A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 19. szám - A sommás ügyviteli szabályok egyes szakaszainak értelmezése - A budapesti büntető törvényszék fölállítása

76 A JOG bíróság Ítéletének pedig részben való megváltoztatásával vádlott a btk. 310. § alapján gondatlanság által okozott súlyos testi sértés vétségében mondatik ki bűnösnek és ezért tekintettel annak feddetlen előéletére és előhaladt korára (60 év) 2 havi fogházra és 20 frt pénzbüntetésre ítéltetik, Egyebekben stb. Az uj sommás eljárás a gyakorlatban. A pécsi kir. törvényszék felebbviteli tanácsa 1891. évi E. 1. szám alatt K. A. és fia cégnek Sch. J. elleni 64 frt 96 kr. és jár. iránti sommás perében a pécsi kir. járásbíróság permegszüntető végzését, melyben ez helyi illetőségét leszállította, mert a peres követelési tételek keletkezése és bejegyzése idején felperes cég könyveit nem a pécsi járásbíróság területén vezette, — megváltoztatta, a pécsi kir. járásbíróság helyi illetőségét megállapította s érdemi tárgyalásra utasította, mert a könyvek a per megindításakor már Pécsett vezettettek, s mivel az 1893: XVIII. t.-c. 13. §-a intézkedéséhez képest jelenleg is hatályban levő 1868: LIV. t.-c. 35. 2-ik bekezdése nem tesz oly megkülönböztetést, hogy a könyvkivonati és számlakövetelések csak azon hely bírósága előtt perelhetők, a melynek területén a követelés bejegyzése idején a könyvek vitettek, hanem általánosságban úgy rendelkezik, hogy az emiitett követelések azon hely bírósága előtt perelhetők, a hol a könyvek vitetnek, a miből folyólag az illetőség kérdésében mindig az az irányadó, hogy a per megindításakor melyik bíróság területén vezettetnek a könyvek. A pécsi kir. törvényszék felebbviteli tanácsa 1885. évi D. 27. sz. a. a budapest-pécsi vasút alkalmazottjai takarék- és előlegszövetkezetének W. K. ellen 90 frt tőke és járulékai iránt indított sommás perében a pécsi kir. járásbíróság 1885. évi 1,055. sz. a. hozott Ítéletének megváltoztatásával alperest a 90 frt tőke és járulékai megfizetésében marasztalta, mert alperes beismerte, hogy felperes szövetkezettől 100 frt kölcsönt felvett es csak 10 frtot fizetett vissza. Nem volt figyelembe vehető alperes ama kifogása, hogy a szövetkezet tartozott volna a kölcsön lejárt részleteit a vasúti igazgatóság által az ő fizetéséből levonatni, mert erre felperes csak jogosítva volt, nem egyszersmind kötelezve is. Nem volt beszámítható a peres tartozásba alperesnek a felperes szövetkezetnél levő 48 frt 83 kr. üzletrésze sem, mert az üzletrész első sorban a szövetkezet kötelezettségeiért, azután pedig a szövetkezeti tagnak a társasággal szemben elvállalt személyes és kezességi kötelezettségeiért képez biztosítékot. Végelszámolás utján az üzletrész beszámítása a társasági tag tartozásába csak a kilépés után követelhető, de a kilépő tagnak a keresk. törv. 237. §-a értelmében is csak a kilépés évéről szóló zárszámadás szerint reá eső üzletrészhez marad igénye, feltéve, hogy a társaság iránti összes kötelezettségeitrendezte. A pécsi kir. törvényszék felebbviteli tanácsa 1895. évi E. 6. sz. a. özv. K. F.-né, úgyis mint kiskorú K. R. term. és törv. gyámja s mint néhai K. F_. örököse felperesnek D. M. és társai ellen 200 frt és 650 frt tőke s járulékai iránt indított sommás perében a siklósi kir. járásbíróságnak 1894. évi 7,570. sz. végzését, melyben ez az alperesek pergátló kifogásainak helyt adott, megváltoztatta s utasította az eljáró kir. járásbíróságot, hogy a per érdemében tartson tárgyalást, mert a gyámság a kiskorú gyermek felett az 1877: XX. t.-cikk 35. §-ánál fogva illeti meg az anyát s igy akifogást emelő alperesek tartoztak volna bizonyítani, hogy nem a felperesként szereplő anya viseli a gyámságot, az pedig, hogy felperese]k valóban örökösei-e a hitelezőnek, nem érvényesíthető ennek tagadásával pergátló kifogásként, mert eme körülmény igazolása már az ügy érdemébeni tárgyalás köréhez tartozik. A pécsi kir. törvényszék felebbviteli tanácsa 1895. évi E. 12. sz. a. E. J. felperesnek Sch. Zs. G. alperes ellen 25 frt közbenjárási dij iránt indított sommás perében megváltoztatta a pécsi kir. járásbíróságnak 1895. évi 3,320. sz. a. hozott ítéletét és felperest keresetével elutasítván, őt perköltség fizetésében marasztalta, mert nem lett igazolva az, hogy alperes könyvelője jogosítva volt főnöke nevében felperesnek közbenjárási dijat ígérni s felperes maga elismeri, hogy ő nem ügynök, illetve alkusz s igy a keresk. törvény 547. ij-a értelmében díjazásra igényt nem tarthat, másrészt pedig az a körülmény, hogy felperes a vevőt az alpereshez vezette s ott a vevő az ügyletet alperes megbizottjával megkötötte, az ügylet megkötésének közvetitését önmagában meg nem állapithatja. A m. kir. minisztériumok elvi jelentőségű határozatai. Hirlap-kiadó ellen vezetett adóvégrehajtás folyamában, a postán érkező előfizetést pénzeket lefoglalni nem lehet. (A m kir. pénzügyminiszternek 15,676/891. számú határozata) Kihágási Ítélettel kiszabott pénzbüntetésnek részletekben való lefizetése különös méltánylást érdemlő esetekben kivételesen megengedhető. (A m. kir. belügyminiszternek 1894. évi 2,821/kih. sz. határozata.) Kiskorúak részére tett hagyományösszegnek az árvatárba befizetése, illetőleg kellő biztosítása iránt a gyámhatóságnak gondoskodni kötelessége és nem engedhető meg, hogy a hagyomány az örökhagyó halálától számítva néhány évig valamely vállalatban vagy üzletben megfelelő biztosítás nélkül benmaradhasson. (A m. kir. belügyminiszternek 1894. évi 86,157. számú határozata.) Hagyatéki ügyben a perreutasitás után felmerült kérdésben az osztály megtétele es a hagyaték átadása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. minisztertanács 1894. évi március 20-án hozott határozata.) A fóldmunkálatoknál használtatni szokott kétkerekű talyigák mindegyike mellé külön kocsist alkalmazni nem szükséges, hanem elég három mellé egy embert. (A m. kir. belügyminiszternek 1894. évi 2 703. sz. határozata.) Oly biztosítási ügynökök, kik a kötött ügyletek után csak bizonyos közvetítési százalékot élveznek, nem tartoznak az ipari betegsegélyző pénztárba belépni kötelesek közé. (A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1894. évi 12,607. sz. határozata.) A törvényhatósági bizottság közgyűléseire szóló meghívók rendszerint az alispán által írandók ala. (A m. kir. belügyminiszter 1895. évi 3,686. sz. határozata.) Uj állomások rendszeresítése, vagy tiszti fizetések felemelése esetén a vármegyei tisztviselők nem élhetnek szavazati jogukkal még akkor sem, ha az illetők a legtöbb adófizetés, vagy választás alapján is tagjai a fórvényhatósági bizottságnak. (A m. kir. belügyminiszter 1894. évi 110,766. sz. határozata.) A körorvosnak rendelési és látogatási dijai közigazgatási úton behajthatók, míg az általa kiszolgáltatott gyógyszerek árai iránt támasztott követelés polgári perútou érvényesítendő. (A m. kir. belügyminiszter 1894. évi 37,193. sz. határozata.) Ha a községi jegyző részére illetményein felül kezelési pótlék nem is állapitJiató meg, azért a község az öt illető fogyasztási adó beszedéseért jutalmat megszavazhat a jegyzőnek. (A m. kir. belügyminiszter 1895. évi 7,562 sz. határozata.) Segéd-gazdatiszt szolgálati illetményei iránt indított ügy elbírálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. minisztertanács 1894. évi március 11-én hozott katározata.) Az engedélyezett vizi müvek felülvizsgálásánál, valamint azoknak magassági jegyekkel való ellátásánál a rendőri hatóság illetékes eljárni. (A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1894. évi 25,420. sz. határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Bagya István e., újvidéki tszék, bej. jun. 17., félsz, jun 20., csb. dr. Perczel János, tmg. dr. Gál Ödön. — Dr. Horváth Antal e.. balassagyarmati tszék, bej. máj 30., félsz. jun. 21., csb. Köröm László, tmg. Hudec Zsigmond. — Nagy Béla e., szegedi tszék, bej. jul. 1., félsz. jul. 31., csb. Lázár Sándor, tmg. Pethes Pál. — Korín Lipót e., gyulai tszék, bej. jun. 27., félsz. jul. 22. — Guttmann Salamon e.. a beregszászi tszék, bej. máj. 28., félsz. jun. 20. csb. Szük Lajos. tmg. dr. Sajó Elek. — Jámbor Henrik e., szombathelyi tszék, bej. jun. 10.. félsz, jun. 24, csb. dr. Szabó Elek, tmg. dr. Weis Ödön. — Leopold H. és társa e., szegedi tszék, bej. jul. 2., félsz. aug. 3., csb. Hubacsek Pál, tmg. Serbán György. — Mayer Péter e., lőcsei tvszék, bej. máj. 31., félsz. jun. 10., csb. Putz Mátyás, tmg. Róth Endre. Pályázatok : A nagy-szebeni tszéknél aljegyzői áll. máj. 20. — A csik-szt.-mártoni jbiróságnál al bírói áll. máj. 20. — A temesvári ítélőtáblánál 6 joggyakornoki áll. máj. 18. — A szegszárdi tszéknél aljegyzői áll. máj. 22. — A nagyenyedi jbiróságnál jegyzői áll. máj. 20. — A pécsi ítélőtáblánál 4 j o g g y a k o r n o k i°áll. jun. 3. — A szombathelyi tszéknél aljegyzői áll. máj. 24. - A temesvári kir. Ítélőtáblánál 6 joggyakornoki áll. máj. 21. — A szegszárdi tszéknél aljegyzői áll. máj. 24. — A nagyenyedi jbiróságnál a 1 jegyzői áll. máj. 22. — A pécsi ítélőtáblánál 4 joggvakornoki áll. jul. 5. PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPE6TEN.