A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 24. szám - Egy törvényes formába burkolt visszaélés a felső oktatás terén - A birói úton nem érvényesithető kötelmek. Obligationes naturales. Befejező közlemény

Tizennegyedik évfolyam. szám. Budapest, 1895 június 10. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) nr ii iGázsisűGT hwmm KÉPFISELETÉRE A MAGYAR ÜCTTÉDI, BÍRÓI, CCTÉSZI ÉS ÍÍZJECTZŐI ÍAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkeiztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓIt. Előfizetési arak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre ... 1 frt 50 kr. Fél « ... 3 « — « Egész « 6 « — « Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM : Egy törvényes formába burkolt visszaélés a felső oktatás terén. Irta: dr. Kmety Károly, budapesti egyet. m. és pozsonyi kir. jogtanár. — A birói úton nem érvényesíthető kötelmek. Irta: dr. Katona Mór. nyilv. r. jogtanár Kassán. — Biztosítási végrehajtás ingatlanra a követelésnek korábban történt bekebelezése esetén. Irta : I. S e r 1 y Antal, budapesti kir. tszéki biró. I!. dr. G r ab e r Károly, budapesti ügyvéd. — Belföld. (A curiai bíráskodás. A i'Promotio sub auspiciis Regis» S7ertartási szabályzata. A budapesti ügyvédi kamara jelentéséből.) — Ausztria és külföld. (A német tőzsde-törvényjavaslat.) — Sérelem. (A nyilvános iskolai helyiségek büntetőjogi sérelme. Irta: Dr.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetés. MELLÉKLET : Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a ('Budapesti Közlöny »-böl. (Csődök. — Pályázatok.) Egy törvényes formába burkolt visszaélés a felső oktatás terén Irta: dr. KMETY KAROLY, budapesti egyet. m. és pozsonyi kir. jogtanár Az eperjesi jog- és államtudományi karnak kiváló tagja, dr. Horváth Ödön úr e b. lap június 2-ki számában felvetette és behatóan megbeszélte azon kérdést, hogy a végzett, tehát végbizonyitványnyal vagy erre jogigénynyel biró hallgatóknak, a rendes hallgatók sorába való újabb beiratkozása, felvétele megengedhető e, ha a körülmények arra mutatnak, hogy az tly beiratkozás, a jogi tanulmánynak ily folytatása, a katonai — egyéves önkéntesi — tettleges szolgálatnak, az 1889. évi VI. t. c. 25. §-ában szabályozott elhalasztása végett történik. Az igen tisztelt cikkíró úr határozottan és plausibilisan megindokolt nézete az, hogy az ily célú újabb beiratkozás visszaélést, sőt a védtörvény 48. ij-ában foglalt büntetés alá eső ravasz fondorkodást képez egy illetéktelen kedvezmény kieszközlésére, a miért is azt az egyetemi és önálló facultások is megakadályozni kötelesek. Kapcsolatosan azon óhaját fejezi ki, hogy a főiskolák utasíttassanak az irányban, hogy a végzett hallgatók felvételét tagadják meg, ha fenforog azon gyanú, miszerint a beiratkozás a fenti célból történnék; hogy ha pedig a beiratkozás, illetve az u. n. « katonai bizonyítvány» kiadása után merülne fel a gyanúra ok, az illető karok ezt a katonai hatóságokkal közöljék. Bátorkodunk kitűnő kartársunk nézetével egyet nem érteni, sőt vele egyenes ellentétben azon felfogást tartani helyesnek, hogy a szabályszerű, kötelező vagy qualifikáló tanidőn túli beiratkozás akkor is megengedendő, ha csakugyan kideríthető, vagy épen világosan bevallott egyik tendentia az volna, hogy annak alapján az önkéntesi activ szolgálat a 24. életévig elhalasztható legyen. Ily motivumú beiratkozás korántsem visszaélés, annál kevésbé ravasz fondorkodás egy nem illető kedvezmény kicsalása végett. Ha tehát szabad, illetőleg a főtanodákra kötelező a végzett hallgatóknak újabb beírása a rendes hallgatók sorába, ha a szabályokban megjelölt valamely akadály fenn nem forog, a mint ezt dr. Horváth Ödön jeles cikke tökéletesen bebizonyítja, úgy a védtörvényre való utalással nem lehetne azt megtagadni semmi körülmények között sem és mint a védtörvény félremagyarázásán alapulót perhorrescálnánk olyan ministeri utasítást, mely akadályt gördítene a tanulmánynak időileg korlátlan folytatása elé azon indokból, hogy az esetleg ürügy lesz a katonai szolgálat elhalasztására. Mindenekelőtt bizonyos az, hogy semmiféle inquisitiónak nem sikerülne a legtöbb esetben rásütni valakire azt, hogy ő csak azért marad pl. jurista az ötödik vagy hatodik esztendőre is, hogy halaszthassa a katonáskodást, hiszen semmi sem volna könnyebb a dr. Horváth által kivánt tilalom felállítása esetén, mint elpalástolni ezen intentiót ; úgy hogy a tilalom tényleg semmi eredménynyel nem járna. Egészen más lenne természetesen, ha minden besorozott és tettleges szolgálati kötelezettség alá eső végzett hallgatónak ujabbi beiratkozása «általán» tilalmaztatnék, mint ama «gyanu» alá eső. Ennyire azonban dr. Horváth sem menne, ez a ő célján is túl lőne, ő sem akarván gátolni, hogy komoly tanulmány céljából egy kilencedik, tizedik vagy további semesterre rendes jurista maradhasson az is, a ki bevált, de még nem viselte a király kabátját De hogy a tulajdonképi dologra térjünk, a védtörvény szempontjából vegyük a kérdést. E törvény 25. §-a az illető felső tanodái tanulmányok folytatását jogalapúi jelenti ki arra, hogy a tanulók, hallgatók a katonai állománybeli önkénytességet azon év október l-ig elhalaszthassák, melyben 24. életévüket betöltik. A kedvezményes, kivételes jogosítványt megszabó paragrafus_ kétes esetekben mindenesetre szorosan lesz magyarázandó. Ámde dr. Horváth tisztelt kartárs úr magyarázása szerintünk nem szoros magyarázat, hanem meg nem engedhető devalválása a törvény jelentésének. «Ubi lex non distin<,Hiit nec nobis distinguere licet». A védtörvény nem különböztet a főiskolai tanulmányban olyképen, mint a tisztelt cikkíró; a törvény a tanulmány folytatóinak általában biztosítja a 24. évig terjedhető elhalasztás kedvezményét, tekintet nélkül arra. vájjon azon tanulmány folytatása időtartama tekintetében hosszabbra terjed-e, mint az illető főiskoláknak a qualificalio végett szükéges cursusa, tanfolyama. A főiskolai tanulmány szabályszerű — rendes hallgatói minőségű — folytatása mindenkor justa és legális causa a szolgálat elhalasztására, még akkor is, ha az egyedüli motívum a tanulmány tovább folytatásánál az elhalasztás kieszközlése volt. Hiszen ha azon útjára megyünk a törvénymagyarázatnak és a kedvezmény megszorításának, a melyre a t. cikkíró úr lépett, úgy kérdezzük meg minden maturánstól, vagy főiskolai tanulótól, hogy nem pusztán azért törekedtek-e a gymnasiumot, a reált stb. elvégezni, nem azért iratkoztak-e be az egyetemre, hogy megnyerjék az önkéntességi kedvezményt, vagy hogy halaszthassák a szolgálatot. Nagyon sok önkénytes társunk volt, a ki vagyoni állása, már választott életpályája szerint nem folytatott volna tanulmányt, pusztán az önkénytességi jogért, illetve a halasztáséit tette ezt. A katonai hatóságnak sem feladata annak kutatásába bocsátkozni, vájjon a kedvezmény igénybevételére jogosító tanulmányfolytatásnak érdemleges célja van-e vagy csupán a formális jogalap megszerzését képezi a kedvezmény elnyerése végett és a katonai hatóságok, respective a honvédminister sem volnának jogosítva azon álláspont elfoglalására, hogy a főiskolák oly hallgatóit, kik a kötelező cursuson túl maradnak hallgatók, már 24. évük előtt kötelezzék a tettleges szolgálat teljesítésére, azon gyanú alapján, hogy tanulmányuk folytatásának csak a katonai szolgálat elhalasztása képezi célját. A mai gyakorlat tehát a jogállapotnak egészen megfelelő és a véderő jogos érdekeivel is tökéletesen megegyeztethető, s azt hiszszük, a jogi facultások vagy bármely főiskola tantestületei, igazgatói minden scrupulus nélkül felvehetik a végzett hallgatókat kebelükbe, adhatnak nekik u. n. katonai bizonyítványokat, mint eddig, nem követnek el ezzel semmi jogtalan könnyelműséget a haderő jogainak megóvása körül. A birói úton nem érvényesithetö kötelmek.* (Obligationes naturales.) Irta: dr. KATONA MÓR nyilv. r. jogtanár Kassán. . (Befejező közlemény.) \A nem teljes jogok hatása. Már most azt a kérdést kell tüzetesebb vizsgálat alá venni, hogy a mennyiben a fentebb felsorolt jogviszonyok keresettel meg * Előző cikk a «Jog» 23. számában. Lapunk mai száma 12 oldalra terjed.