A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 20. szám - A magyar özvegyi jog

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» 20, számához. Köztörvényi ügyekben. A kolozsvári kir. ítélőtábla 3. számú polgári teljes lilési döntvénye. A kir. közjegyzőt, mint birói nicgbizottúi, csődtömeg leltározásáért az 1880: LI. t.-c.ően meghatározott távozási dij mcgillcti-c (A 92 — 1891. és 1,120.-1895. számokhoz.) Határozat: A kir. közjegyzőt, mint birói megbízottat, csödtömeg-le'tározásáért az i38o: LI. t. c. ben meghatározott távozási dij nem illeti meg. Indokok: A kir. közjegyzők dijairól szóló 1880:1.1. l.-c.-nck 2-től 2t-ig terjedő §-ai a törvény 1. a—f) pontjaiban tüzetesen felsorolt dijak közül a közjegyzőnek olyan dijairól szólnak, melyeket a közjegyző a felek megbízásából teljesített ügyletekért, illetve jogcselekményekért számithat fel. Eme dijak közül a törvény 1. tj. c)pontjában megjelölt távozási dijnak a mértékét, s az eseteket, melyekben a közjegyzőnek olyan díjhoz igénye lehet, közelebbről a törvény 18. §-a határozza meg. Az idézett törvénycikknek 18. §-a értelmében a közjegyző távozási dijt két esetben számithat fel. Először akkor, mikor a fél kívánatára irodai helyiségén kivül székhelyén, vagy székhelyén kivül oly ügyletet teljesít, a melyet — az ügylet természeténél fogva — irodai helyiségében is végezhetne; másodszor akkor, mikor székhelyén kivül váltó- és kereskedelmi papírokat óvatol, vagy értesitvényeket eszközöl. Ezen esetekben a közjegyző a távozási díjon felül a törvény 19. §-a értelmében vitelbért, a "20. §-a alapján pedig napidijt is számíthat fel. A közjegyzőnek, mint birói megbízottnak, a csődtömeg leltározásáért járó dijait a törvény a 25. £-ban külön szabályozza. Ezen szakasz szerint a közjegyzőt, mint birói megbízottat, a jelzett jogcselekményért a hivatkozott szakaszban meghatározott munkadíj, s a 19. és 20. §-ok eseteiben az ott meghatározott dijak is illetik. Ezekből folyóan tekintve, hogy a kir. közjegyző a csődtömeg leltározásánál nem a fél kívánatára, hanem mint birói megbízott jár el; tekintve, hogy a távozási dij a törvény 18. §-ában van meghatározva, s ugyanott egyenként vannak az esetek felsorolva, melyekben a kir. közjegyző távozási dijt felszámithat, mely esetek közé a birói megbízotti minőségben váló eljárás nem tartozik; tekintve, hogy a törvény 25. SJ-a, melyben a közjegyzőnek, mint birói megbízottnak járó dijak szabályoztatnak, a 18. §-ra nem, hanem csak a törvény 19. és Í0. §-aira hivatkozik, s az ott meghatározott dijakról mondja, hogy ama dijak is, a hivatkozott 19. és 20. §.-ok eseteiben, a csődtömeg leltározásával megbízott közjegyzőt megilletik; tekintve, hogy a törvény 19. és 20. §-aiban csak a vitelbér és napidij vannak meghatározva; mindezeknél fogva ki kellett mondani, hogy: a kir. közjegyzőt, mint birói megbízottat, a csődtömeg leltározásáért, az 1880: LI. t.-c.-ben meghatározott távozási dij nem illeti meg. Kelt Kolozsvárott, a kir. Ítélőtáblának 1895. évi április hó 29. napján tartott teljes tanácsülésében. Hitelesíttetett a kir. Ítélőtáblának 1893. évi május hó 4-én tartott teljes tanácsülésében. Az irni és olvasni nem tudó végrendelkező által alkotott végrendeletre néze a 1876: XVI. t.-c. 6. igában előirt kellékek fenforgásának bizonyítása más módon, mint a végrendeletre rávezetés által nem eszközölhető. A beregszászi kir. törvényszék (1892. évi november hó 2-án 12,210. sz. a.i dr. Grün Sándor ügyvéd által képviselt O. Mihály, legifj. P. Pálné, O. P.orbála és legifj. P. Pál, mint kiskorú O. Mihály gyámja, ujitó felpereseknek Lukács János ügyvéd által képviselt L. Mihály és Bodnár János ügyvéd, mint ismeretlen tartózkodásu L. János részére kirendelt gondnok ujitott alperesek ellen örökösödés iránti ujitott rendes perében következőleg itélt : Alperesek perujitási keresetének hely adatik, az 1,826/90. sz. alatt hozott ítélet hatályon kivül helyeztetik, az Alsó-Domonya községében 1885. évi szeptember 30-án O. György által tett végrendelet érvényesnek mondatik ki s ehhez képest az Alsó-Domonya községé: >en 1885. évi október hó 25-én elhalt O. György után maradt Budapest, 18í)t"3 május hó l'.l-én. alsó - domonyai 44-ik sz. tjkvben foglalt ingatlan hagyatékhoz végrendeleti örökösödés cimén felében O. Mihály, másik felében O. Borbála férjezett legifj. P. Pálné és kiskorú O. Mihálynak egymás közötti egyenlő arányban örökösödési joga megítéltetik s kötelesek L. Mihály és az ismeretlen tartózkodásu L. János képviseletében Bodnár János ügygondnok végrehajtás terhe alatt tűrni, hogy a 14,306/!)(>. sz. végzés folytán L. Mihály javára 2/16, L. János javára V16 részben az alsó-dobonyai 44. sz. tjkvben foglalt ingatlanra bekebelezett tulajdonjog töröltessék, hogy ezen tulajdonjog •-'/,„ részben O.Mihály,",,, részben, de egymásközt egyenlő arányban O. Mária férj. legifj. P. Pálné és O. Mihály kiskorú javára bekebeleztessék, egyúttal néhai O. Mária férj. L. Györgyné jogán a nagyapjok (). György hagyatékából L. Mihály és L. György hagyatékából L. Mihály és L, János köteles része végrendeleti örökösök ellenében 203 írt 871/., krban megítéltetik, kötelesek O. Mihály, O. Borbála férj. legifj. P. Pálné és O. Mihály kiskorú képviseletében gondnoka 1 5 nap stb. L. Mihálynak 102 frt 933/4 krt s az ismeretlen tartózkodásu L. Jánosnak 102 frt 933/4 krt kifizetni stb. Indokok: A perujitási keresetnek az 1881. évi LIX. t.-c. G9. §-ának 1. pontja alapján hely volt adandó, mert ezen törvény kívánalmához képest a megszabott li havi határidőn belül adták be kereseteiket s a hivatok §-ra alapított azon állításukat, hogy az alapperben azért lettek vesztesekké, mert ügyvédjük védelmüket elő nem adta, beigazolták azzal, hogy perujitási keresetükben megnevezett és megidézni kért dr. Ferderber Vilmos ügyvéd, a kézbesítési iv igazolása szerint a neki kézbesített kereseti IV-ed példány átvétele dacára meg nem jelent és azt, hogy ő e védelemmel megbízatott volna meg nem tagadta, igy azon vélelem áll fenn, hogy ő az ügy vitelével megbízatott, de támogatja ezt a válaszirathoz C) alatt csatolt és valódiságára nem kifogásolt elismervény, melylyel igazolva van, hogy az ügy vitelét említett ügyvéd elvállalta. Minthogy tehát perujitók beigazolták, hogy ügyvédjük mulasztása miatt lettek ügyvesztcssé és ezen igazolt körülmények alapján a perújításnak hely adatott, annak következményeként a 11,426/90. p. sz. alatt hozott itélet hatályon kivül volt helyezendő. Az ügy érdemét illetőleg: O. György örökhagyó által 1885. évi szeptember 3C'-ikán Alsó-Domonya községében tett végrendelet érvényesnek volt kimondandó, mert alapperbeli felperesek tagadásával szemben a kihallgatott és a végrendelet tétele alkalmával jelen volt tanuk eskü alatt tett vallomása által be lett igazolva, hogy a végrendelet az 1876. évi LVI. t.-c. 6-ik §-ában előirt kellékeknek teljesen megfelel, igy annak külső kellék hiánya miatt az ellenfelek részéről tett kifogás nem érvényesíthető. Minthogy ezek szerint az örökhagyó haláleset felvételében kitüntetett 4 gyermeke közül csak a végrendeletben megnevezett 2 gyermeke O. János, illetőleg annak halála után az őt helyettesítő örökösök és O. Mihály neveztetett meg törzsönként örökösükül az alsó-domonyai 44-ik sz. tjkvben foglalt hagyatékhoz végrendeleti örökösödés eimén ezek örökösödési jogát megállapítani, minthogy a hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv igazolása szerint O. Anna egyik örökös részére nézve végrendeleti örökösök javára lemondott, ennek mellőzésével a 4-ik örökös O. Mária férj. I.. Györgyné, illetőleg ennek jogán alapperbeli felperesek részére, mennyiben anyjok örökhagyó hagyatékában végrendelet szerint nem részesült, a kitagadás eseteinek egyike sem forog fenn s végrendeleti örökösök a hagyaték tárgyalása alkalmával felhozott azon állításaikat, hogy ezen örökösök részükre nézve ki lettek elégítve, mivel sem igazolták, a szakértő becsüsök által 2,000 forintra becsült ingatlanból annak részét, vagyis a 176 fit 52 krban kitüntetett leltári tartozások »/» része 22 frt 6«,'4 krnak levonásával 203 frt 87V2 krban köteles rész cimén megítélni s ebből végrendeleti örökösöket L. Mihály részére 102 frt 93a 4 kr., L. János részére 102 frt 9374 krnak megfizetésére kötelezni kellett. Minthogy végül a hagyatéki ingatlanból az előadottak szerint L. Miháíy és L. Jánost mi sem illeti, de mert a 14,306/90. p. sz. végzéssel a tulajdonjog javukra '2/i6~~"Un részben bekebeleztetni rendeltetett, nevezetteket a javukra bekebelezett tulajdonjog törlésének s a végrendeleti örökösök tulajdonjoga bekebelezésének tűrésére kötelezni kellett stb. A kassai kir. ítélőtábla (1893. évi szeptember hó 5-én 277. sz. a.) A kir. ítélőtábla az elsőbiróság ítéletét annyiban, amennyiben az a perben 11,426/90. sz. alatt hozott ítéletét a perköltségekre vonatkozólag az alapperbeli Ítéletet továbbra is helyben fenntartja, egyéb részében pedig az elsőbiróság ítéletét azzal a helyesbítéssel, hogy a törvényes osztályrész összege 227 frt 924/a krajcárban állapittatik meg, helybenhagyja, egyszersmind stb. Indokok: Az alapperbeli költség az ujitó fél mulasztásából