A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 24. szám - Egy törvényes formába burkolt visszaélés a felső oktatás terén - A birói úton nem érvényesithető kötelmek. Obligationes naturales. Befejező közlemény

186 OG nem változtathatók, miben áll hatásuk, mily jogi effectus származhatik abból a körülményből, hogy az objectiv jog érvényes kötéseknek elismeri őket. Előre kell bocsájtanunk azt, hogy a kereset hiánya igen sokszor maga után vonja az érvényesnek elismert jog meghiúsulását, megsemmisülését, mert eme jogok hatása az adós tetszésétől, jó indulatától, éber becsületérzésétől és erős jogérzékétől válik függővé. A hol ez az alap hiányzik, ott elesik a kilátás, hogy eme keresetnélküli jogok vagyoni eredményt szüljenek. Túlnyomóan a véletlenre, mint igen ingatag alapra kell eme jogoknak támaszkodniok, hogy a jogszülte vagyoni előny megvalósuljon. Ebből is látható, hogy a keresettől- mennyire függ a jognak lét-nemlét kérdése, hogy mennyire életadó eleme a kereset a jognak. Innen van, hogy sokan a kereset nélküli jogokat egyáltalán nem is hajlandók a jogokhoz számitani. A kereset nélküli jogok hatásai kettős irányban jelentkeznek; először, hogy azon szolgáltatás, ami az ily hiányos jog lerovása fejében történt, vissza nem követelhető, másodszor, ha számukra biztosítási intézkedés nyujtatik, kereshetőséghez juthatnak, keresettel megvalósithatókká válnak. A) A fizetés, solutio, a szolgáltatás, mely eme hiányos jog lerovásaként a jogosult kezéhez jutott, valóságos tartozás teljesítésének vétetik, nem ajándék az, nem jogi ok nélkül (sine causa) tett szolgáltatás, hanem a törvény által elismert jognak elégségtétele. Miért a visszakövetelés feltétlenül ki van zárva, ha tévedésből a keresetnélküliség nem tudásából indult is ki a szolgáltatás. Az adós csak akkor követelheti vissza a szolgáltatást, ha az indebite történt, itt pedig a kötelezettség jogilag elismert, azért a szolgáltatás a jogrend szellemében ment végbe, visszakövetelésre tehát nincs ok. Ebben eclatánsan nyilvánult az, hogy a hiányos jogok mégis jogok, nem pusztán erkölcsi postulatumok. Mert létezik olyan tartozás, melyet a jogrend elismer érvényesen fennállónak, azért a teljesítés igazi kötelezettség lerovása, miért nincs helye a visszakövetelésnek. A solutióval egészen azonos szempont alá esik a datio in solutum; amit adós a kikötött szolgáltatás helyett ad. A mennyiben ez a szolgáltatás ugyanazt a vagyoni értéket képviseli, mely a hitelezőnek járna, ez is képes a fennálló kötelezettségnek eleget tenni, illetve azt megszüntetni. Ha ilyen date in solutum végbement, mint tartozás kiegyenlítése fejében adott, azt szintén nem lehet visszakövetelni, mert csak az történt, ami a jogrendnek és a felek_ megállapodásának megfelel. Érvényesülhet a keresetnélküli jog ujitás, novatio által. Ennek lényege az, hogy a régi viszony helyébe egy másik lép, mi az előbbinek megszűnését vonja maga után. Az újításhoz megkívántatik, hogy érvényes ügylet helyébe egy másik létesüljön, de más tartalommal vagy más jogalapra fektetve. Az ujitás ugy tekinthető, mint a fizetést pótló, ezt helyettesítő ügylet, surrogatuma a teljesítésnek. Az adós a régi hiányos tartozás helyett egy más tartalmú tartozást vállalt el, vagy más causa, jogalapból kötelezi magát a teljesítésre. Közömbös az újított ügylet érvényére az, hogy adós tudta-e a régi ügylet hiányosságát vagy nem, de az lényeges, hogy létező, fennálló, jogilag érvényesnek elismert ügylet menjen át újba. Az ujitás mégis csak az adós szabad akaratából indulhat ki, önként kell neki rá vállalkozni, mit megtagadhat, ha a régi ügylet hiányosságáról tudomással bír, és ez által meghiúsíthatja a naturális obligatio hatását. A novatio utján keresethez is juthat a hiányos jog, de erről alább szólunk. Sokkal kényesebb megoldású kérdés az, és vitás is nagyon, vájjon compensatiora beválik-e a keresetnélküli jog? A beszámítás elismerten szintén egyik válfaja a fizetésnek. A két fél kölcsönös tartozásai kiegyenlítést nyernek általa, mi nem történik ugyan valóságos fizetés vagy teljesítés alakjában, mert ez fölösleges, de jogi hatásuk az, hogy a tartozások mindkét oldalon megszűnnek, a felek kölcsönösen szabadulnak, liberáltatnak kötelezettségeiktől. Alapfelfogás a compensationál az, mintha fizetés történt volna mindkét részről, a mi fictio. Eehet-e bármely kereset nélküli követelést egy másik, de keresettel biró követelés ellenében beszámításba hozni? Tudva azt, hogy a naturális kötelmek életeleme az adós elismerése az iránt, hogy ő tartozásban van, mi körül irreleváns, hogy tartozásának fogyatékos voltáról tájékozott-e? ebből az következik, hogy ha felperes nem tesz ellenvetést, kifogást a naturális kötelem beszámítása ellen, ha tartozásának fennállásáról tudomása van és így nem fejt ki ellene oppositiót, akkor eme keresetnélküli jogok érvényesülhetnek beszámítás utján is. De ha felperes akár az elévülést ellenveti, akár az egyéb alapon álló követelést nem fogadja el, mert tudja azok hiányát, keresetnélküliségét, akkor a compensatio nem sikerül, a keresetnélküli jog hatása oda vész, nem érvényesülhet. Compensálni tehát csak ugy lehet akármelyik hiányos jogot, ha felperes abba beleegyezik, ha tévedésben volt is a hiányosságáról a jognak, mely miatt az, mint nem egyenlő jog, a beszámításra nem lett volna alkalmas, B) A másik irányú hatása a keresetnélküli jogoknak az lehet, hogy azok keresetképesekké válhatnak novatio, elismerési szerződés, kezességi és zálogszerződések révén. Novatio: A novizált ügylet kereshetősége körül már különbséget kell tennünk az egyes naturális kötelmek közt. Az elévült követelés novatiója, minthogy az adós önkéntes elismeréséből indul ki és megy át egy uj kötelembe, mely uj kötelem fizetés gyanánt szolgál, minden kétség nélkül keresetet nyújt a jogosultnak. A nóvum negotium már nem hiányos ügylet, reparálva van a fogyatkozás a naturaliter kötelezett ujitása által, melyben a hiányos jog teljes elismerése kifejezésre jut. De a fogadásból és egyéb nem tiltott szerencsejátékból eredő naturális kötelmek helyébe lépő novatiónál csak akkor lehet a novizált ügylet alapján keresethez jutni, ha a nóvum más jogalapra, más causára lett átváltoztatva, olyanra, melytől a törvény a keresetet meg nem tagadja. így ha váltó vagy más ehhez hasonló formális ügylet lép a naturálisnak helyébe. Míg a jogalap, a causa ugyanaz marad, noha a kötelezettség tartalma változik is, addig az ujitott ügyletből sem támad kereset, mert a törvény épen a nem kívánatos causa miatt látta szükségesnek legislativ politikából a keresetet megtagadni. Mig tehát a causa nem változik, a törvény bánásmódja sem változhatik. Az ajándékozás szóbeli ígéreténél elég lesz, ha a novizált ügylet irásba foglaltatik, hogy a kereset akadálytalanul megindulhasson. Az elismerési szerződés. Ez a nyilatkozata az adósnak nem szül egyforma hatást a keresetnélküli jogokra. A fogadási ügyleteket nem képes keresethez segíteni, mert az adós elismerésében a jogalap, a causa nem változik, hanem csak ismételve lesz. Mivel az objectiv jog a causa kifogásolhatósága miatt vonja meg a keresetet, azért az elismerésnek sem tulajdonithat nagyobb erőt, mert lényegileg nem változott semmi. Az elévült jognál ez máskép van. Itt az adós elismerése mintegy lemondás az elévülés kifogásáról, mely ugy sem hat magától, hanem csak ope exceptionis, nem vehető tekintetbe hivatalból, hanem a fél ellenvetése alapján. Ezt az esetleges ellenvetést rontja le és semmisiti meg az elismerési nyilatkozat, miért a hiányos jog ennek folytán kereshetővé lesz, megszünteti az időmúlás szülte fogyatékosságát a jognak. A szóbeli ajándékozási Ígéretet teljes joggá változtatja az elismerési nyilatkozat, feltéve, hogy az irásba foglaltatott. Ez az irás pótolja az eredeti ügylet hiányát; amint az Írásbeli nyilatkozat megtörtént, eltűnt a hiány, melytől a kereset függővé tétetett és igy vissza nyeri az teljes erejét, a keresetet. A kezesség. Ez a biztosítási intézmény érvényesen fennálló; jogot tételez fel. Ami az objectiv jog szempontjából nem érvényes, arra a kezesség sem szül élesztő hatást. A felsorolt keresetnélküli kötelmek fennállását, létezését az objectiv jog nyilván elismeri, mint fentebb láttuk. Ha már most az adós kezest állit a keresetnélküli tartozás biztosítására, ebben határozott kétségbe nem vonható, noha hallgatag elismerése nyilvánul, a tartozás' fennállása iránt és biztos kilátásba helyezése is akár ő általa, akár a kezes által. Amint az adós nem teljesít vagy nem képes rá, a hitelező keresettel fordulhat a kezes ellen, hogy ő tegyen eleget elvállalt kötelezettségének. Igaz, hogy a kezesnek jogában van, az adós viszonyából eredő kifogásokat a hitelező ellen érvényesíteni, tehát azt is, hogy a jogviszony birói érvényesítésre nem alkalmas, e miatt vitás is a kérdés, de felfogásunk szerint a főadós elismerése, valamint önállóan elégséges arra, hogy a keresetnélküli jog keresethez jusson, ugy a kezes ellen is semmitőleg hat a főadós elismerése, mint amely által a hiányos jog felépül és teljes erőhöz jut. Teljesen megnyugtató ez az okoskodás az elévült jogok csoportjára, de az első csoportba tartozó naturális kötelmeknél, a hol a jogi causa miatt hiányzik mégis a kereset, amennyiben a kezesség célja a jogosultnak nagyobb biztosítékot nyújtani az eddiginél, a mi csak a kezes ellen megindítható keresettel válik elérhetővé, azért a fogadási ügyletek számára szerzett kezes ellen is meg kell adni a keresetet, mert enélkül a kezességnek hiányzanék praktikabilitása. Minthogy a kezes az adós helyett fizetettekért regreszussal bír az adós ellen, a ki ellenében a keresetnélküli jogból eredő kifogást játszhatná ki, azért helyesnek látszik a kezes ellen ama megszorítással adni helyt a keresetnek, ha ő tudomással birt arról, hogy hiányos, keresetnélküli jogért vállalt kezességet. Ekkor a kezest nem érheti csalódás. Mint kezes, felelős a hitelezőnek és tartozik esetleg fizetni a kereset folytán, ha fizetett az adós helyett, fordulhat a megtérítés iránt az adós ellen, ha magát eleve biztosította arról, hogy az neki kereset nélkül is eleget fog tenni. Ha nem biztosította magát, noha tudomást szerzett arról, hogy hiányos jogért kezeskedett, akkor tulajdonítsa magának, ha regressusától az adós ellen elesik, mert az ellene kifogást emel. Ily korlátozással a kezesség teljesen életrevaló és gyakorlatias biztosítási intézkedéssé válhatik, mely minden naturális kötelemnél betölti szerepét, hogy a keresetnélküli jog keresetképességre emelkedjék. Leghatásosabb keresetélesztő mégis a zálogszerződés. Itt is alapkellék, hogy a záloggal biztosítandó jogviszony érvényes legyen. A minek jogi foganata egyáltalában nincs, a mi törvény szerint meg nem áll, semmis, azt életerőhöz, érvényhez juttatni kerülő uton biztosítási intézkedéssel sem lehet. A naturális kötelmek azonban érvényeseknek nyilvánulván, el vannak ismerve, noha hiányosak is, azért ezek ép ugy, mint a feltételes ügyletek, melyeknek létrejövetele is kétes — biztosítással elláthatók. Ehhez nem fér kétség. Ez nincs is ellentétben a törvény intentiójával. Ha ily kötelem javára a kézi ingó zálog a hitelező kezében van, nem tartozik azt kiadni mindaddig, míg követelése iránt — noha az csak keresetnélküli — kielégítést nem nyert Retentio visszatartás illeti meg őt. Az ily kézizáloggal biztosított követelés nem is evul el a törvény szerint, mert a hitelezőnek a fedezet kezeben yan. Ha pedig keresetnélküli jog biztosítására utólag adatik kezi zálog, akár az adós, akár harmadik személy részéről