A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 21. szám - A mezőgazdaságról és mezörendörségröl szóló törvényről és annak kapcsán kiadott rendeletekről

162 A JOG sége alatt a fenti 279-féle naponkénti ki- és bevezetésekben segítségére iehet. II. Nézzük azonban, mit dolgozik a járásbirósági polgári b i r ó ? A tiszta laikus ész logikája szerint ennek is igazságot kellene szolgáltatnia, hogy a jogkereső egyén gyorsan találja meg jogos és igazságos követelését s a megzavart jogrend gyorsan és alaposan helyreállítva legyen s ezáltal a közhitel s a jogbiztonság a gyors és igazságos birói eljárásban fektetett jogosult bizalomban nagyra és hatalmassá nőjjön. Mind magas jogszolgáltatási elvek; inkább mondhatnánk ideák és utópiáknak ; mert hiszen a polgári biró sem kizárólag e célnak szolgál, mint a hogy lennie kellene, hanem igenis kötelessége: 1. a b. ügyviteli szabályok 125. §-a értelmében vezetett k i o s z t á s i könyvből átvezetni az ügydarabokat előadói könyvébe 2 rovattal; 2.. vezetni tartozik a b. ü. szab. 157. §-a értelmében E 1 ö a d ó i könyvet 4 rovattal; 3. könyvet a b. ü. v. szab. 125. §-a értelmében 2 rovattal, mely könyvben az elintézett darabjait a kiadóba átadja ; 4. vezetni tartozik a sommás ügyv. szab. 82. §ra értelmében tárgyalási naplót 19 rovattal; 5. vezeti az új sommás eljárás és ügyviteli szabályzat élteimében (33 §.) a szóbeli tárgyalások jegyzékét 4 rovattal; fi. vezeti a s. ü. sz. 5. §-a értelmében az A) naplót az egyességi ügyekről 10 rovattal ; 7. vezeti a sommás ügyviteli szabályok 16. §-a értelmében a B) naplót a fizetési meghagyásokról 14 rovattal; S. vezeti a sommás ügyv. szabályok (745/94. i. ü. m. rendelet) 16. §-a értelmében a C) naplót, a fizetési meghagyásokra vonatkozó megkeresésekről 15 rovattal; 9. vezeti, vagy szinte saját felelőssége alatt vezetteti a s. ü. v. szabályok 29, §-a értelmében a sommás perek jegyzékét 15 rovattal; 10. vezeti polgári tevékenységi kimutatását 16 rovattal. Vezetni köteles tehát 10-féle könyvet, naplót és kimutatást naponkint 100 rovattal egész éven át s e mellett némely törvényszéki kerületekben még negyedévenkinti, sőt hónaponkinti, az ügyek be nem fejezhetésének okait feltüntető hátraléki kimutatások szerkesztésével is terheltetik. A fenti főkönyvelői és itélőbiróra nézve felette megtisztelő kötelességein és teendőin felül kötelessége még a magyar birónak évenkint 7—8,000 ügyszámot elintéznie, továbbá köteles a bíráskodásában előforduló ügyekben — az 1894 : XXVI. t.-c. 30. §-a értelmében — vagyoni felelősség terhe alatt a bélyegilletékeknek a felek részérőli lerovására ügyelni, tehát még finánc-teendőkkel is bíbelődni. Kötelessége végül ítéleteit nemcsak az 1893 : XVIII. t.-c. 121. § a kívánta szabatossággal, és pedig a hivatkozott törvény 119. és 120. §-ai értelmében rendelkező részeiben azonnal, indokaiban pedig legfeljebb 3 nap alatt írásba foglalni; hanem ezenkívül egy előfekvő speciális (1. i. kir. t. sz. 1895. D. 18) administrativ utasítás értelmében: szorosan tartozik betartani, hogy «az Ítélet indokolása előadásával kezdendő az indokolásnak a tényállást magában foglaló része; külsőleg is kitüntetendő a szorosabb értelemben vett indokolástól. A tényállás áttekinthető alakban és illetőleg röviden tüntesse fel a felek által előadott peranyagnak ténybeli részét. A felek által felhozott ténykörülmények lehetőleg kimerítően veendők fel a tényállásba, még pedig nemcsak a tárgyalási jegyzőkönyvben foglaltak, hanem az egész szóbeli tárgyalás alapján. A tényállásba nemcsak azokat a ténykörülményeket kell felvenni, melyeket a biró a határozat meghozatalánál tényleg döntőknek fogadott el, hanem azokat is, melyeket a kérdés eltérő megítélése esetén döntőknek kellene tekinteni. A tényállásban szabatosan kiemelendő a kereseti kérelem és a másik félnek ezzel szembe állított ellenkérelme. Ha a bizonyítás felvétele megtörtént, a bizonyítási eszközök, a bizonyítás eredményeinek előadása kapcsán sorolandók fel. A tulajdonképeni indokolásnak ki kell terjednie az Ítéleti rendelkezések mindegyikére. Az indokolás felvilágosítást nyújtson az ítéleti rendelkezés értelme, valamint jogi és ténybeli alapja tekintetében. A törvényt vagy rendeletet, melyre az ítélet valamely rendelkezése alapítva van, határozottan meg kell jelölni.)) (Szóról szóra idézett utasítás.) Mindezek szorgos betartása mellett kelletik tehát a magyar birónak gyorsan és igazságosan igazságot szolgáltatnia!! azaz ez röviden annyit tesz. hogy napról napra testet és ideget ölő működést, emberi erőt meghaladó munkát végezzen. Hogy pedig eme munkában állandó, gyakorlott segéddel rendelkezhessék, arról a legtöbb bíróságnál gondoskodva nincsen ; hiszen tárgyalásainál a polgári biró a legtöbb járásbíróságnál még jegyzőkönyvvezetőt sem kap; mert a 745/94. sz. i. ü. m. rendelet 41. §-a, melynek értelmében ("jegyzőkönyv vezető alkalmazandó-), csak írott malaszt és illusió, mivel maga e szakasz még azt is mondja : «a mennyiben a járásbíróság kezelő- és segédszemélyzetének létszáma a jegyzőkönyvvezető alkalmazását megengedi», a létszám pedig rendszerint meg nem engedi. Ezek a száraz tények, a melyeknek betekintésével tisztában lehetünk azzal, hogy bölcs Salamon birói functiója nem volt eféle, a magyar birót agyonzaklató, főkönyvelői s irógépi teendőkkel kicifrázva; csupán azzal nem vagyunk tisztában, hogy ha bölcs Salamon is naponkint 21 féle főkönyvet 379 rovattal vezetett volna, vájjon képes lett volna-e a judiciumára bizott jogeseteket oly bölcsen elintézni, mint a hogy tényleg cselekedte «in tempore suo». íme tehát én is reámutatni bátorkodom a bajok egy tetemes részére, a mely bajok rok részben okai annak, hogy dacára, miszerint «biráink sokat dolgoznak, többet mint Európa bármely nemzetének birái, és hogy a legnagyobb részüknél a kötelességérzet s az a nemes ambitió, hogy hivatásának megfeleljen stb.» megvan ; És hogy dacára, hogy a birói kar önérzetes és tehetséges : mégis igazságszolgáltatásunk «nem oly gyors, a milyet azok kívánnak, a kik érzik és tudják, hogy minő fontos az a társadalomra s a jogkereső közönség megnyugtatására, ha a vitás jogesetek gyorsan és alaposan intéztetnek el». Igazságszolgáltatásunk általam kimutatott bajai tényleg léteznek; érzi azokat minden egyes biró. E bajok mielőbbi alapos orvoslást igényelnek; mert mindaddig, a míg orvosolva nem lesznek, nem lesz egészséges lüktetése a magyar igazságszolgáltatás életerének; és mindaddig joggal felsóhajthat a költő : «vak vagy-e, te szent Igazság!» Az orvoslás a magyar állam magas igazságügyi kormányának hatalmi körébe esik; enszerénységünk mindamellett rövid szavakkal reámutatni bátorkodik az orvosságra is: Ha jelenben még annyira gyengék vagyunk, hogy a létszámszaporitásra egyelőre nem gondolhatunk, ápoljuk és fejleszszük legalább meglevő erőinket, versenyezzünk a birák dotatiójában a müveit nyugateurópai államokkal; takarítsuk meg a meglevő birói erőt kizárólag az igazságszolgáltatási teendőkre és ne fecséreljük el a biró szellemi erejét, az igazságos, gyors és alapos jogszolgáltatás rovására és kárára, itélő bíróhoz nem is illő kezelési, számvevői és könyvelői munkálatok teljesítésére, hanem alkalmazzunk mindezekre kezelő- és segédszemélyzetet. Végül lehetőség szerint ne complikáljuk, hanem egyszerűsítsük eljárásainkat az igazságszolgáltatás körül; s mindezekkel vigyük keresztül magával a bíróval szemben és legelső sorban a «fiat justitia aut pereat mundus» elvét és aztán «sit mens in sano corpore sana diu». A mezőgazdaságról és mezörendörségröl szóló törvényről és annak kapcsán kiadott rendeletekről. Irta : EISERTH ISTVÁN kir. ügyész, Lőcsén. A mult év november hó 1-ső napján életbeléptetett, a mezőgazdaságról és mezörendörségröl szóló 1894. évi XII. törv.cikkhez s annak kapcsán kiadott rendeletekhez kívánok hozzászólani. Kétségtelen, hogy ezen törvény és az ennek kapcsán hozott meglehetős terjedelmes rendeletek, az elavult és felette hézagos 1840. évi IX. törv. cikknek hatályon kivül helyezésével, oly üdvös és várva-várt intézkedéseket is tartalmaznak, a melyek nemcsak mezőgazdaságunk és mezőrendőrségünk rendezését jelentik, de van bennük sok olyan szakasz is, a melyet a criminalista is tárt karokkal fogad. Igaz, hogy a törvényhatóságok teendői nagyok, az azonnal életbeléptetett és határidőhöz kötött rendeletek végrehajtására a sok szabályrendelet megalkotása — nem szólva a Torda-Aranyos megyei lázongásról — még sok főfájást okoz a tisztelt vármegyének, igaz az is, hogy van abban a 123. §-ban és a rendeletekben sok olyan intézkedés, a melyhez eritica fér, de tagadhatlan és ez ránk criminalistákra már nagy öröm: találunk ott sok olyan szakaszt is, a melynek megalkotását — legyen az akár a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló törvényben akár a buntetőtórvénykönyv revisiója alkalmából sanctionálva — felette üdvösnek kell elismernünk. Mindenekelőtt ki kell emelnünk a mezörendörségröl szóló