A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 21. szám - Nem telekkönyvezett ingatlan árverése - Az elmebetegek jogvédelme

84 A JOG A peresfelek által beadott jogorvoslati kérelmek kiigazítása (a mennyiben nem szóbeli tárgyalás kéretett) vagy a minősítés helyesbítése iránti kérelmek sikeresen csakis az elsőbiróságnál és a felebbviteli határidőn belül nyújthatók be, miután az 1893. évi XVIII. t.-cikk 13.'. és 210. §§-a szerint a felebbezés és felülvizsgálati kérelem az elsöbiróságnál nyújtandó be és az idézett törvény 136. és 144. §§-ai ércelmében a felebbezés, a mennyiben oly határozat ellen van intézve, a mely ellen felebbvitelnek nincs helye, visszautasítandó (E. 4. 1895). Felperes a semmiségi keresetet azon az alapon tette folyamatba, hogy az alapperben a gyám és a kiskorúnak egyetemleges marasztalása kéretvén, a gyám és az általa képviselt kiskorú érdekei ellentétben állottak, minélfogva a kiskorú a részére kirendelendő ügygondnok képviseletében lett volna perbe idézendő, a mi azonban meg nem történt. Az elsőbiróság az érdekösszeütközést fenforogni látta és ennek folytán az előző ítéletet az 1881. évi LIX. t.-cikk 50, illetve az ott felsorolt 39. §. i) pontja alapján hatályon kívül helyezte. A felebbviteli bíróság az elsőbiróság ítéletét megváltoztatta a következő okokból: Az 1877. évi XX. t.-cikk 30. §-ának ai pontjából kétségtelenül következik ugyan, hogy a midőn valamely kiskorúnak érdeke gyámjának érdekével összeütközik, gondnok kirendelésének van helye és ily esetekben a kiskorú csak ugy tekinthető perrendszerüleg perbe vontnak, ha az ellene is folyamatba tett perben nem a gyám, hanem a részére kirendelt ügygondnok által képviseltetik, mert a mennyiben ez meg nem történt, az 1881. évi LIX. t.-c. 50. §-a értelmében a peres eljárás megsemmisítése semmiségi kereset utján követelhető. Minthogy azonban azon esetekben, a midőn a pernek jogi alapját és ebből kifolyólag a per tárgyát a gyám és a kiskorú nevében megkötött gyámhatóságilag jóváhagyott adásvételi jogügylet és jogviszonyból eredő, tehát közös és ugyanazonos kötelezettség teljesítése képezi és a midőn magára a per főtárgyára nézve az érdekellentét, miután az a semmiségi keresetben nem is panaszoltatott, fenn nem áll; a gyám és az általa képviselt kiskorú között, tekintettel arra, hogy az érdekellentét teljesen függetlenül bírálandó el attól, vájjon az alperes felek egyetemleges marasztalása kéretett-e vagy nem, oly érdekellentét, mely az ügygondnok általi képviseltetést tenné szükségessé, fenn nem forog (D. 2. 1895.) Habár az apa, mint t. és t. gyám a gyámügyi törvény 15. §-a értelmében kiskorú gyermekeinek vagyonát számadás nélkül kezelni jogosítva van, mégis ugyanezen törvény 16. §-a értelmében köteles a jövedelemből első sorban a folyó terheket, tehát az adókat is kifizetni egyfelől, másfelől pedig ingatlanok eladásánál ellenkező kikötés és megállapodás hiányában az eladás tehermentesen eszközöltnek vélelmeztetik és miután alperes azt, hogy felperes az ingatlant jelzálogilag is terhelő adóhátralékok kiegyenlítését és kifizetését magára vállalta volna, felperes tagadásával szemben az általa hivatkozott s kihallgatott tanuk vallomásával nem bizonyította; ugyanazért alperest a keresetbe vett adóösszegek megfizetésére kötelezni kellett. Elvont haszon címén felszámított kereseti követelésével azonban felperes elutasítandó volt, mert habár igaz, hogy az apa köteles kiskorú gyermekeit tartani s a szükségesekkel ellátni mindazonáltal a mennyiben az apa ezen kötelezettségének meg nem felelt a kiskorú nagykorúsága idejében sincs jogosítva ezen a címen az ő tulajdonát képező és az atya által birtokolt ingatlanok elvont hasznainak megtérítését az apától, a ki azokat az 1877. évi XX. t.-cikk értelmében, a mig felperes apai hatalom alatt állott, használni jogosítva volt, per utján követelni (D. 4. 1895). A pécsi kir. tszék elvi jelentőségű határozataiból. A pécsi kir. törvényszék felebbviteli tanácsa 1894. évi D 9. sz. a. K. J. felperesnek M. F. és társai ellen 103 frt elvont haszon és járulékai iránt indított sommás perében a sásdi kir. járásbíróság 1894. évi 3,624/p. sz. a. hozott Ítéletének megváltoztatásával felperest keresetével elutasította, mert habár igazolva van, hogy alperesek felperes földjének egy részét 1872. évtől kezdve elfoglalva tartották, mégis mivel felperes elismerte, hogy a foglalást még az alperesek jogelőde követte el és hogy alperesek az általuk használt elfoglalt területet azonnal önként visszaadták felperesnek, mihelyt az 1891. évben eszközölt mérnöki felmérés a foglalást konstatálta: alperesek az elfoglalt területről 1872. évtől 1894-ig beszedett hasznok megtérítésében nem marasztalhatók, mert alperesek birtoklása nem volt roszhiszemü, jóhiszemű birtokos pedig a beszedett hasznokat megtéríteni nem tartozik. A pécsi kir. törvényszék felebbviteli tanácsa 1894. évi D. 10. sz. alatt özv. L. Antalné felperesnek L. József ellen 60 frt tartásdíj iránt indított sommás perében a sásdi kir. járásbíróságnak 1894. évi 3,765'p. sz. a. hozott ítéletét megváltoztatván, felperest keresetével elutasította, mert bár be lett is igazolva, hogy felperes tartotta kiskorú L. Katalint, kinek eltartására a hagyatéki egyességben alperes kötelezte magát, mégis mivel alperes tanukkal bizonyította, hogy az eltartandó kisk. L. Katalint felperesnő az alperes felszólalása ellenére vette magához és alperes a per folyamán is késznek nyilatkozott, hogy a kiskorút tartani és neveltetni hajlandó: felperest keresetével el kellett utasítani, mert valamely kiskorú személy eltartására vállalt kötelezettség esetén az arra jogosítottnak csak természetbeni ellátásra lehet igénye s ha ezt neki a kötelezett megajánlja s ennek dacára azt elfogadható ok nélkül igénybe nem veszi, e cimen külön követeléssel fel nem léphet, annak pénzbeli megtérítését a tartásra jogosított sem saját személyében, sem gyámja személyében nem követelheti. A pécsi kir. törvényszék felebbviteli tanácsa 1895. évi E. 14. sz. a. P. S. felperesnek G. A. alperes ellen 93 frt tőke és járulékai iránt indított sommás perében a pécsi kir. járásbíróságnak 1895. évi 2,363/p. sz. a. hozott végzését megváltoztatván, alperes pergátló kifogását elvetette s a pécsi kir. járásbíróság illetékességét megállapította, mert habár a kereseti számla utolsó tétele 1891. év december hó 31-iki, tehát két évnél régibb keletű és felperes nem is bizonyította, hogy fizetési helyül Pécs lett kikötve, mégis mivel a kereset Pécsett vásárolt ruha árára irányul, tehát felperes azt követeli, hogy alperes a vételi szerződést, mely Pécsett jött létre, a maga részéről a vételár megfizetésével teljesítse, ezt a keresetét a pécsi kir. járásbíróság, mint a szerződés létrejöttének helyére illetékes bíróság előtt érvényesítheti az 1868: LIV. t.-cikk 35. íj-a értelmében, mely törvényszakaszt az 1893: XVIII. t.-cikk 13. §-a hatályában fenntartotta. A pécsi kir. törvényszék felebbviteli tanácsa 1895. évi E. 24. sz. a. W. Gy. felperesnek Sch. L. ellen bérlet felmondása iránt indított sommás perében a dárdai kir. járásbíróságnak 1895. évi 2,474'p. sz. a. hozott Ítéletét megváltoztatta s a felperes által eszközölt bérlet-felmondást érvénytelennek kimondotta, mert W. Gy. felperes szerződésbeli jogait még a felmondást megelőzőleg K. F.-re átruházta, nem volt tehát jogosítva utóbb a saját nevében a bérletet alperesnek felmondani. — Az ítélet tárgyát a lakbér felmondások tárgyában 1895. évi 4,873. sz. a. kiadott igazságügyministeri rendelet 12. §-a értelmében csak az képezheti, hogy a történt felmondás érvényes-e, a felmondás tehát a kifogások beadása után a tárgyalás során nem volt módosítható olykép, hogy ez nem W. Gy. felperes, hanem az erre jogosított K. F. eszközli. A m kir. minisztériumok elvi jelentőségű határozatai. Ha panaszos fél a hamis mérleg használatával terheli ellenében csalás miatt tett feljelentését visszavonja, az úgymint a kbtk. 136. §-ába ütköző kihágás a közigazgatási hatóság által bírálandó el. (A m. kir. minisztartanács 1894. évi október 29-én hozott határozata.) A városi kórházgondnok is városi közegnek tekintendő s ennélfogva a városi nyugdíjalap kötelékébe felveendő. (A m. kir. belügyminiszter 1894. évi 2,419. sz. határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Czukor Lajos e., a nagyváradi tszék. bej. jun. 15.,. félsz. jun. 19., csb. Steller Árpád, tmg. Hatházi Kálmán. — Jonke József e, a zágrábi tszék, bej. máj. 31., félsz. jun. 1.. csödb. —, tmg. dr. Grünvald. — Davila Adél e., a pregradai jbiróság, bej. máj. 30-, félsz, jun. 10, csődb. —, tmg. Barbot. — Fuchs Júlia e.. az eszéki tszék, bej. máj. 30., félsz. jun. (>., csődb. —, tmg. dr. Kovácsevits Vladimír. — Kovács testvérek e., a szegedi tszék, bej jul. 20., félsz. aug. 17., csődb. Steingassner Ákos, tmg. dr. Papp Dezső. — Auslánder Mór e., a szegedi tszék, bej. jul 30., félsz. aug. 28. csödb. Hubacsek Pál, tmg. dr. Pálmai Dezső — Grósz Salamon e., a szegedi tszék, bej. jul. 10., félsz, aug. 6., csödb. Hubacsek Pál, tm dr. Purjesz János. — Stern Lipót e.. a szegedi tszék, bej. máj. 28., félsz. jun. 24., csődb. Hubacsek Pál. tmg. dr. Domanovszky Zoltán. — Rendes Izidor és testvére e., a szegedi tszék, bej. jul. 20., félsz. jul. 27.. csődb. Hubacsek Pál, tmg. dr. Deák Albert. — Stojanovits, Lefkovits és Salusz e., a budapesti ker. és váltótszék. bej. jun. 28., félsz. jul. 30., csődb. dr. Bakó Gyula, tmg. Bernáth Béli. — Böhm Antal e., a szegedi tszék, bej. jul. 31., félsz, aug. 31.. csődb. Hubacsek Pál, tmg. Munkácsi Béla. — Veisz József e., a viroviticai jbiróság, bej. máj 20., félsz. máj. 30., csődb. —, tmg. dr. Schubert Hugo. — Feldman Károly e., az ipolysági tszék, bej. jul. 15., félsz. aug. 14., csődb. Szecsányi Kajetán, tmg. Folkusházy Sándor. — Laks Bernát e.. a kolozsvári tszék, bej. jul. 13., félsz. jul. 18., csődb. Becsek Lajos, tmg. dr. Bernáth Albert. — Fogolyán István e., a gyulafehérvári tszék, bej. aug. 10., félsz, szept. 5.. csődb. Veress Jenő, tmg. dr. Majer Ödön. Pályázatok: A kaposvári tszéknél aljegyzői állás, jun. 2-ig- — A temesvári tszéknél jegyzői állás jun 2rig. — A kaposvári tszék és jbiróságnál aljegyzői állás jun. 2-ig. — A marcali jbiróságnál jegyzői állás, jun. 2-ig. — A szegedi ítélőtábla kerületénél 7 j o ggyakornoki állás jun. 2-ig. — A ráczkevei jbiróságnál aljegyzői állás jun. 3-ig. — A szatmárnémeti tszéknél aljegyzői állás jun. 3-ig. — A szatmárnémeti tszéknél t széki birói állás'jun. 3-ig. — A zer: nesti jbiró?;ignál j birói állás. jun. 4-ig. - A pécsitszéknél jegyzői vagy aljegyzői állás. jun. 4-ig. — A soproni tszéknél jegyzői állás jun. 4-ig. — A nagyajtai jbiróságnál j b i r ú i állás jun. 4-ig. A beregszászi tfzéknél jegyzői és aljegyzői állás jun. 5-ig. PALLAS RÉS2VÉNYTÁR8ASAG NYOMDÁJA BUDAPESTEN