107; Halmágyi Sándornak ko. 305, h. 118; dr. Heti Fausztinnak ko. 555, h. 106; Kállay Adolfnak ko. 495, h. 119; Kossutány Gézának ko. 371, h. 102; Makay Dezsőnek ko. 376, h. 114; Berezel Gyulának ko. 116, h. 119; dr. Tarnai Jánosnak ko. 423, h. 108; Türk Szilárdnak ko. 369,' h. 107; dr. Verovácz (lyukának ko. 193, h. 92 (március 1^-ig a polgári szakosztályban volt;; Zachár Gyulának ko. 367, h. 95. Kiosztatott összesen 5, 33 bűnügy, ebből hátralékban van 1,380. Egy biróra esik átlag 394 84, a hátralékból 106T5. Összesen kiosztatott 16,344 ügy, ebből hátralék 5,798. A kiosztott ügyekből egy biróra átlag 3ÍU 50 ügy esik, a hátralékból 12079. A budapesti kir. Ítélőtábla 1895. évi szüneti tanácsának összeállítása. Július 7-től augusztus 3-ig. Elnök: Vértesy Sándor kir. ítélőtáblai elnök. Birák: Kársa László, Dezseöffy Géza, Csiky Józscl, Bakos János, dr. Thirring Lajos, dr. Verovácz Gyula, Végh József — Augusztus 4-től augusztus 31-ig. Elnök: dr. Hérics-Tóth János kir. ítélőtáblai tanácselnök. Birák: Burg Lajos, Dezseöffy Géza, Csiky József, dr. Gedeon Albert, dr. Verovácz Gyula, Végh József, Polyák Gábor. Az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékébe csak azok vehetők föl, a kik a megelőző évi egyenes adót, illetőleg a megfelelő adóhátralékot ápril hó 15-ig bezárólag lefizették; e záros határidő még akkor sem terjeszthető ki, ha ünnepnapra esik. Az összeíró küldöttségnek 3-nál több tagja nem lehet. A m. kir. belügyminiszter 1895. évi 40,773. sz. határozata: Sz. város központi választmányának. A f. hó 7-én tartott ülésben 3. sz. a. hozott határozatát, mely szerint a cim — arra való tekintettel, hogy a pénztár f. évi ápril hó 13-án az adó lefizetésére tömegcsen jelentkezőket elfogadni képes nem volt, ápril 14-én és 15-én pedig, húsvétkor, a pénztár zárva volt s igy a mult évi hátralékos adó jelentékeny részének lefizetése ápril hó 16-ra esett — kimondotta, hogy az 1396. évi országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékébe kivételesen azok is felveendők lesznek, kik mult évi adójukat folyó évi ápril 16-án fizették be, az 1874. évi XXXÍJI. t.-c. 27. §-án alapuló felügyeleti jogomból kifolyólag ezennel hatályon kivül helyezem. Ugyanis 1875: VI. t.-c. 1. §-a határozottan kimondja, hogy a választók névjegyzékébe azok a jogosultak veendők be, a kik a megelőző évi egyenes adót, illetőleg a megfelelő adóhátralékot ápril 15-ig bezárólag lefizették. E szerint a törvény egészen határozott záros határidőt tűzvén ki, annak bármely okból meghosszabbítására a cim nem jogosult. Egyúttal annak indokából, hogy a cim 3. számú határozatával a választók összeírására az elnökön, helyettes elnökön kivül 6 tagot küldött ki és kimondotta, hogy minden egyes összeirási munkálatnak az elnökön kivül legalább két választmányi tag legyen jelen, figyelmeztetem (címet) az 1876. évi XVIII. t.-c. §-ára, mely szerint az összeírást (az elnök beszámításával) 3 tagu küldöttség teljesíti, tehát a küldöttség tényleges működésében az elnökön kivül nem több és nem kevesebb, mint két tagnak kell részt vennie. Az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékébe a választók személyazonosságának könnyebb megállapithatása céljából a házszám is felvehető. A m. kir. belügyminiszter 1895. évi 10,0381 sz. határozata: A. vármegye központi választmányik. A f. hó 1-én tartott ülésből 4. sz. a. kelt felterjesztésére, melyben annak jelzése mellett, hogy a választók személyazonosságának megállapításához a házszámok előtüntetése üdvösnek mutatkozik, az állandó névjegyzékbe a választók házszámának felvételét engedélyezni kéri: kijelentem, hogy bár az 1876. évi XVIII. t.-cikk 3. §-a alapján megállapított mintában erre vonatkozó rovat nem szerepel, annak a cim által felhozott indokból felvétele ellen elvi kifogásom annyival kevésbé lehet, mert több város választói névjegyzékében az utca és házszám tényleg fel van tüntetve. Az országgyűlési képviselőválasztók összeírására hivatott küldöttségek nem alakithatók meg úgy, hogy az összeíró küldöttségi elnökök maguk szemeljék ki a központi választmány által választott egyének sorából a tényleg meghívandó tagokat., A m. kir. belügyminiszter 1895. évi 41,343. határozata: M. vármegye központi választmányának. A folyó hó 4-én tartott ülésben 3. sz. alatt hozott határozatának azt a részét, mely szerint az összeíró küldöttségek elnökei felhivattak, hogy küldöttségek tagjait, a mennyire csak lehet, az egyes választókerületekre kirendelt tagok sorából, lakhelyüknek a működési helyhez való közel fekvésére való tekintettel maguk szemeljék ki: ezennel feloldom s címet az 1876. évi XVIII. t.-c. 1. ij-ához képest az összeíró küldöttségeknek törvényszerű sürgős megalakítására utasítom. A fent idézett szakasz szerint ugyanis maga a központi választmány választja a 3 tagu összeíró küldöttségeket, mely jogát és kötelességét az összeíró küldöttségi elnökökre akként, hogy a központi választmány által kijelölt nagyszámú egyének sorából ezek szemeljék ki a meghívandó tagokat, vagyis hogy az összeíró küldöttségi elnökök saját tetszésük szerint állítsák össze a küldöttségeket, törvényszerűen át nem ruházhatja. A választási törvény (1874. évi XXXIII. t.-cikk) 21. igában előirt eskütételt az eskiiminta egyszerű aláírása nem pótolhatja. A m. kir. belügyminiszter 1895. évi 41,346. sz. határozata: A. vármegye központi választmányának. A f. hó 4-én hozott határozatát, mely szerint az összeíró küldöttségi elnökök eskütétel gyanánt esküminta aláírására köteleztettek, oda módosítom, hogy az elnökök az 1874. évi XXXIII. t.-c. 21. §-ában előirt esküt szintén letenni, nem csupán eskümintát aláírni kötelesek, mely utóbbi csak a tényleg letett eskü bizonyítékául szolgálhat. Eltekintve ugyanis attól, hogy a törvény világosan eskütételt, nem pedig esküminta aláírást kiván, semmi leküzdhetlen akadálya nincs annak, hogy az elnökök az előirt esküt akár a központi választmány, akár valamely hatósági közeg (pl. főszolgabíró) előtt, akár a küldöttségi tagokkal együttesen működésük megkezdésekor letegyék. Az országgyűlési képviselöválasztók névjegyzékének kiigazítására megválasztott összeíró küldöttségi elnökök nem nyerhetnek oly felhatalmazást, hogy a megbízatást el nem fogadó,