A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 12. szám - A törvénytelen gyermek tartásdija iránti igény birói úton érvényesítéséről,ha az anya kiskorú - A végrehajtási törvény 42. §-a

ÍS A JOG gatása alapján elutasította, megváltoztatta s alperest a bélyeg árában is elmarasztalta, mert alperesnek az első. bírósági eljárásban kivett eskü alatti kimondását bizonyítéknak nem vette arra nézve, hogy az alperes a felperestől kölcsön kapott bélyeg árát megfizette. Az 1893:\YI1I. t.-c. 96. i|-nak megfelelőleg ugyanis felperes lett volna eskü alatt kihallgatandó, mert a fizetésre alapított jogmegszüntető kifogást alperes volt köteles bizonyítani, felperes azonban a felebbezési eljárás során eskü alatt kihallgatható nem volt, mert a felek a felebbezés szóbeli tárgyalását nem kívánták, s igy az ügy nyilvános előadással az elsőbiróságilag kifejtett tényállás alapján volt elbírálandó. A m. kir. minisztériumok elvi jelentőségű határozatai. A gazda fiak felelőssége (útrendöri kihágás) cselédjeért pusztán a szolgálati viszony alapján ki nem terjeszthető. (A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1895. évi 581. sz. határozata.) Az esetben, ha a közűtba való beszántás, a f öldtulajdonos tudtán kivül és nem szándékosan történt, az ittrendőri kihágásban nem mondható ki vétkesnek s nem is marasztalható, köteles azonban az út testét saját költségééi helyreállítani. (A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1894. évi 87,069. sz. határozata.) Hófúvás, hegyomlás stb. eseteiben a hatósági meghagyásoknak nem engedelmeskedök, a mennyiben törvény ható sági közútról van szó, — az 1890. évi I. t.-c. 123. §-a szerint — csak akkor büntethetők, ha a törvényhatóságnak ezen szakasz alapján fnegalkotott s jóváhagyott szabályrendelete van. (A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1893. évi 44,689. sz. határozata.) A hid jókarban tartásának elmulasztása — a mennyiben ez közúton van — nem az 1885. évi XXl71. t.-c. 63. §-ába, hanem az 1890. évi t-c. Ily. §-ába ütköző kihágást képez, s ez utóbbi szerint büntetendő. (A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1893. évi 48,511. sz. hitározata.) Kivándorlásért folyamodók hadmentességi dija beigazolt szegénység miatt behajthatlanság cimén nem törölhető. Ezekkel szemben az elbocsátási okirat kiadása mindaddig megtagadandó, mig díjfizetési kötelezettségüknek eleget nem tesznek. (k m. kir. pénzügyminiszternek a m. kir. belügyminiszterhez intézett 1894. évi 67,786. sz. átirata.) A szőlőcukor és a burgonyacukor fogyasztási adó alá nem vonható. (A m. kir. pénzügyminiszter 1891. évi 23,995. sz. határozata.) Cukorfogyasztási adó ellen elkövetett jövedéki kihágás esetében, a biztosítási végrehajtás a kárösszeg megállapítása nélkül, el nem rendelhető. (A m. kir. pénzügyminiszter 1894. évi 42,223. sz. határozata.) Ha a cukorfogyasztási adó beszedési joga valamely városra vagy magánbérlöre közvetlenül kincstári kezelésből megy át, a város a kincstári kezelés alait már megadózott készletek után adómegtéritést nem igényelhet. (A m. kir. pénzügyminiszter 1892. évi 84,939. sz. határozata) Magánszemélytől, ki valamely nyilt községben lévő kereskedésben vásárol cukrot s azt lakhelyére szállítja, a saját lakhelyén cukorfogyasztási adó nem követelhető. (A m. kir. pénzügyminiszter 1793. évi 27.381. sz. határozata.) Az 1890. évi I. t.-c. 136. §-ába ütköző útrendöri kihágást az követ els s büntethető ezen szakasz alapján, a ki ezen szakaszon alapuló hatósági meghagyás ellen vét. (A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1894. évi 32,058. sz. határozata.) Boritaladó utólagos fizetésénél, elpárolgás és apadás cimén oly borokra nézve is van leszámításnak helye, melyek nem feküsznek még egy egész év óta az adóköteles fél pincéjében. Elpárolgás és apadás cimén a leszámítás maximuma 2°l0, melyet azonban nem lehet az év elején előzetesen s egészben igénybe venni, hanem minden leszámolásnál csak aránylagosau. (A m. kir. pénzügyminiszter 1892. évi 13,973. sz. határozata.) Útrendöri kihágások eseteiben az útmester, esetleg útkaparó vallomása, más alkalmas tanuk hiányában, teljes bizonyítéknak nem tekinthető. (A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1894. évi 70,908. sz. határozata.) Bordélyügyi szabályrendelet hiányában titkos kéjelgés előmozdítása miatt a közegészségi törvény alapján senki sem büntethető. (A m. kir. belügyminiszter 1893. évi 4023. sz. határozata V. vármegye közönségének.) Az adószedésre jogosult csak akkor szedheti a cukorfogyasztási és söritaladót az adótételek szerint esetről esetre teendő bejelentés alapján, ha ezt az adóztatási módot az adóköteles fél maga kívánja. (A m. kir. pénzügyminiszter 1891. évi 46,574. sz. határozata.) Azon cselekmény, hogy valaki hatósági tilalom ellenére a község belterületén sertéshizlaldát állított fel, nem közegészségügyi, hanem telepengedély nélkül sertésliizlaló létesítése által elkövetett iparkihágást képez. (A m. kir. belügyminiszter 1895. évi 299. sz. határozata). A felszólamlási küldöttség hatásköre alá eső utadóügyekben végérvényesen dönt. (A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1892. évi 17.603. számú határozata). Az alispánnak nem adható oly általános irányú és tartalmú felhatalmazás, hogy a törvényhatósági bizottság nevében a közgyűlés utólagos beleegyezésének feltétele mellett és saját felelősségére törvényhatósági jóváhagyás alá tartozó ügyekben határozzon. (A m. kir. belügyminiszter 1894. évi 110,(i94. sz. határozata). A kivetett törvényhatósági útadó, birtokátruházás (adásvevés) esetében, a mennyiben az biztosítva nem volt, az úf • birtokost nem terheli. (A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1894. évi 89,456. számú határozata). A tényleges katonai szolgálatot teljesítő egyén, a mennyiben egyenes állami adót fizet, utadóköteles. (A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1894. évi 31,073. számú határozata). Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Kahán F. R. e., a m.-szigeti tszék, bej. máj. 10., félsz, máj. 13., csb. Breznay Lajos, tmg. Rományi István. — Klein Hermann e., a rimaszombati tszék, bej. ápr. 30., félsz. ápr. 30., csb. Medzeczky Sándor, tmg. ifj. Badinyi Gyula. — Weisz Ferenc e., a pozsonyi tszék, bej. ápr. 30., félsz. máj. 14., csb. Vladár István, tmg. dr. Csapkovics Károly. — Bajzáth István e., a n.-kikindai tszék, bej. máj. 15., félsz, máj. 29., csb. dr. Schuiek Kálmán, tmg. dr. Zsiros Lajos. — Kiss Géza e.. a m.-szigeti tszék, bej. máj 12., félsz. máj. 16., csb. Breznay Lajos, tmg. Szabó Aurél. — Grünwald Ferenc e., az aradi tszék, bej. ápr. 17., félsz. máj. 10., csb. Milkey Pap Mihály, tmg. dr. Jelfy János. — Győrffy és Kalivoda e., a bpesti keiesk s v. tszék, bej. ápr. 16., félsz. máj. 16., csb. dr. Róth Ferenc, tmg. dr. Zlinszky János. — A közszolgálatban állók kolozsvári fogyasztási szövetkezete e., a kolozsvári tszék, bej. máj. 25., félsz. máj. 29., csb. Becsek Lajos, tmg. Benel Ferenc. — Silberstein és tsa e., a szolnoki tszék, bej. máj. 3., félsz. máj. 31., csb. Mészáros Dániel, tmg. Helmecsy Béla. — Tiess Móric e., a brassói tszék, bej. ápr. 29., félsz. máj. 13., csb. Kovács Károly, tmg. Harmath Lajos. Pályazatok: A kolozsvári tszéknél aljegyzői állás márc. 31-ig. — A kalocsai tszéknél aljegyzői állás márc. 31-ig. — A temesvári ítélőtábla területén 5 joggyakornoki állás márc. 31-ig. — A mohácsi jbságnál aljegyzői állás márc, 31-ig. — Az erzsébetvárosi tszéknél aljegyzői állás márc. 31-ig. — A balassagyarmati tszéknél albirói állás márc. 31-ig. — A pécsi tszéknél j e g y z ő i állás ápr. 3-ig. — Az ipolysági tszéknél jegyzői állás ápr. 3-ig — A bogsáni jbiróságnál a 1 j e g y z i állás ápr. 3-ig. — A szegedi kir. Ítélőtábla területén 7.joggyakornoki állás ápr. 4-ig. — A kecskeméti tszéknél jegyzői, illetve aljegyzői állás ápr. 4-ig. — A hátszegi jbságnál albirói állás ápr. 4-ig. PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN.