A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 13. szám - Széchenyi és a magyar magánjog

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog» 13. számához. Budapest, 1895 március hó 31-én. Köztörvényi ügyekben. A szerződő feleknek a szerződésnek per útján való érvény­telenítésére irányuló jogosultságára az a körülmény, hogy a szer­ződő felek házastársak és a házassági kötelék fennáll, befolyással nincs. A szabadkai kir. törvényszék (189-i. évi február hó 13-án 41,121. sz. a.i dr. Valentin Emil ügyvéd által képviselt A.Ferenc felkeresnek Scultéty János ügyvéd által képviselt A. Ferencné, szül. M. Zsuzsánna alperes ellen szerződés érvénytelenítése és jár. iránti rendes perében következő Ítéletet hozott: Felperes kere­settel ezúttal elutasittatik siti­in do kok: A keresethez A) a. csatolt közjegyzői okirat szerint A. felperes 400 irtot biztosított neje M. Zsuzsánna javára özvegyi jogának végkielégítése fejében, az esetre, ha felperes ha­lála után alperes mostoha gyermekeivel a közös vagyonban meg nem férne s onnan távozni kényszerülne. A kereset szerint alpe­res férje házát hűtlenül elhagyván, azért és mert az A) alatti ok­iratban foglalt egyéb kötelezettségeinek eleget nem tett, felpe­res az A) alatti okiratban foglalt jogügylet érvénytelennek és semmisnek leendő kimondását kérelmezi. Felperes azonban ezen keresetével ezúttal elutasítandó volt, mert peres felek beismerése szerint közöttük a házassági viszony még jogilag fennáll, sőt annak felbontása, illetve az elválás iránti törvényes eljárás folya­maiba téve még nincs is, már pedig ilynemű vagyoni viszonyok iránti kérdések a házassági kötelék fennállásáig, egymás irányában a házasfelek egyike által sem támaszthatók, s törvényszerű gya­korlatunk szerint a házas társak közötti vagyoni kérdések a váló­perben vagy ennek befejezte után, külön per utján nyerhetnek megoldást, a házasság felbontása előtt egymás elleni igényeiket per űtján nem érvényesíthetik s őket a tényleges elvállás, illetve az a körülmény, hogy a házassági együttlétet egy idő óta meg­szakították — erre fel nem jogosítja. A peres felek által felajánlott bizonyítékok mellőzésével te­hát a keresetet ezúttal elutasítani kellett stb. A szegedi kir. ítélőtábla (1894-. évi április hó 11-én 2,839. sz. a. I az elsőbiróság ítélete indokaiból helybenhagyatik stb. A magyar királyi Curia: Mindkét alsóbiróság ítélete meg­változtatik, felperes kereseti joga megállapíttatik és az első biró­ság az érdemre vonatkozó további eljárásra és ítélet hozatalára utasittatik: mert a szerződésnek per uton való érvénytelenítésére a szerződő felek jogosultsággal birnak és ezen jogosultságra az, hogy a szerződő felek házastársak és a házassági kötelék fennáll, befolyással nincs stb. Avval az egyoldalú ténykedéssel, hogy valaki másnak tar­tozását kifizette, az még nem lép a hitelező jogaiba akként, hogy viszont a közvetlen adós összes személyes kötelezettsége arra szállana, a ki helyett a fizetés történt. Az erdödi kir. járásbíróság (1894. évi május hó 10-én 737. sz. a.; Nagy Elek ügyvéd által képviselt K. Jenő József és neje Cs. Antónia felperesnek Nemes Imre ügyvéd által képviselt br. V. Bélané B. Anna alperes ellen 259 frt 38 kr. és jár. iránti som­más perében következőleg ítélt: Alperes köteles a kereseti 259 frt 3ö kr. összeget, ennek 1894. évi március hó 10-ik napjától járó kamatait stb. felpereseknek megfizetni. Indokok: A jegyzőkönyvhöz 2. sz. a. eredetben becsatolt alperesi részről nem kifogásolt örökeladási szerződéssel igazolva van, hogy alperes, midőn felperesektől 1893. évi március hó 10-én a kir. daróci 746., 741-ik sz. tjkvben fekvő összes ingatlanokat öröktulajdoni joggal megvásárolta, ugyanezen alkalommal a vétel­árbeli beszámítással átvállalta az ingatlanokat terhelő és ezekre jelzálogilag is bekebelezett 13,700 frt activ követelések kifizetését is. Ezen követelések közé tartozik azon 5,000 frt is, a mely V. Frigyes badeni lakos javára a B) alatti adós levél alapján járulé­kaival együtt jelzálogilag bekebelezve volt. Ebből kifolyólag ön­ként következik, hogy a midőn alperes ezen követelés kifizetését is magára vállalta, a tőke után járó kamatok fizetésének kötele­zettsége is a szerződés megkötése napjától kezdődőleg alperesre szállott át. Ezen töke utáni kamatok esedékessége a Bj alatti adósle­vél tartalmával van igazolva, melyből világosan kitűnik, hogy 189í. évi március lö-ik napján a kikötött 5»/0 rendes és 5°/o ké­sedelmi kamat esedékessé vált. Miután alperes a tárgyalás során maga is beismerte, hogy az ezen időponttól kezdődőleg esedékessé vált rendes és késedelmi kamatokat ki nem fizette és miután a 3. sz. a. törlési nyugtával igazolva van az, hogy a kérdéses 5,000 frtot kamatjárulékaival egyetemben alperes mint kötelezett fél he­lyett 1893. évi április hó 2-ik napján felperesek fizessék ki, ennél­fogva ezen teljesített fizetés által felperesek a V. Frigyes hitelező jogaiba lépvén, követelési joguk hatálya kiterjedt nem csupán a tőke, hanem az azután járó 5% rendes és 5°/0 késedelmi kama­tokra nézve is. A tárgyalási jegyzőkönyvhöz D) alatt csatolt s alperesi részről nem kifogásolt értesitvénynyel igazolva van az,, hogy felpereseknek a szerződésben kötelezett V. Frigyes-féle 5,000 frt követelés, mely a fentebbiek szerint már felpereseket illetve a szatmári termény és hitelbank részvény-társaság által 1894. évi február hó 26-ikán fizettetett ki és pedig kamatok nél­kül, és a midőn felperesek ezen összeget felvették: az 5°;0-hoz való követelési jogukat alperessel szemben határozottan fenntar­tották. Es miután ezen időpontban a B) alatti adóslevélben köte­lezett 5% rendes és 5°/0 késedelmi kamatok fizetési kötelezettsége joghatálylyal terhelte, ezen kamatok mennyisége pedig a kereset levélben foglalt pontos kiszámítás szerint 259 frt 38 krt tesz, ennélfogva alperest ezen összegben stb. elmarasztalni kellett stb. A debreceni kir. ítélőtábla (1894. évi június hó 5-én 3,090. sz. a.) A kir. járásbiró ítélete megváltoztatik, a felperesek kerese­tükkel elutasittatnak stb. Indokok: A peres felek egymás iránt fennálló jogait és kötelezettségeit a 2. sz. alatt mellékelt adásvételi szerződés hatá­rozza meg és a felpereseknek csak ahhoz van joguk, hogy annak a szerződésnek a teljesítését, vagy ha az alperes mulasztásából vagy szerzó'désellenes fényéből káruk származott, ennek a meg­térítését követeljék az alperestől. Ennek a szerződési viszonynak a lényegén az sem változta­tott, hogy az alperes által a vételárba beszámitásképen 5,000 frtos bekebelezett tartozást az alperes helyett felperesek fizették ki és a felperesek evvel az egyoldalú tényükkel még nem léptek a hitelező jogaiba akként, hogy viszont a közvetlen adós összes személyes kötelezettsége az alperesre szállott volna. Nem tartozik tehát a per lényegére az a kérdés, hogy V. Frigyes mint hitelező és a felperesek mint személyes adósok kö­zött minő jogviszony állott fenn, hanem a 2. sz. alatt mellékelt adásvételi szerződés alapján kell elbírálni azt, hogy az 5,000 frt átvállalt bekebelezett követelés kifizetése folytán van-e és meny­nyiben követelésük a felpereseknek az alperes ellen ? A 2. sz. alatt csatolt adásvételi szerződés tartalma szerint pedig kétségte­len, hogy alperes, mint vevő csak 13,700 frt bekebelezett tarto­zás kifizetését vállalta magára, még pedig kamat nélkül, mert a kialkudott vételárnak a bekebelezett tartozások tőke összegét meghaladó része a szerződés létrejötte alkalmával készpénzben kifizettetett. A V. Frigyes hitelezőt illető 5,000 frt tartozást illetőleg pedig az alperes a felperesektől egy évi határidőt kapott annak a tartozásnak a kifizetésére a nélkül, hogy erre az időre a kamat­fizetés kötelezettsége terhére megállapittatott volna. A peres feleket kölcsönösen kötelező eme megállapodással szemben a felpereseknek abból az egyoldalú fényéből, hogy a kérdéses 5,000 frt követelést személyes kötelezettségük folytán a hitelezőnek az adásvételi jogügylet létrejötte után kevés idő múlva kifizették, nem származott joguk ahhoz, hogy az alperestől az eredeti adóslevélben általuk félévenként előre fizetni kötelezett kamat és késedelmi kamat megfizetését a jogügylet létrejöttét kö­vető egy évre követeljék, mert mint fentebb kifejtetett, az alpe­ressel, mint szerződő társukkal szemben ők nem léptek a hitelező jogaiba, továbbá mert az alperes a szerződésben elvállalt kötele­zettségének teljesen eleget tett az által, hogy az 5,000 frtot egy évi határidőn belül kamat nélkül kifizette. Ennélfogva a kir. járásbíróság Ítéletének megváltoztatásával felpereseket keresetükkel elutasítani stb. kellett stb. A magyar királyi Curia (1895. év február hó 22-én 8,128. sz. a.) A másodbiróság ítélete indokainál fogva helybenhagyatik stb. Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. A részvénytársaságot a keresk. tv. 186. és az avval kap­csolatos 193. SS ai értelmében harmadik személyekkel szemben az igazgatóság vagy annak meghatalmazottja képviselvén, ámbár az alapszabályok szerint az igazgatóság három tagból áll, mégis egy tag az igazgató és a társaság nevében és érdekében felperesként való fellépésre is jogosultnak tekintendő. A budapesti kir. törvényszék (1893. év május hó 31-én 12,766. s z. a.) dr. Murányi Elemér ügyvéd által képviselt « Har­mónia* zenemű- és zongora-kereskedés részvénytársaság felpe­resnek Farnady József ügyvéd által képviselt V. Itália grófnő alperes ellen 700 frt és jár. iránti rendes perében következőleg itélt: Felperes keresetével elutasittatik.

Next

/
Thumbnails
Contents