A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 16. szám - Német birodalmi magánjogi codificatió 1894-ben

64 A J tartott akácfabotot a káros tehenéhez dobta. Ebben a cselekményben a vádlottnak csak az a szándéka nyilvánult, hogy magának elégtételt vegyen a káros fián, mit az esemény színhelyen jelen volt három tanúnak az az előadása is bizonyít, hogy a káros fia által támasztott civódás közben a vádlott előbb a fiút akarta bántalmazni és midőn a tanuk a fiút «megvédték*, illetve az a vádlott elől «megfutamodott*, vádlott tiz lépés távolságról ellenfelének tehenét dobta meg. Minthogy pedig az ily módon elkövetett báhtalmakról annak eredménye még távolról sem volt előre látható és ez a cselekmény sem a tettes gonoszságánál, sem tettének különös veszélyességénél fogva a bekövetkezett károsító eredményre, vagyis a vagyonrongálásra irányzott elhatározást magában nem foglalja; vádlott cselekménye csakis polgárjogi természetű kártételnek volt tekintendő. A kir. Curia. (1895. február 6-án 1894. évi 2,893. sz.) A kir. Ítélőtábla Ítélete helybenhagyatik részint indokainál fogva, részint és pedig főképen abból az okból, mert vádbeli cselekményből vádlottnak a rongálásra irányzott szándéka meg nem állapitható. Vád stádiumában nem rendelhető vádlott részére ügygondnok. Állandó gyakorlat. A budapesti kir. törvényszék: (189-í. március 27-én, 14,440. sz.) O. György irányában a R. T. K. 350 i?-ába ütköző zsarolás kísérlete miatt folyamatba tett vizsgálat megszüntettetik. A budapesti kir. ítélőtábla: (1894. auguszlus 2l-én, 7,293. sz.) Az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatja, vádlott O. Györgyöt a B. T. K. 350. §-ába ütköző zsarolás vétségének kísérlete miatt vád alá helyezi s a kir. törvényszéket további szabályszerű eljárásra utasítja. A kir. Curia.. (1895. január 31-én, 1894. évi 12,052. sz.) (dr. Hedvig Henrik ügyvéd, mint a vádlott részére kinevezett ügyvédgondnok fellebbezésére): Tekintve, hogy ismeretlen tartózkodásu vádlott részére csak végtárgyalással befejezett bűnügyben, a mikor már a vád és védelem ki van merítve, lehet ügygondnokot kirendelni; tekintve, hogy O. György vádlott hol tartózkodása ismeretlen lévén, vele a másodbiróságilag hozott vádhatározat nem volt közölhető és dr. Hedvig Henrik ügyvédnek, kit a kir. törvényszék vádlott képviseletével megbízott, sem volt módjában vele érintkezni és igy nevezett ügyvéd annak meghallgatása nélkül kellő védelmet elő nem terjeszthet; de különben is vádlott kézrekeritéseig a bűnvádi eljárás sikeresen nem folytatható; tekintve hogy e szerint a kir. törvényszéknek az ügygondnok kinevezése iránt hozott határozata vádlott érdekébe ütközik; ezen okból a királyi törvényszéknek 45,565/1894. számú végzése megsemmisíttetik és a kir. törvényszék utasittatik, hogy a 7,293/1894. számú másodbirósági vádhatározatot vádlottnak kézbesittesse és ennek megtörténte után a kifejlendőkhöz képest járjon el. A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 2.031. sz. Ha zsidó hitközség a gabella jövedelmét bérbe adja, a húzott bérjövedelem után a hitközség töke-kamat és járadekadót tartozik jizetni. (1894. évi 9,610. sz.) 2.032. sz. Ha a hátramaradt házastárs az elhalt házastárs hagyatékába közszerzeményként tartozó ingatlan vagyont a hagyatékba természetben be nem szolgáltatja, hanem az örökösöknek csakis annak értékét jizeti ki, az ily kifizetés címén átvett ingatlan vagyonra nézve vevőnek nem tekinthető és csakis az esetleges telekkönyvi átirás után követelhető az tll. díj. (1894. évi 14,260. sz.) 2.033. sz. Csődtömegekbe tartozó árúkészleteknek a csődtömeg által szabadkézből fórtént clárusitása adózási szempontból ugyanazon tekintet alá esik. mint a nyilvános birói árverésen való eladás; az ily értékesítésből befolyó jövedelem tehát adó tárgyát nem képezheti. (1894. évi 12,757. sz.) 2.034. sz. Bűnvádi eljárás befejezésére és a hozott bünfenyitö ítélet jogerőre emelkedése után az elitélt bűnösre kiszabott büntetés megkezdésének elhalasztása céljából kiállított kezességi okirat illetékköteles. (1894. évi 13,139. sz.) 2.035. sz. Ha valamely erdővétel, illetve a vett erdőnek kitermelése kizárólag az illető vevő által folytatott ácsiparhoz szükséges faanyag beszerzésére szolgál, az erdőkitermelés külön kereseti forrásnak, illetve adótárgynak nem tekinthető. (1894. évi 10,608. sz.) 2.036. sz. Ha a pertől való elállási nyilatkozat sommás perben a tárgyalási jegyzőkönyvbe s nem külön okiratba vétetik fel, ily esetben az elállási nyilatkozat után külön okirati bélyeg nem jár. (1894. évi 10,464. sz.) OG 2.037. sz. Váltók, melyeken a lejárat napja kitöltve nincsen, II. fokozat szerinti bélyegilleték alá esnek. (1894. évi 10,028. sz.) 2.038. sz. Pia az illet ék i díjjegyzék 13. tétel IV. 4- pontjában emiitett előadások vagy mutatványok több napon át, habár megszakítással és ujabb bejelentés mellett tartatnak ts, a teljes illeték csakis az első három előadás után jár, inig a többi, bár ujabban, illetve folytatólag bejelentett előadások után csak fele az illetéknek fizetendő. (1894. évi 17,158. sz.) 2.039. sz. A telepitvényi földbirtokosok rendezési ügyeire az 1873. évi XXII. t.-c. 24. §-ában biztosított illetékmentesség a telcpitv. váltságtartozások behajtása és biztosítása iránti egész eljárásra terjedvén ki, az ily eljárás során érvényesített felfolyamodások szintén bélyegmentesek. (1894. évi 9,804. szám.) A m kir. minisztériumok elvi jelentőségű határozatai. Az országgyűlés tagja ellen indított kihágási ügyben az elsőfokú hatóság hivatalból tartozik a mentelmi jog felfüggesztése iránt a képviselő-, illetőleg főrendiházhoz fordulni. (A m. kir. belügyminiszternek 1894 évi 2.637. sz. határozata.) Ha zalamely község kifejezetten a volt úrbéresek tulajdonát képező területen való vadászati jogot adja bérbe, a községi birtok egyéb részén a haszonbérbevevöt nem illeti meg a vadászás joga, illetve az utóbbi területen más által elkövetett vadászás miatt nem emelhet panaszt a kihágási eljárás folyamatba tételére. (A m. kir. belügyminiszternek 1893. évi 3,678/kih. sz. a. kelt határozata. ) Az illetékkiszabáshoz szükséges kimutatás és mellékletei, ha a kir. közjegyző előtt egyezség nem jött létre, a tárgyalást befejező hatóság által készítendők el s közlendők a kir. adóhivatallal. (E tárgyban az 1893. évi 23,522. sz. a. a m. kir. igazságügyminiszter rendelete.) Az államtudományi tudorság a törvényhatósági árvaszéki elnöki és ülnöki állásokra a mostani tanulmányi rendszer szerint nem képesít. (A m. kir. belügyminiszternek 1894. évi 69,158. sz. hntározata.) Az adókezelésre hivatott községi közegek által az államkincstárnak okozott károk esetében, a kártérítési eljárás előzetes biztosítás mellett azonnal megindítandó, s csak ennek megtörténte után teendő át az ügy, mennyiben szükséges volna, a büntető bírósághoz. (A m. kir. pénzügyminiszter f. évi 69,629. sz. körrendelete.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Weisz és Frankfurter e.. a bpesti ker. s váltó tszék, bej. máj. 18., félsz. jun. 18.. csb. Róth Ferenc, tmg. dr. Gócs József. — Wiegner Sámuel e., a besztercei tszék, bej. jun. 7., félsz. jul. 1.. csb. Murát Sándor, tmg. Jakab János. — Burger L. e.. a miskolci tszék, bej. jun. 15., félsz jun. 22., csb. Pották Lajos, tmg. dr. Horváth Bertalan. — Hers Leib Vieder e., a m.-szigeti tszék, bej. máj. 15., félsz. máj. 27., csb. Szép Géza. tmg. dr. Káhán Lajos. — Kohn József e.. a gyulai tszék. bej. máj. 21.. félsz. jun. 5., csb. Pallay Jenő tmg. dr. Bácsi Lajos. — Sterbener Berta és Csonka János e.. a gyulai tszék, bej. jun. 15., félsz. jul. 5.. csb. Pallay Jenő, tmg. dr. Berger Elemér. — Viatorisz A. e., az újvidéki tszék. bej. máj. 4. félsz. máj. 9 , csb. dr. Perczel János, tmg. dr. Kleiszner Gusztáv. Tomcsányi Sándor e., a kassai tszék. bej. jun. 28.. félsz. jul. 10.. csb dr. Hornyai Ödön. tmg. dr. Klein Ede. — Schwarz Bernhardt e., az erzsébetvárosi tszék, bej. jun. 1.. félsz, jun. 25., csb. Koncz Albert, tmg. Zintz Gusztáv. — Davidovits J. e., a n.-váradi tszék, bej. máj. 31.. félsz. jun. 15.. csb Steller Árpád, tmg. Veress János. — Grünwald Dávid e., a m-szigeti tszék, bej. máj. 31., félsz, jun (i.. csb. Breznay Lajos, tmg. dr. Kaufmann Henrik. — Langer Miksa e., a pnzsonyi tszék, bej. ápr. 30, félsz. máj. 16., csb. Vladár István, tmg. dr. Révész Emil. — Lissauer Henrik e., a bpesti ker. s váltó tszék, bej. máj. 25.. félsz. jun. 25., csb. Tóth Aurél, tmg. dr. Ragályi Lajos. — Kaufmann Jakab e., az újgradiskai jbiróság mint csődhatóság, bej. ápr. 18., csb. a jbság. tmg. dr. Popilovits M. Pályázatok : A soproni tszéknél jegyzői állás ápr. 28-ig. — A zombori tszéknél aljegyzői állás ápr. 27-ig. — A n.-kikindai jbságnál aljegyzői állás ápr. 27-ig. — A fiumei tszéknél aljegyzői állás ápr. 27-ig. — A szegedi tszéknél aljegyzői állás ápr. 27-ig. — Bpesti ügyészségnél ügyészi állás máj. l-ig. — Ungvári jóságnál a 1birói állás máj. 2-ig. — Pozsonyi Ítélőtábla területén 6 jo«g yakornoki állás máj. 3-ig. — A bártfai jbságnál aljegyzői állás máj. 3-ig. PALLA8 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN.