A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 20. szám - Törvényjavaslat a bűnvádi perrendtartásról

A J OG vebben indokolva a felettes forumok által helybenhagyatik. Hogy a közfelfogás itt a jogi felfogással egyensúlyban nincsen, azt felesleges magyarázni s a megcsalt eladó lelkében a bíróság intézkedésével soha sem fog kibékülhetni. Egy Ií-ik példa. Egy elegáns úri ember, a kinek a rajta levő — de mindig elegáns ruházatán kivül lefoglalható ingója nincsen, tudva eló're, hogy ö bizony a szabó kontóját soha sem fogja megfizetni, be tud csapni egy könnyen hivő szabót, (s melyik szabó nem könnyen hivő,) hogv neki a testére egy szép felöltó't szab s szállít. Miután a szabó rájön, hogy polgári uton követelését be nem hajthatja, felette bántja az, hogy adósa bizony minden lóverseny alkalmával bock-szivarát füstölve fiakkerozik végig előkelő úrfiak társaságában az Andrássy.uton. Pénzéhez nem juthat, feljelenteni nem birja a hitelezett kabátért. Hónapok múlva — miután adósa nemcsak a számlát oda hordó inast, segédet és könyvvezetőt, de magát őt is kilökte lakásából — belátja, hogy ez csak akkor fog fizetni, ha őt azon társadalom előtt bélyegzi meg, a melyben ő t. i. a vévő mint correct gentleman és hivatalos párbajsegéd, szabadúszó és vivó etc. ismeretes. Betéteti egy lapban a nyilt térbe, hogy N. N. úr fizesse meg tartozását, mert különben egész nevét ki fogja nyomtatni. A felett tisztában van minden ember, hogy kettöjök között ki a hitvány ember, mert csak nagy hitványság kell ahhoz, valakitől egy ruhát kicsalni; de mit látunk? A megsértett gentleman zsarolás miatt panaszt emelt jótevője ellen, ki a ködös ősz hidege ellen egy felöltővel szolgált hitelben, s a szegény szabó két heti fogházat kap, mert oly uton iparkodott pénzét behajtani, mely már egyedül állott rendelkezésére, mielőtt követelését abba a bizonyos rovatba beirja, melyet Dubiosen-Contonak nevez a kereskedő. S a gentleman a végtárgyalásról fiakkerrel elkocsizik ama boldog öntudattal, hogy szolgálatot tett a hazának, mert egy bűnöst jól megérdemelt büntetéséhez juttatott. Egy cipész kíméletesebb volt. Ez az ő gigerlijét becsalta üzletébe, s a ki nem fizetett cipőt lecsalta a lábról és aztán gigerli úr harisnyában pályázott haza. De azért ö is kapott 2 heti fogházat, mert későn tanulta meg, hogy a társadalmi jogrend jogi felfogás szerint nincs megsértve azzal, ha őt egy gigerli egy pár cipő erejéig becsapja, de igenis akkor, ha a tőle sima modorban kicsalt cipőt kissé érdesebb modorban visszacsalja. Az sem utolsó mulatság azonban, a mit velünk ügyvédekkel azon ügyfeleink szoktak elkövetni, a kikkel legtöbb jót teszünk. Megjelenik egy szegény asszony, s át ad egy pert. Hogy szegénysége ne legyen oka a per visszautasításának, az ügyvéd elvállalja. A pert az ügyvéd megnyeri; sőt már ad ügyfelének is előre kis segélyt, mert sajnálja azt. Mire itt az idő, hogy az adós nem menekülhet a fizetés alól, akkor a tisztelt ingyenkliens ügyvéde háta megett csekély engedmény árán felveszi a pénzt s az ügyvéd, a megcsalt és kijátszott jótevő — mehet perelni expensnótát, mert hiszen amit az ügyfél vele szemben tett, abban nincs ravasz fondorlat és elvégre neki volt megítélve tőke kamat és perköltség, s amit a behajtás reményében az ügyvéd könyörületből előre kiadott neki, az «hitelezés* volt. Hát bizony nem bánom én, ha a nagy jogászoknak ez nem is fog tetszeni; én ezt rendben levőnek nem tartom. Mert az nem argumentum, hogy a kereskedő óvatosabban hitelezzen, az ügyvédnek ne legyen szive, s hogy azzal óvjuk meg magunkat a károsodástól, hogy a velünk érintkező embertársakat rosszhiszemííeknek vélelmezzük. Ahhoz, hogy az emberek vagyoni károsítástól, attól a szándékos és dolosus vagyoni károsítástól, megóvassanak, nem elég a végrehajtási törvény, ahhoz büntetés kell s mig az nincsen, addig 100 csaló közül 99 nevet a megcsalt egyén tehetetlensége felett, s ezt helyesnek és megnyugtatónak nem lehet találni. Törvényjavaslat a bűnvádi perrendtartásról. Ezen cím alatt nyújtotta be az igazságügyminister e hó 4-én a képviselőháznak a bűnvádi eljárásról szóló, már négy minister alatt készülő törvényjavaslatot. Az első javaslatot tudvalevőleg C s e m e g i Károly készítette P a u 1 e r Tivadar igazságügymini'iter megbízásából. F a b i n y Teofil igazságügyminister újra átdolgoztatta és be is nyújtotta a képviselőháznak. E javaslaton Szilágyi Dezső lényeges módosítást tett, értekezleteket tartott és végre az uj szöveget is megállapította, mely munkálat már 1893. évben elkészült. Eít a szöveget némely igen csekély, sem a javaslat lényegét, sem rendszerét, sem szerkezetét nem érintő módosítással magáévá tette Erdily Sándor jelenlegi igazságügyminister és azt terjedelmes indokolássnl a mult szombaton s képviselőház elé terjesztette. A következőkben a javaslat rövid ismertetésére szorítkozunk, a javaslat nagy terjedelme folytán előreláthatólag hosszabb idő fog eltelni, mig a sajtó alatt levő teljes szövege és igen részletes indokolása közkézre kerül, a mikoi természetesen behatóan foglalkozunk majd ez első rangú fontossága jogi eseménynyel. A iavasiat áll harminckét fejezetből és 592 szakaszból. Az I. Fej. tartalmazza az általános rendelkezéseket. (1—13 §§.) A vádat rendszerint a kir. ügyész képviseli ; a 12. §-ban meghatározott esetekben a kir. ügyészség helyett a sértett veheti át a vád képviseleletét. (2. §.) Sértett az, kinek bármely jogát sértette vagy veszélyeztette az elkövetett vagy megkisérlett cselekmény. (13. §.) A bírói hatáskör- és illetékességről szól a II. Fej. (14—32. §§.) Itt van kimondva, hogy a büntető bíróságok hatáskörét külön törvény határozza meg. (11. §.) Rendszerint illetékes az a bíróság, melynek területén a tettes a bűncselekményt elkövette, habár az eredmény másutt következett is be. (Ki. §.) A biróküldés a kir. kúria jogkörébe tartozik. (29. §.) A III. Fej. intézkedik a kir. ügyészségről. (33—40. §§) A kir. ügyész megtagadhatja a vád képviseletét, de köteles a sértettet, a ki feljelentést vagy magáninditványt tett. erről indokolt írásbeli határozattal mielőbb értesíteni. (34. §.) A javaslat nem mondja, hogy a kir. ügyész indítványa bármelv irányban is kötné a bíróságot. A IV. Fej. szól a magán vádló és magánfélről. (41—52. §§.) A sértett mint főmagánvádló vádat emelhet B. T. K. 258., 259., 261., 327., 332., Í18., 412. §§-ai, az 1890:11. t.-c. 23.. 2Í-. §§-ai, könnyű testi sértés vétsége (301. §.) és a K. B. T. K. 126. és 129. §§-ai eseteiben. (41. §.) Ha a kir. ügyészség megtagadta a vád képviseletét, a sértett nyolc nap alatt vagy átveheti a vád képviseletét, vagy a főügyészhez folyamodhatik. A főügyész tagadó határozata után 8 nap alatt átveheti a sértett a vádat. Ha a kir. ügyészség az eljárás alatt ejti el a vádat, a bíróság felhívja a sértettet a vád képviseletének átvételére azzal, hogy ha ezt nem teszi, a bíróság az eljárást meg fogja szüntetni. (42. §.) A védelemről szól az V. Fej. (53—(53. §§.j A védő a nyomozás alatt is eljárhat. Rendszerint joga van letartóztatott védettjével hatósági személy közbenjötte vagy ellenőrzése nélkül is érintkezni. Ennek megtagadása a rendőri hatóság vagy ügyész, a vizsgálat folyama alatt pedig a vizsgálóbíró hatásköréhez tartozik. A vádirat benyújtása vagy az eljárás megszüntetésének indítványozása után a védő érintkezése a letartóztatott terhelttel, nincs többé hatósági személy ellenőrzésének alávetve. (62. §.) VI. Fej. Birák, jegyzőkönyvvezetők és a kir. ügyészség tagjainak kizárása és mellőzése. (61—76. §§.) Az. a ki az ügyet a vádtanács ülésén előadta, a főtárgyaláson bíróként nem lehet jelen. A vádhatározat hozásánál közreműködött többi birák, ugyanannak az ügynek főtárgyalásán eljáró tanács egybeállításánál lehetőleg mellőzendők. (65. §.) VII. Fejezet. A bíróság határozatai és közlésök. (77—82. §§.) VIII. Fejezet. A nyomozás. I. A nyomozás célja és a teljesítésre hivatott hatóságok és közegek. (83—86. §§.) A nyomozást rendszerint a kir. ügyészség, ha pedig a vádat kizárólag magánvádló képvisel, az illetékes rendőri hatóság főnöke rendeli el és vezeti. (81. §.) — II. A feljelentés és a magáninditvánv megadása. (87—92. §§.) — III. A nyomozás menete. (93—107. §§.\ IX Fej A vizsgálat. I. A vizsgálat célja és elrendelése. (102— 108. §§.) Vizsgálatnak kell megelőzni a főtárgyalás elrendelését: 1. ha a törvény halál vagy életfogytig tartó fegyházbüntetést rendel ; 2. öt évet meghaladó határozott tart.imu szabadságvesztés-büntetéssel büntetendő cselekménynek esetében, kivéve a tettenkapás vagy teljes beismerés esetét; 3. a törvényszék elé utalt más bűncselekmények eseteiben, bizonyos feltételek mellett. (103. §.) — II. A vizsgálatot teljesítő birák és a vádtanács (109—115. §§.). A vádtanács utasításai a vizsgáló bírákra kötelezők. (113. §.) Üléseiből a közönség ki van zárva. (116. §.) Nem világosak a javaslat intézkedései arra nézve, vájjon a terhelt és a kir. ügyész jelen lehetnek-e a vádtanács ülésein. — III. A vizsgálat menete. (117 — 127. §§.) A kir. ügyészség bármikor kívánhatja a vizsgálati iratoknak betekintését. A terhelt a vizsgálat menetéről és fejleményeiről kihallgatásakor értesítendő, ha ez a vizsgálat célját nem veszélyezteti. (120 §.) — IV. A vizsgálat megszüntetése és befejezése. (128—129. §§.) X. Fej. A terheltnek hatóság elé rendelése és kihallgatása. 1. Idéző levél és elővezetési parancs. (130 — 131. §§.) II. A terhelt kihallgatása. (132—140. §§.) XI. Fej. Előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság. I. Előzetes letartóztatás. (141—147. §§.) Előzetes letartóztatás rendelhető el: 1. ha tettenkapás esetén a tettenkapott kiléte azonnal meg nem állapitható ; 2. szökés, elrejtés esetén, vagy ha terhelt szökésétől alaposan tartani lehet; 3. kolluzió veszélye esetén ; 4. ha terhelt nem tartózkodik állandón az országban és szökésétől lehet tartani; 5. ha terhelt ujabb bűncselekményt követett el az eljárás alatt, vagy ettől tartani lehet. (Ezek az esetek részletesen vannak a 141. §-ban körülírva.) Az előzetes letartóztatás legfeljebb 15 napig tarthat; a vádtanács azt ujabb 15 nappal meghosszabbíthatja. (147. §§.) — II. vizsgálati fogság. (148—151. §§.) Elrendelhető ama terhelt ellen, a ki kihallgatása után is bűntett vagy vétség nyomatékos gyanúja alatt marad s ki ellen a 141. §. 2—5. pontjaiban (előzetes letart.) meghatározott egy vagy több ténykörülmény fenforog. (148. §.) — III. Az előzetesen letartóztatottak és a vizsgálati foglyok elhelyezése és a velők való bánásmód. (152 — 168. §§.) XII. Fej. Lefoglalás, házkutatás és személymotozás. I. Lefoglalás (169-172. §§.) a) Általános rendelkezések. (169-170. §§.); b) Levelek, táviratok és egyéb küldemények lefoglalása. (171—172. §§.) — II. Házkutatás és személymotozás. (173—176. §§.) — III. A lefoglalás, a házkutatás és a személymotozás foganatosítása (180—191. §§.) XIII. Bej. A tanuk I. A tanuk idézése és a tanuzás kötelessége. (192—203. §§.) — II. A tanúságtétel akadályai (204. §.) — III. Mentesség a tanúságtétel kötelessége alól. (205—2Ó9. §§.) —' IV A kihallgatás. (210—216. §§.) — V A tanuk vallomásának megerősítése. (217 — 222. §§.) — VI. A tanuk díjazása. (223—224. §§.) XIV. Fej. Bírói szemle és szakértők. I. Általános rendelkezések. (225—239. §§.) II. Hullaszemle és bafleolás. Gyermekölés, mérgezés, testi sértés és elmezavar megállapítása. (210—247. §&) — III. Pénz-, közhitelpapír- és bélyeghamisítás megállapítása. (248 — 219. §§.) — IV. Az írás azonosságának vizsgálata. (250. §.) — V. Csalárd és' vétkes bukás megállapítása. (251. §.) — VI. Eljárás gvujtogatás és kárt okozó egyéb bűncselekmények eseteiben. (252—253. §§.) XV. Fej. A vádirat, a kifogások és az ezekre vonatkozó eljárás A) A kir. ügyészség részéről képviselt vád esetében. (254—255. §§.) Esküdtbíróság vagy törvényszék hatáskörébe utalt bűncselekmény esetében a kir. ügyész vádiratot ad. (254. §.) A vádirat a terhelttel 'közöltetik (256. §.), a ki annak minden pontja ellen kifogást tehet. (257. §.) Kifogás be nem adása esetén további eljárás nélkül főtárgyalás tartati'k ellenkező esetben a kifogások tárgyalására a vádtanács elnöke határnapot tuz (2o8-2o9. §§.) E tárgyaláson az ügvet az előadó előadja, mi utan a felek szóbeli előterjesz.éseket tehetnek. (261 8 ) A vádtanács határozatai ellen igen korlátolt felebbezésnek van helye' a kir Ítélőtábla?2 J^VwK^ m J!^ l me,y Zárt Ülésben véglegesen határoz. » 280 §§") EIJaras' ha a vádat magánvádló képviseli. (276