A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 17. szám - Az 1893. évi XVIII t.-cikk s az ugyanazon évi XIX t.-cikk három havi eredménye számokban

Tizennegyedik évfolyam. 17. szám. Budapest, L895 április 28. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) n iGiföícüGi ERDEKEINEK KÉPÍISELETÍRE A MAGYAR CGYVÉIH, BÍRÓI, ÜCYÉSZI ÉS KÍZJECTZÍI ÍAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : Negyed évre ... 1 frt .10 kr. Fél « ... 3 « — « Egész « ... (i '< — « Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM : Az 1893 évi XVIII. t.-cikk s az ugyanazon évi XIX. t.-cikk három havi eredménye számokban. Irta : G a z d y Béla, kir. járásbiró Székesfehérvárott. — Bűnügyi döntvénvkritika. Irta: dr. Heil Fausztin, kir. táblai biró Budapest. — Az alzálogjogos hitelező kielégítési joga. Irta: Borovánszky Ede, ügyvéd NagySzombaton. — A bányatörvényjavaslat. Irta : dr. $ i p ó s Árpád, kir. jogakad. tanár Nagyváradon. — A sommás eljárás 222. §-ához. Irta: Arany Sándor, kir. albirő Budapesten. — Belföld. (Tóth Lőrinc nyugalomba vonult curiai tanácselnök főrendiházi taggá való kinevezése. — A képviselőház igazságügyi bizottságának ülése a vallás szabad gyakorlatáról szóló főrendiházi üzenet tárgyában. — A magvar jogászegylet értekezlete a mezőrendőri törvényről.) — Nyílt kérdések és feleletek. uMiként magyarázandó a birói felelősségről szóló 1871. évi VIII. törvénycikk ? Irta : A I i q u i s.) -Sérelem. (Megszivlelésül. Irta: Szálkai Máté.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLEKLET: Jogesetek tára. — Felsőbíróság! határozatok és döntvények. — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-ből. (Csődök. — Pályázatok.) Az 1893. évi XVIII t.-cikk s az ugyanazon évi XIX t.-cikk három havi eredménye számokban. Irta: GAZDY BÉLA kir. járásbiró Székesfehérvárott. Az idézett törvények 1894. évi november 1-én léptek életbe. Ezen idő óta egész 1895. évi február hó 1-éig beadatott a vezetésem alatti székesfehérvári kir. járásbíróságnál, mely egyike a legnagyobb járásbíróságoknak 383 polgári kereset, 2,564 polgári beadvány. A megelőző' évek ugyanezen időszakában, vagyis 1893. évi november 1-tó'l 1894. évi február hó l-ig beadatott 321 polgári kereset, 3,356 polgári beadvány s 180 kis polgári per. Ha már most a fent idézett törvények életbelépte után s előtti ugyanazon időszakbeli (3 hó) forgalmat összehasonlítjuk, a következő eredményre jutunk: A megelőző ugyanazon időszakbeli 3 hó alatt 62 keresettel kevesebb érkezett, mint az új törvények uralma alatt; viszont azonban elesett a 180 kis polgári per, s így 118-al kevesbedett volna az új törvény uralma alatt a polgári perek száma. Ámde e helyett érkezett 380 fizetési meghagyás, s ha már most ebből levonjuk a 118 kevesebb pert; még mindig 262 esettel szaporodott az új törvények uralkodása alatt azon követelések száma, a melyek a járásbíróságoknál szándékoltattak érvényesíttetni. Vagyis az összeredmény következőképen áll 1893. évi nov. 1-től 1894. február l-ig; érvényesíttetett sommás per útján 321 kis polgári per útján . . 18j I Összesen 501 Ellenben 1894. évi november 1-tó'l egész 1895. évi febr. l-ig. a) sommás per útján 383 b) fizetési meghagyás útján 380 Összesen 763 Többlet az új törvény folytán ... . . 262 ehhez még hozzá jönnek az egyezségi ügyek . I 2 Teljes többlet 274 A mi a régi perszámhoz képest 56% emelkedést mutat. Ha vizsgáljuk az elintézések mennyiségét, következő eredményre jutunk: Elintézendő volt a törvény életbeléptetése előtti időszakban 3,356 az előléptetése utáni hason időszakban csak 2,563 s igy látszólagosan 792-vel kevesebb. A dolog azonban nem úgy áll; mert a 380 fizetési meghagyás, mely csak egy-egy folyó számot kap, 535 elintézést igényelt s igy már csak 267 kevesebblet marad. De még ez sem valódi kevesblett: mert a míg az 189 k évi novembertől 1895 január l-ig a fizetési meghagyások tehát 2 hó alatt csak 230 elintézési vettek igénybe, már január hónapban, tehát csak egy hó alatt 305 elintézést kívántak. Miből világos, hogy akkor, ha majd a fizetési meghagyások teljes mértékben kifejlődtek, akkor, a mikor azok már a végrehajtási stádiumon is keresztül mentek, átlag egy-egy, legkevesebb 4 elintézést fog igényelni, a három hó alatt érkezett 380 fizetési meghagyásra 1,520 elintézés jut. Ezen szám nemcsak hogy nem pótolja az iktató számbeli 792 kevesebbletet, hanem még 820-al, vagyis legalább még egyszer annyival felül fogja múlni. Mindezekből világos, hogy az új törvények által sem a perek száma, sem a munka mennyisége nem apadt, hanem tetemesen szaporodott. Nem is említem azon lélekölő, nem birói functiót képező munka szaporulatot, mely a bírákra háramlott, a fizetési meghagyásokból származó könyvviteli munkálatokból: iktatás, kiadás, irattározásból áll, mely olyan forgalmú járásbíróságnál, mint a vezetésem alatti 3 orát legalább is igénybe vesz naponta. Hol van érvényesítve azon fennen hangoztatott elv, hogy a bírák vállairól levétetik a nem birói functiót képező teher? Dehogy vétetett le, sőt inkább eddig nem ösmert új nagy teherrel gyarapittatott. Kedvező jelenség mutatkozik a felebbezéseknél legalább nálunk. Mert a mig a fent előadott törvény életbeléptetése előtti időben 63, addig a törvény életbeléptetése utáni időben csak 39 adatott be, vagyis alig több mint a fele. Azt már el kell osmernem, hogy ezt kizárólag az új törvények javára kell írnom, azt azonban már nem egészen mondhatom, hogy az igazságszolgáltatás előnyére. Mert vizsgáljuk, mik az okai a felebbezések kevesbedésének ? L Azon tájékozatlanság, a mely az új törvények alkalmazása körül fenforog és ennélfogva fél a legnagyobb rész a jogorvoslat igénybe vételétől. 2. Azon körülmény, hogy a jelenlegi felebbezés sokkal többe kerül, mint az azelőtti, s igy nem bírja meg a per. 3. Mert a törvényszéknél nem fog a felebbvitt ügy oly soká heverni, mint eddig a másodbiróságoknál hevert s igy a csupán időnyerés céljából felebbvitt ügyek elesnek. 4. Végre mert megszűntek az úgynevezett feltételes ítéletek, melylyel bármely igazságtalan pert minden veszély nélkül ellehetett D'2 évig legalább is húzni. Most vizsgáljuk, előnyösek-e ezen indító okok, melyek a felebbezést akadályozzák az igazságszolgáltatásra? Az első kettő határozottan nem. Mert nem lehet előnyös az, ha a jogkereső közönség a törvény alkalmazása mellett tájékozatlan. Nem lehet előnyös az, ha a per vitele sokba, oly sokba kerül, hogy azt a per substratuma el nem birja s igy a jogaiban sértve érző fél kénytelen a jogorvoslatról lemondani, mert a mit megnyerne a vámon, elvesztené a réven. A 3-ik indokon az új törvények nélkül is lehetett volna segíteni az által, ha a felsőbb bíróságok elegendő erővel láttatnak el. Erre ugyan azt mondják némelyek, nem termel még a magyar birói kar annyi képzett elemet, hogy a felsőbb birói kar még jobban szaporítható lenne. Ezt tagadom; de ha igy volna, sem merném kimondani éppen az igazságszolgáltatás érdekében. S ha csakugyan ugy volna is, még az sem szolgálhatna indokul arra, hogy az állítólag nem egészben, hanem mondjuk 3/4 részben tökéletesen felsőbb birói képzettséggel biró felsőbb bíróságtól elvétessék a jogorvoslat s oda dobassék az állítólag (mert én tagadom) nem eléggé képzett bíróságnak. Hogy megszűntek a feltételes ítéletek, az tisztán s elvitázhatatlanul az új törvény érdeme; de még ez is problematikus. Mert ma még nem tudjuk megállapítani, nem-e fognak az új törvény szerinti perek tovább tartani s ez által a feltétlen ítéletek előnyét az igazságszolgáltatás gyorsaságának rovására felemészteni. Ha igen, akkor ezen utolsó előny is elenyészik, s marad hátra azon keserű tapasztalás, hogy magyar ember számára magvar törvényt kell készíteni s nem mindig a nyugoti cultur államok intézményeit másolni. Másolni akkor, mikor, azok már azon gondolkodnak, hogy 1 ezen általunk átvett törvény helyébe más törvényt creáljanak. Lapunk mai száma 12 oldalra terjed.