A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 11. szám - A bányatörvényjavaslat. Bírálat és ismertetés. (Folytatás)

84 A JOG ták az ily segédmüvek engedélyezésének a bányatörvénybe leendő iktatását ;34 a 70-ik b. javaslat — ez óhajnak engedve — az engedélyezendő segédművek közé fel is vette ily értelemben a feldolgozási műveket és a bányavasutakat.35 Sőt ezen javaslat eredeti szövegében is bennfoglaltattak és — ha egy felszólamlás a vasutak kérdésében történt is, annak megnyugtató cáfolata után — a tervezet szövegét nem csak elfogadták, de még a sodronypályák (Drahtseilbahn) fölvételével meg is toldották.315 A javaslat jelen szövegéből mindamellett kimaradtak; az 54. §. után szükségesnek vélném a javaslatnak engedélyezés cimü fejezetét ily értelmű rendelkezésekkel kiegészíteni : A bányatermények feldolgozása végett: segédművek felállítására bányahatósági engedély csak akkor szükséges, ha azok külön vállalkozók által létesíttetnek, kik a bányatörvény 77. S-ának 3., 4., 5., 6. pontjai, valamint az 57. §. által a bányabirtokosok részére biztosított jogokat élvezni kívánják ; ez esetben a vállalkozó és bányabirtokosok között előzetesen létrejött egyezmény a tervrajzzal együtt az engedélyezés iránti kérvényhez csatolandó. Továbbá: Ha külön vállalkozók, nem közforgalomra szánt, hanem csupán nyers bányatermények vagy termelési anyagok összehordására vagy bányaiparcikkeknek a legközelebbi közlekedési eszközig (vállalatig) való elszállítására vaspályákat vagy sodronypályákat akarnak építeni, az ily pályavonalak iránti engedélyt a főbányahatóságtól nyerik ; ily esetekben az érdekelt bányatulajdonosokkal előzőleg kötendő fuvarozási egyezmény az építmény tervrajzával együtt az engedély iránti kérvényhez csatolandó. Az ily vonalak építése és üzemére nézve a fennálló törvények irányadók és ha ezeknek más közpályavonalakkal való egybekapcsolása iránt az érdekelt pályatulajdonosok részéről nehézségek támasztatnának a tárgyalási iratok, a kapcsolat eszközlése céljából a legfőbb bányahatósághoz terjesztetnek föl. (Ez természetesen a kereskedelmi minister volna.) Csak azt tartom még kiemelendőnek, hogy ezek igen keskeny vágányu és jobbadán lóerőre berendezett vasutak, a mik közforgalomnak nincsenek átadva s bányavasutak elnevezése alatt szanaszét láthatók a bányavidékeken és a vasúti engedélyezésekről szóló törvény nagyszabású, költséges alakiságokat tartalmazó rendelkezéseire csaknem oly kevéssé érdemesek, mint az áthelyezhető mezőgazdasági vasutak. Egyébiránt azon föltétel mellett, hogy ezen keskeny vágányu vasutak és sodronypályák (Drathseilbahnen) nem használtatnak egyúttal közforgalomra, Poroszországban is a főbányahatóság által engedélyeztetnek.37 IV. A IV fejezetnek a bányatulajdon és az abból eredő jogviszonyokra vonatkozó rendelkezései közül az ingatlan bányavagyon bekebelezésére vonatkozó kifejezései nem elég szabatosak és részletesek. Az 55. az adományozott bányatelkek és engedélyezett segédhajtásoknak a bányatelekkönyvbe való bekebelezését a bányahatóságra bizza; ez fogja azt ahivatalból eszközölni)). Ugyancsak «a bányahatóság hivatalból eszközölteti)) a felszíni ingatlanoknak a bányatelekkönyvbe való átvitelét» (65. 66. §§-ok), valamint a «bányahatóság engedélyével)) jegyezhetők a bányatelekkönyvi jószágtesthez alkatrészül a tulajdonos által bányahasználatra kijelölt egyéb ingatlanok (68. §.). Ez nem igy van és remélhetően nem is igy lesz; jól mondva semmi esetre sincs. Szabatosabb és részletessége miatt hosszadalmasabb, de 34 Indokolás 11. I. 35 Biz. b. t. j. 79. 80. §§-ai. 36 73. 74. §§-ok Jkv 194—196. 1. 37 Porosz b.-törvény 135. §. Vita támadt ugyan arra nézve, hogy az ily pályák közül csak azok tarthatnak-e igényt a kisajátításra, melyek ásványok kinyerése céljából épülnek ? vagy azok is. melyek termények szállítása végett létesülnek ? De úgy a doctrina, mint a gyakorlat kiterjesztő magyarázatot adnak a törvénynek. L. H a h n értekezését s az 1870., 1872., 1874-ben hozott hatósági döntvényeket. Brassert oZeitschrift für Bergrecht» XI. k. 360. XIII. k. 562. és XVI. k. 128. lapjain. A bajor törvény már nem szorul magyarázatra, világosan kijelentvén: hogy a kisajátításra igénynyel birnak az ily pályák, akár ásványok kinyerésére, akár forgalomba hozatala céljából épülnek. 124. art. Különben a kérdés nálunk is ez értelemben nyert megoldást, hisz a bányatermékek vagy bányászati célokra szükséges anyagok és eszközök szállítására épült vasutak részére szükséges területek kisajátíthatok; és a törvény a bányatulajdonos és idegen vállalkozó között nem tesz különbséget. 1881. 41. t.-c. 87. §. Igy tehát az ily segédmüvek könnyű létesítéséhez csak az engedélyezésnek a bányahatóság ügykörébe való utalás szükséges. valószínűen helyesebb volna oly kijelentés, melynek értelmében : A bányahatóság az adományi, illetőleg engedélyezési okmányt eredetben az adományozott bányateleknek vagy engedélyezett segédműnek a bányatelekkönyvbe leendő bevezetése céljából az illetékes bányabirósághoz átküldi; a bányahatóság az okmányhoz egyúttal (az esetleg helyesbített) fektetési térkép hitelesített másolatát is csatolja. (Ez utóbbi intézkedés motívuma az. hogy a bányatelekkönyvek berendezéséhez a térkép gyűjtemény épen annyira szükséges, mint a közönséges telekkönyvnél; hogy az eredeti térkép a bányahatóságnál is meg van, az mit sem tesz, egyéb okokból (82. §.) ott is szükséges). Az ily értelmű rendelkezés megfelel a jelenlegi rendtartásnak,38 összhangban van a «bányatelekkönyvi rendtartás» tervezetének álláspontjával.^ az csak nem képzelhető, hogy a javaslat tervezgetései közben tudomást ne vett légyen egy rokontárgyu tervezet álláspontjáról és irányáról. Már pedig annak, — a mint nem is lehet máskép — az az elve, hogy a bányahatóság feladata és hatásköre : a jogosítvány kiadásával, vagy annak felismerésével, hogy bizonyos felszíni ingatlanok okvetlenül (65. i?-)- mások ismét nem épen okvetlenül (68. §.) szükségesek a bányamiveléshez (de hasznosak lehetnek) véget ér. s a megfelelő telekkönyvi elintézés a bányabiróság — mint telekkönyvi hatóság — ügykörébe tartozik (Btkvi rendtart. 2. §.). Mert a bányatelekkönyvbe is csak birói határozat alapján tehet bevezetést a bányatelekkönyvi hatóság; betétet nyitni, vagy — mert a rendtartás tervezete a személyi (personal) és nem a dologi (real) elvet követi40 — egy már megelőző betétbe egy új adomány alapján egy bányatelket bevezetni a b.-tkvi hatóság a bányabiróság határozata alapján fog. Ez utasítja erre a bányatelekkönyvi (kebelbéli) hatóságot, a bányahatóság nem keresheti meg közvetlenül, hogy a telekkönyvezési « eszközölje)). Ebből folyik, hogy a 66. §. szövege is módosulna ily értelemben : Ha a 65. §-ban emiitett ingatlanok a bányavállalat műveléséhez szükségesnek elismertetnek, a bányahatóság az erről kiállított okiratot az illetékes bányabirósághoz hivatalból átteszi, mely azoknak a bányatelekkönyvbe leendő átvitelét elrendeli s az e végből szükséges polgári telekkönyvi kivonatot az illetékes telekkönyvi hatóságtól beszerzi. Megfelelőbb a hatásköröknek és az elintézés természetének, de némely esetben gyorsabb is, mert olykor a bányabirósági ügykörrel felruházott kir. törvényszék épen kebelbéli telekkönyvi hatóságától szerezheti be — az eredetit is. Avagy miért szerezze be pl. a zalathnai bányakapitányság a gyulafejérvári kir. törvényszéktől a közönséges telekkönyvi kivonatot, csak azért, hogy visszaküldje ugyanazon törvényszéknek — mint bányabiróságnak. Ugyanily okból a 68. szövege is ily értelemben volna átalakítandó : A bányahatóság engedélyének igazolása mellett: a bányatulajdonos kérheti, hogy olyan felszíni ingatlanai, melyek bányaipari célokra nem okvetlen szükségesek, de a tulajdonos által a bánya használatára kijelöltettek, a bányatelekkönyvi jószágtesthez alkatrészül hozzájegyeztessenek. Az eljárás a 66. §. értelmében történnék (a mint t. i. annak módosítását ajánlottam), a jelzálogos terhek tekintetében pedig a 67. £-ban foglalt utasítás követendő. Az ily értelmű, részletesebb kijelentések nem épen feleslegesek és talán szabatosabbak is, hiszen ezek tulajdonképen a most érvényben levő bányajog álláspontjával azonosak, az ingatlan bányavagyon azon rendezését célozzák, melyre az osztrák bányajog — törekedett; de a mit el nem ért. mert a megfelelő végrehajtási utasítások hiányában — különösen a felszíni alkatrészek kérdéseiben — van elég zavar és sérelemmel járó jogi bonyodalom." Épen azért még ezen részletesebb szabályokat is megtoldandónak vélem azon kijelentéssel, hogy az igazságügyministerium hatalmaztassék fel, hogy a bányatelekkönyvi betétek szerkesztését a bányahatóságok segélyéve! vegye foganatba és a b.-telekkönyvi rendtartást — a mi már úgy is kész van — a bányatörvény rendelkezései38 L. Vollzugsvorschrift. 67. §. 39 L. Bányatelekkönyvi rendtartás 48. §-a i-. V. ö. az abban hivatott 40. 41. §§-ok intézkedéseivel. (Kőnyomat, kézirat gyanánt) 40 Bányatelekkönyvi rendtartás 12. §. 41 Simon Endre: «Bányajogosilvány alkatrészek, tartozékok és bányaiparmúvek telekkönyvezése.» A «J o g» 189í. évi 43., 44. számában.