A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 20. szám - Törvényjavaslat a bűnvádi perrendtartásról

A JOG 157 XVI. Fej. Közvetlen idézés a fötargvalásra. (281 292. §§.) XVII Fej. A főtárgyalás előkészítése. (285 -292. 8§.) XY1II. Fej. Főtárgyalás a törvényszék előtt. I. A nyilvánossá" és a rend fentartása (893—300. §§.) — II. A főtárgyalás megnyitása, az idézettek jelenlétének megállapítása és a vádlott kihallgatása. (301 — 805. §§.) -• 111 Bizonyító eljárás. (306—313. §§.) - IV. A felek perbeszédei. (314—320. §§ ) — V. Az ítélet vagy határozat hozása és kihirdetése. (321 330. §§.) — VI. Jegyzőkönyv. (331-332. §£.) — VII. A főtárgyaláson elkövetett bűncselekmények. Elnapolás és félbeszakítás (333-339. §§.) XIX. Fej. A főtárgyalás az esküdtbíróság előtt. I. Az esküdtbíróság előtt tartandó főtárgyalás előkészítése. (337—341. §§.) — II. Az esküdszék megalakítása. (312 349. §§.) — 111. Bizonyító eljárás, a kérdések feltevése és az esküdtek határozata. (340— 369, §§.) — IV. A további eljárás és itélcthozás. (370-377. §§.) XX. Fej. Perorvoslatok és kijavítás I. Felfolyamodás. (378 — 380. §§). Végzés ellen egyfokú felfolyamodásnak van helye, ha ezt a törvény kifejezetten ki nem zárja. (378. §) A felfolyamodás felett a vádtanács, esetleg a kir. itélő tábla, esetleg a kir. Curia határoz zárt ülésben. (379. §) A felfolyamodásnak csak azon esetekben van felfüggesztő hatálya, melyekben ezt a törvény kifejezetten kimondja. Mind a mellett azon bíróság, mely valamely felfolyamodással megtámadható végzést hoz, ennek foganatosítását a fel folyam jdás elintézéséig felfüggesztheti. (381. §) II. Felebbezés. A) Általános rendelkezések. (881—396. §g) Törvényszék Ítélete ellen rendszerint csak felebbezésnek van helye a kir. itélő táblához (381. §). Két esetben nincs helye felebbezésnek, nevezetesen ha a törvényszék oly bűncselekményt állapit meg, akár telmentöleg, akár büntetőleg, mely a járásbíróság vagy közigazg. hatóság hatásköréhez van utalva. (382. § í. pont) Az alaki semmiségi okokat a javaslat 12. pontban (348. §). az anyagiakat pedig 3. pontban (385. §) taxatíve sorolja fel. Ez utóbbiak közül kiemeljük: 1. ha a bíróság' a büntető törvénynek megfelelő rendelkezését nem alkalmazta vagy tévesen alkalmazta ama kérdésekben, a) hogy a vád alapjául szolgák) tett megállapit-e bűncselekményt, b) hogy a bűncselekményt a büntető törvényeknek melyik rendelkezése szerint kell minősíteni, c) hogy a beszámithatóságot, a bűnvádi eljárás megindítását vagy a büntethetőséget kizáró ok és melyik forog fenn : 2. ha a bíróság a büntetés kiszabásánál a törvényben megállapított büntetési tételeket vagy ezeknek megengedett enyhítésénél, átváltoztatásánál vagy súlyosbításánál a törvényben vont határokat nem tartotta meg. (385. §) A felebbezésröl az ellenfél értesítendő, aki ellenészrevételeket adhat be. (392. §) Uj bizonyítékok érvényesíthetők, melyek alapján a kir. itélő tábla további bizonyítást rendelhet. (393. §) B) Eljárás a kir. itélő tábla előtt. (397., 424. §) A kir. ítélőtábla a felebbezés folytán hozzá került ügyeket vagy ülésen kívül, vagy tanácsülésben, vagy főtárgyaláson intézi eí. (397. i?) A tanácsülések nyilvánosak, a felek és képviselőik jelen lehetnek, de nem szólalhatnak fel. (399. §) Tanácsülésben határoz a többi között a királyi itélő tábla abban a kérdésben, vájjon bizonyítás felvétele, illetőleg a törvényszék előtt felvett bizonyítás ismétlése vagy kiegészítése mutatkozik-e szükségesnek (400. § 6. pont). Bizonyítás felvételének szüksége esetén a kir. itélő tábla végzésileg megállapítja: 1. vájjon a bizonyítás az egész tényállásra vagy csak egyes vitás ténybeli megállapításokra terjedjen-e ki; 2. mely bizonyítékok veendők fel; 3. a bizonyítékok felvétele a felebbviteli főtárgyaláson vagy kiküldés, illetőleg meghagyás utján történjék-e. (402. §) Ha a bizonyítás felvétele a kir. itélő tábla előtt nagy nehézséggel járna, a tábla a felvételre saját bíráját, vagy az első fokban eljárt törvényszék bíráját küldi ki. esetleg valamely járásbíróságot biz meg. A bizonyításnak más irányban való kiegészítése a törvényszéknek hagyható meg.' (403. §) Ha az ügy érdemileg elintézhető, a főtárgyalás rendeltetik el. (405. §) A főtárgyalásra a közvédő, a főügyészség és esetleg a hivatalból kirendelt külön védő idézendő meg. (409 §) A közvédőt minden heti ülésszakra az ügyvédi kamara rendeli ki. (410. §i és megbízása kiterjed e héten tárgyalandó minden ügyre, kivéve azokat, hol külön védő van. A közvédőt az államkincstár díjazza. (411. §) A közvádló és védő nélkül nem tartható a főtárgyalás ; a többi felek is megjelenhetnek a főtárgyaláson és az összes felek felszólalhatnak. (412. §) A vádlottat a tábla személyes megjelenésre is kötelezheti (413. §- Megjelenése szükséges 1. ha a kir. tábla a főtárgyaláson bizonyítást vesz fel ; 2. ha halálbüntetést vagy életfogytig tartó vagy tíz évnél hosszabb szabadságvesztésbüntetést megállapító Ítéletet nem egyedül semmiségi ok miatt használt felebbezés következtében vizsgál felül. (414. §) A főtárgyalás rendszerint a tábla székhelyén tartandó ; szükség esetén a tábla területén belül fekvő más helyen is. hol a bizonyítás felvétel a legkevesebb nehézséggel történhetik. (416. §) A felebbviteli főtárgyalás a törvényszék előtti főtárgyalás elvei szerint. (418. 2 Az előadó előadja az ügyet, minek utána esetleg a tábla a bizonyítást felveszi. (418.. 419., 420. §§) Az előadó előadja az ügyet, minek utána esetleg a tábla a bizonyítást felveszi. (418.. 419., 420. §§) Erre a felebbező a felebbezés okait kifejti. Az ellenfél válaszolhat. Í421. §.) Ezután a tábla Ítéletet hoz. (423. §.) — C) Eljárás a felebbezés elintézése után. (425. §.) III. Semmiségi panasz. (425—410. §§) Semmiségi panasznak a kir. Curiához van helye: 1. esküdtbíróság ítélete ellen; 2. törvényszéknek olyan Ítélete ellen, melyre nézve a felebbezés ki van zárva. 3. kir. táblának hozott ítélete vagy érdemleges végzése ellen ; 4. kir. táblának másodfokban hozott ítélete ellen ; 5. törvényszéknek másodfokban hozott ítélete ellen (jbsági eljárás). A semmiségi panasz a 2 és 3. pont esetében, a törvényszéki ítélet ellen is felhozható valamennyi okra alapitha*ó. A 4. pont esetében korlátozva van a semmiségi panasz és pedig helybenhagyó ítélet ellen jobban; megváltoztató ítélet ellen semmiségi panasz a 385. § 1. és 2. pontja szerinti anyagi okokra (I. fentebb) is alapitható (428. §). A kir. Curia ülésen kivül, tanácsülésben és tárgyaláson intézkedik. (433., 434., 435. §§) A tárgyalásra a koronaügyészség mindig, a felek pedig, ha Budapesten megbízottakat jelentenek be, ezek kezéhez intézendők. Különben kifüggesztendők az ügyek. (435. §) A tárgyaláshoz a koronaügyész jelenléte szükséges, a feleké nem. A felek csak ügyvéd által emelhetnek szót. Bizonyítás felvételnek helye nincs. (436. §) A kir. Curia köteles határozatát a törvényszék, illetve a kir. itélő tábla által valóknak elfogadott tényekre alapítani. Anyagi semmiségi ok esetén az itélet megsemmisítése mellett uj eljárást rendelhet és ezt akár az eljárt, akár más törvényszékre vagy táblára bizhatja. (437. §) IV. Perorvoslat a jogegység érdekében. (441—142. §§) A koronaügyész bármely büntető bíróságnak jogerős határozata vagy egyéb intézkedése ellen, mely a törvényt megsértette, a jogegység érdekében közvetlenül a kir. Curiánál perorvoslattal élhet. (442. §) A kir. Curiának a törvény megsértését kimondó határozata a felekre nézve rendszerint nem bir hatálylyal. Ha azonban a vádlott a törvény megsértésével volt elitélve, a kir. Curia őt felmentheti vagy büntetését enyhítheti, hatáskör hiánya esetében pedig az Ítéletet megsemmisíti és az ügyet az illetékes hatósághoz utasítja. (442. §) V. Tollhibák kijavítása. (443. §) XXI. Fej. Ujrafelvétel 1444—462. §§) Az ujrafelvétel vádlott terhére és javára és pedig ugy felmentés és enyhébb minősítés, mint illetve súlyosabb minősítés végett engedtetik meg. XXII. Fej. Igazolás. (463—468. §§.) XXIII. Fej. Eljárás az ismeretlenek, a távollevők és a szökevények ellen. (469—473. §S) XXIV. Fej.' Eljárás a kiadatási ügyekben. (474 —476. §§) XXV. Fej Eljárás a B. T. K. 62. §-a esetében (nyomtatvány ált. elköv. büncsel., midőn a bűnvádi elj. senki ellen sem indítható meg.) (477—478. §S) XXVI. Fej. A bűnügyi költségek (479-485 §§) XXVII. Fej. A magánjogi igény érvényesítése és biztosítása. (489-493. §§) XXVIII. Fej. Végrehajtás. I. Általános rendelkezések. (494— 495. §§) - II. Halálbüntetés végrehajtása és az ezt megelőző eljárás. (496 — 503. §§) — III. Szabadságvesztés-büntetés végrehajtása. (504 — 516. §§) — IV. Jogerős ítéletekkel megállapított több szabadságvesztés-büntetés végrehajtása. (517—519. §§) XXIX. Fej. Eljárás a járásbíróságok előtt. I. Általános. (520—524. §§) — Eljárás megindítása (525—535. §§) — III. Terhelt személyére vonatkozó intézkedések. (536—538. §§) — IV. Tárgyalás. (Ő39—544. §§) — V. Perorvoslat. (545—557. §§) — VI. Vegyesek. 558-660. §§) XXX. Fej. Eljárás nyomtatvány utján elkövetett bűncselekmény esetében. (561 -575. §§) E fejezet alatt a javaslat a nyomtatvány utján elkövetett bűntett vagy vétség miatt indított eljárásra nézve némely kivételes intézkedést vett fel. A külön sajtóbiróságok rendszerét fentartja. (562. S) A nyomtatványok lefoglalását a vádló indítványára még a vizsgálat megindítása előtt is megengedi, még pedig a postán levő példányokra nézve is. A lefoglalást vizsgáló biró rendeli el. (567. §) Köteles a vádl(') a lefoglalástól számított 8 nap alatt a vizsgálat elrendelése iránt indítványt tenni, mert ellenkező esetben a lefoglalás hatályát veszti. (568. §) Egyebekben lényegileg az általános eljárás szabályai alkalmazandók. XXXI. Fej. Kártalanítás az ártatlanul szenvedett előzetes letartóztatás, vizsgálati fogság és büntetés esetében. (576—589. §§) Annak, ki a vád alól jogerősen felmentetett, vagy a ki irányában az eljárás jogerősen megszüntettetett, vagy a ki irányában az eljárás jogerősen megszüntettetett, kártalanításra igénye van, ha vagy a bíróság részéről elrendelt előzetes letartóztatást, vagy vizsgálati fogságot vagy büntetést szenvedett. (576—578 §§) Bizonyos esetekben elveszti a terhelt, illetve elitélt e jogát, a többi közt nevezetesen : ha valótlan beismerést tett, ha bizonyítékokat elhallgatott, vagy a bünösségi itélet ellen nem felebbezett. (577., 579. §§.) A kártalanítást az állam adja. (580. §.) Az igény megszűnik, ha a jogerős megszüntető határozat, illetve felmentő itélet kézbesítésétől számított hat hó alatt nem érvényesíttetik. (581. §.) A kártalanítási eljárás nyomozó (586. §.) Teljesiti a nyomozást a bűnügyben elsőfokulag eljárt törvényszék. (584. §.) A nyomozás befejezése után a törvényszék felterjeszti az iratokat a kir. Curiához, a mely a kártalanítási igény iránt végleg határoz és ha annak helyt ad, az iratokit az igazságügyministerhez teszi át. A kártalanítás összegét a minister állapítja meg (587 §.) XXXII. Fej. Záró határozatok. (590-92. §§.) Belföld. A szabadalmi törvényjavaslat a képviselőház igazságügyi bizottságában. (Folytatás.) A képviselőház igazságügyi bizottsága Teleszky István elnöklete alatt f. h. 10-én (Előadó dr. Neumann Ármin) tartott ülésében folytatta a találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását. A szabadalmi hivatalt a kereskedelmi minister felügyelete aláhelyezték. A kontemplált három osztályt kettővé és pedig bejelentési és birói osztályra redukálták. A hivatal elnöke (nem főnöke) csak a birói osztályban elnökölhet. Az ítélkezés csak két fokú lesz. A szabadalmi tanács tagjainak kinevezése örökös és működésük ideje alatt csak fegyelmi uton mozdíthatók el. Birói minőségükben a birói tagokra vonatkozó általános fegyelmi szabályok alá esnek. A műszaki tagok számát kettőre szállították le, minek folytán a birói tagok túlsúlya biztosítva van. A szabadalmi ügyvivőket külön szakvizsga és eskü letételére kötelezik. Az eljárásra vonatkozó 38. i<-t akként módosították, hogy a szabadalom megvonására és megsemmisítésére beadott kereset esetén a szabadalmi lajstromba eszközlendő perfeljegyzésnek van helye. Ezek a perek a kereskedelmi ügyekre vonatkozó eljárás szerint tárgyalandók. A 39. §-t szabatosabban szövegezték. A f. hó 11-én tartott ülésében a bizottság folytatta a találmányi szabadalmakról szóló törvénjavaslat részletes tárgyalását. A 41. §-ba, mely a szabadalmi lajstromra vonatkozik, az előadó indítványára a kincstár általi szabadalmi kisajátítások, valamint a perfeljegyzés belajstromozása is felvétetett. Kimondatott továbbá, hogy a szabadalom tulajdonjogának átruházása harmadik személyekkel szemben belajstromozás nélkül is bir joghatálylyal, ha a harmadik az átruházást ismerte. A bitorlás fogalma (40. §.) szabatosabb meghatározást nyert, az arra vonatkozó Ítélkezés pedig az előadónak azon indítványa ellenében, hogy a kereskedelmi bírósághoz utasittassék, a büntető bíróságnál hagyatott meg. Az 50. §, mely arról intézkedik, mennyiben követ el valaki bitorlás által csalást, vagy más büntetendő cselekményt, egészen kihagyatott és uj szövegű szakaszszal lett helyettesítve. Az 51. §-ban a biróság köteleztetett ott,