A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 18. szám - Végrehajtás ingatlanokra fizetési meghagyás alapján - A sommás eljárás 222. §-ához - A közjegyző útján teljesithetö fizetésekről

140 A JOG A tervezet szerint a bíróság a szövetkezet felesleges munkával lenne terhelve: mert minden szövetkezet évenkint 13 bejelentéssel többet kellene hogy tegyen, mint az ajánlott módositás szerint. Ez csak 100 szövetkezetnél már 1300 drb bejelentést, portózást, elintézést stb. okozna és minden haszon nélkül; mert a kiválásról, a kivált tag felelősségéről a 2-ik fejezet részletesen intézkedik és ha az év folyamán bármikot válik ki valaki a szövetkezetből, az üzletrész kifizetése csak az üzleti év befejezésétől számított (3 hó letelte után történik (39); tehát az egész év alatt a változás egy beadványnyal minden kétséget kizárólag megállapítható. Azért: «a tagok névjegyzékét* és nem «a tagoknak betűrendes névjegyzékét)), mert helyesebb, hogy az általuk aláirt eredeti törzskönyv v.igy annak hiteles másolata mutattassék be, mint egy betűrendes mutató. 70. §. harmadik bekezdése első két sora helyes, a második két sora felesleges. Elég lenne: «annak megtörténtéről és eredményéről az illetékes cégjegyzék-bíróságnak évenként a rendes köz- gyűlési jegyzőkönyv kapcsán jelentés teendő. így 100 szövetkezetnél ismét 4()0 jelentés esik el évenként. Általában a tervezet szerint a jelentésekkel lenne túlhalmozva a szövetkezet és cégjegyzék bíróság. 76. §. 2-ik bekezdése igy módosítandó: «Az évi vizsgálat mellőzendő, ha a szövetkezet megyei vagy országos központi szövetkezet kötelékébe tartozik és utóbbi képviselője a szövetkezet rendes közgyűlésének jegyzőkönyvét a közgyűlésen aláírja vagy a közgyűlési jegyzőkönyv mellékletéül egy nyilatkozatban igazolja, hogy a szövetkezet ügykezelését megvizsgálta és rendben találta. Ez úton 100 szövetkezetnél megint 100 jelentés esik el és dacára ennek a cél jobban el van érve; mert az évi rendes közgyűlésen a központi szövetkezet tisztábban láthatja a képet és a zárszámadásokat is megvizsgálhatja; tehát egy egész év ügykezelését ellenőrizheti és azonkívül a megkezdett évből is 2—4 hónapot. 82. első bekezdéséből «vagy községi» kihagyandó. Indokolását lásd fentebb. 99. §• Ha már a többi pénzösszegek mind koronára vannak számítva, úgy itt is nem «500 forintig)), hanem «1000 koronáig)) stb. *** Ezek azon kisebb kifogásaink a javaslat ellen, melyeket nem hagyhatunk megemlítés nélkül. De a javaslat a maga egészében oly alapos, oly mély. hogy hivatva van a közgazdasági rend átalakítására közrehatni. Ezért kívánatos volna, hogy az minél előbb az országgyűlés elé terjesztetnék, hogy áldásaiban szegény és gazdag minél előbb részesülhessen. X.A sommás eljárás 222. §-ához. Irta: HOZNÉK JÁNOS m. kir. kincstári ügyész Besztercebánya. E cim alatt feltett kérdésre nézetem az, hogy a kir. Ítélőtábla rendelkezése helyes. Ellennézetek lehetnek, de véleményem szerint nem helyesek, mert a törvény intézkedése imperativ. A cikkben felhozott esetben a makacssági ítélet a régi eljárás hatálya alatt hozatott meg: tehát az új törvény 222. §-ának szó és értelem szerinti rendelkezésénél fogva ebben és hasonló esetben is minden, az Ítélet utáni birói intézkedések, tehát akár a föloldatást, akár a megsemmisítést, akár hatályon kivül helyezést követő birói intézkedések is, törvényileg i mperative a régi eljárásra utaltatnak. Ezen, a törvény világos, éppen nem controvers és nézetem szerint, máskép nem is magyarázható, határozott rendelkezését csak egy novella másíthatná meg, a mire pedig úgy a felhozott, mint más hasonló átmeneti eseteknek időleges, a közel időben való megszűnése mellett szükség nincsen. Ebbeli véleményemet azzal zárom, hogy a mennyiben az ismertetett esetben a hatályon kivül helyezett makacssági ítéletet követő tárgyalás az elsó'biróság által, a 222. g-szal szemben is, az új törvény szerint ejtetett meg, s a mennyiben ekként az ily eljárás szabálytalan és semmis volt, miután az új sommás eljárásban a jegyzőkönyv a bizonyítást s menetét csak jelzi, maga a bizonyítás pedig körülményesen csakis az egyoldalúnak vehető és csupán a rendelkezéseinek indokolására szükséges ténykörülményeket felhozó első birói Ítélet előadásából vehető ki, minélfogva a másodfokban Ítélni hivatott fórum — a felhozott esetben a budapesti kir. ítélőtábla — szóbeliség s közvetlenség nélkül az ily alapon hozott elsőbirósági Ítéletet kifogástalanul felülbírálni sem volna képes, másrészről a kir törvényszék mint felebbezési bíróság a 222. §. világos rendelkezésénél fogva a felebbezési tárgyalásra csakugyan illetéktelen volt: erős meggyőződésem, hogy már azon elvnél fogva is, mely szerint a törvény visszaható erejű ne legyen, ekként kiki lehetőleg azon idő perIjogi előnyeiben is megtartassék, mint a mely időben azok általa megszereztettek, a kir. Ítélőtábla alaposan és helyesen járt el, nem csupán az új sommás törvény átmeneti intézkedéseinek imperativ rendelkezése alapján, hanem azért is, mert a felek a régi törvény perjogának alakisága alatt kezdték meg az egymás elleni ténykedést s egyikük e részben, habár jogerőre nem emelkedett végitéletet is nyert, ennélfogva bármely félre is legyen előnyösebb a régi eljárás, az ennek hatálya alatt nyert előny részére fentartassék s ez a peres ügy további menetére szintén alkalmaztassák. Végrehajtás ingatlanokra fizetési meghagyás alapján Irta: Dr. FRANKFURTER SÁNDOR, miskolci ügyvéd. A felvetett kérdést, hogy fizetési meghagyás alapján ingatlanokra rendelt végrehajtás esetén a végrehajtási zálogjog bekebelezésének vagy csak előjegyzésének van-e helye, a magam részéről vitásnak nem tartom. A törvény 10. §-a szerint a kellő időben ellentmondással meg nem támadott fizetési meghagyás alapján kielégítési végrehajtásnak van helye. Ugyanazon szakasz harmadik bekezdése szerint, az ingatlanra vezetendő végrehajtás elrendelése iránti kérvényt a végrehajtási törvény rendelkezéseinek megfelelően kell «benyujtani» (talán inkább «elkésziteni»). Végül a 15. §. szerint a végrehajtás foganatosítására s általában a végrehajtási eljárásra az általános szabályok (a 10—13. §-okban foglalt eltérésekkel) alkalmazandók. Ezek egybevetéséből lehetetlen mást kimagyarázni, mint azt, hogy a telekkönyvi hatóság csakis a végrehajtási zálogjog bekebelezését, illetve a végrehajtási jog feljegyzését rendelheti el, de egyúttal feltüntetni köteles azon eltéréseket is, melyek a fizetési meghagyás alapján elrendelt végrehajtással járnak. Lényeges hibája a törvénynek, hogy az ily végrehajtási megkeresés telekkönyvi elintézését tüzetesen nem szabályozza, — de hiszem, hogy a gyakorlat emberei a kellő formát meg fogják találni. Sajnálom, hogy még egyik telekkönyvi hatóságunk ily irányú végzését sem volt alkalmam látni. Az általam mult év november havában beadott fizetési meghagyás iránti kérelmeim túlnyomó része ellentmondással támadtatott meg, — végrehajtást alig néhányra lehetett kérni, — s ha már el is rendeltetett, odáig még egyikkel sem jutottam, hogy a telekkönyvi elintézést is kézbesítették volna. Nem tudom tehát, hogy miként fog egyik-másik telekkönyvi hatóság eljárni, — de nézetem szerint az elintézés leghelyesebb formája a következő volna: «A végrehajtási zálogjog azl893:XIX. t.-c. 13. §-ában foglalt korlátozás feljegyzése mellett bekebeleztetni rendeltetik.» Ha aztán ellentmondás hiányában vagy végrehajtható Ítélet alapján a bíróság hivatalból kimondja, hogy a végrehajtás korlátozás nélkül folytatandó, akkor a telekkönyvi hatóság a korlátozás feljegyzésének törlését fogja elrendelni. A kérdés ezek szerint nem a dolog lényegét, hanem azok elintézési módját érintheti. A közjegyző útján teljesithetö fizetésekről' Irta: Dr. ZÖLD SÁNDOR, pécsi kir. közjegy.löhelyettes. Dr. B1 u m Béla pécsi kir. közjegyző úr a fenti cim alatt megjelent cikkére vonatkozólag tett ellenvetéseimre a «Jog» 14. számában válaszolni méltóztatott. Megtisztelve érezvén magamat dr. Blum Béla úrnak azon ténye által, hogy az általam megirottakat figyelemre és válaszra méltatta, legyen szabad ismét csak egyedül a felvetett kérdés tisztázása céljából tárgyilagosan és a magam részéről a vita befejezéséül ezen válaszra a következőket előadni. Dr. Blum Béla úr válaszában nem követi azt, mit tőlem ugyanabban követel s az általa ajánlott eljárás jogosultságát sem a törvény szavaiból, sem annak szelleméből nem igazolja; igy tehát továbbra is kénytelen vagyok a tövénymagyarázat útján nyert azon állításomat fenntartani, hogy az általa ajánlott eljárás törvényellenes s igy nem alkalmazható. Igaz, hogy én ellenvetéseimben a közjegyzői törvény szellemével tüzetesen nem foglalkoztam, de nem is tartottam azt szükségesnek azért, mert a törvény szavait nem tartom annak szellemével ellenkezőnek s azt hiszem, hogy csakis a törvény szavaiból lehet annak helyes értelmét és szeilemét kimagyarázni, miért is érthetetlennek tartom dr. Blum Béla úr azon állítását, hogy a törvény szavainak soha sem szabad a törvény szellemével ellenkezniük. Csakis akkor volna ezen állítás jogosult, ha oly értelmet és szellemet akarnánk a törvénybe belemagyarázni, melyet annak szavaiból ki nem magyarázhatunk. De ez nyilvánvalóan törvényellenes jogmagyarázat, melyet a ma^am részéről alkalmazni nem vagyok hajlandó. Az 1874:XXXV. t-c. 108. §-ának ezen két szócskája: «csak úgy», nemcsak határozott, de a helyes magyarázat szerint egyúttal tiltó rendelkezést is foglal magában s nemcsak azt jelenti,