A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 10. szám - A végszükségről. (Btk. 8o. §)

40 A JOG sértettet hátulról megragadta s a bokrok közé hurcolva, rajta erőszakosan nemileg közösült ellenkezése, védelme és kiáltozása ellenére is-. Sértett a tett után hazamenv.e édesanyjának a dolgot elpanaszolta; ugyanakkor édesanyja és atyja vallomása szerint a sértett ruhája sárosnak, cipője véres és kék foltosnak találtatott, a mint ezeket a np. 1. sz. a. látlelet is igazolja. Vádlott ennek ellenében azt adja elő, hogy sértett ő utána futott s vele együtt haza felé. menve, vádlott felhivta sértettet a közösülésre; ez sem igent sem nemet nem mondott, hagyta magát a bokrok közé vezettetni, ott magát lefektetni, sőt szoknyáját is ő maga hajtotta fel, sem nem sírt, sem nem ellenkezett s igy a közösülés a sértett beleegyezésével történt. Bár az a körülmény, hogy a sérteti ruhája sáros, cipője állítólag véres volt s hogy a tett után a szüleinek azonnal panaszkodott, némi támaszt is nyújt sértett előadásának valódisága mellett és a vádlott vallomásának hitelt érdemlősége ellen: mindazonáltal figyelembe véve azt, hogy sértett ruhái megtépve nem voltak s hogy küzdelem nyomai sértett testén sem lettek constatálva; továbbá hogy a vádlott másnap K. Ferenc tanúnak elbeszélte, hogy a leánynyal közösült, végre az, hogy a sértett, K. Ferenc tanú és vádlott vallomásai szerint a bűncselekményt követő' napon délután a mezőn vádlottat arra szólította fel, hogy vele egy társaságban lapdázzék, mit bizonnyal nem tesz, ha az erőszak tényének deprimáló hatása alatt áll: sértett vallomásának bizonyító erejét kétségessé teszi és igy a kir. törvényszék a btk. 232. §. 1. pontjába ütköző erőszakos nemi közösülés bűntettét perrendszerüleg beigazolva nem látja. Tekintve azonban vádlott ama beismerését, hogy a sértettel közösült s hogy ez a np. 17. sz. a. fekvő születési anyakönyvi kivonat igazolásaként a közösülés tényekor 14 évét be nem töltötte, vádlottat a btk. 23fi. §-ába ütköző megfertőztetés bűntettében mondta ki bűnösnek. A büntetés kiszabásánál súlyosító körülményt a kir. törvényszék fenforogni nem. látott, ellenben mint enyhítő körülményeket vette tekintetbe a vádlott fiatal korát, büntetlen előéletét, hogy a sértett a bűncselekmény elkövetését követő negyedik hónapban már 14. életévét betöltötte s hogy a kir. törvényszék személyes közvetlen tapasztalatatából a sértett jelenben is oly jól kifejlett, hogy feltehető, miszerint a bűncselekmény alkalmával is könnyen véleményezhető volt, hogy 14. évét betöltötte. Ezek alapján a 236. ij-ban irt büntetési nem legkisebb mérve is tulszigorunak mutatkozván, a vádlott 92. §. alkalmazásba vételével volt büntetendő stb. A temesvári kir. Ítélőtábla (189 k július 24. 2,575. sz. a.) az első bíróság ítéletét részben megváltoztatja, vádlottat a btk. 236. £-nak mellőzésével a btk. 232. §. 1. pontjába ütköző erőszakos nemi közösülés bűntettében mondja ki bűnösnek és ezért e §. alapján, a btk. 92. ij-nak alkalmazásával egy évi börtönre itéli, egyebekben stb. Indokok: Vádlott a temesvári gyárvárosi kapitányságnál és a vizsgálóbíró előtt beismerte, hogy a terhére megállapított nemi közösülést a sértett félen ennek akarata és ellenzése ellenére erőszakkal hajtotta végre s a sértett fél részéről panaszolt erőszak alkalmazása vádlottnak beismerésével megegyezik; e beismerést pedig az orvosi látleletben leirt külerőszak nyomai, valamint a sértett fél szülei által a végtárgyalás alkalmával eskü alatt bízónyitott, a fellebbezett ítélet indokaiban megjelölt azok a jelenségek is támogatják, melyeket leányukon t. i. a sértett félen észleltek akkor, mikor a sértett fél nyomban a vádbeli cselekmény elkövetése után szüleinek keservesen elpanaszolta, hogy vádlott rajta erőszakos nemi közösülést vitt végbe. Ezek alapján tehát bizonyítottnak veendő az, hogy vádlott a sértett felet erre kényszeritette, hogy vele házasságon kívül közösüljön, mihez képest cselekménye nem a megfertőztetés, hanem az erőszakos nemi közösülés bűntettét képezni s vádlott az első bírósági Ítélet részbeni megváltoztatásával e bűntettben volt bűnösnek kimondandó, annál is inkább, mert a sértett fél által tagadásba vett abból a körülményből, hogy ő vádlottal a vádbeli cselekményt követő napon többek részvétele mellett labdázott, jogszerűen és okvetlenül nem következtethető az, hogy a sértett fél az előző napon rajta véghezvitt nemi közösülésbe beleegyezett volna, minthogy a többek jelenlétében lefolyt lapdázásba való részvételnek egyéb indoka is lehetett stb. A magy. kir. Curia. (1895. január 30. 399. sz. a.) a kir. Ítélőtábla ítélete az abban felhozott s illetve az első fokú biróság itéléletéből elfogadott vonatkozó indokoknál fogva helybenhagyatik. Az uj sommás eljárás a gyakorlatban, Felülvizsgálat tárgyát képezi a jogügyeletek és szerződések (okiratok,/ magyarázata, ha a felebbviteli biróság az értelmezésre vonatkozó jogszabályokat nem alkalmazta vagy helytelenül alkalmazta. A m. kir. Curia: S. S.-nek P. F. ellen bérelt helyiség kiürítése iránti sommás perében a D. 24/4 sz. a. beadott felülvizsgálati kérelem folytán. Alperes felülvizsgálati kérelmével elutasittatik. Indokok: A felebbezési biróság Ítéletében megállapította, hogy alperes felperestől a Budapest VIII. ker. Csokonai-utca 10. sz. a. háznak földszinti utcai részét lakatos és redőnygyár üzésére vette bérbe; és hogy az alperes a bérleményt más, t. i. asztalosüzlet részére használja s e használatot felperes bérbeadó felszólítása ellenére meg nem szüntette. E megállapított tényállásra, mely az 1893. XVIII. t.-cikk 197. §. első bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó, a felebbezési biróság helyesen alkalmazta a székes főváros lakbérleti szabályzata 12. és 13. §§-ai rendelkezéseit mint anyagi jogszabályokat; arra nézve pedig, hogy a felebbezési bíróság ítéletében valamely jogszabály megsértésével lettek tények megállapítva, figyelmen kívül hagyva, vagy íelhozottaknak tekintve, alperes felülvizsgálati kérelmében bizonyítékot nem szolgáltatott. Mert az a kérdés, hogy helyesen értelmezte-e a felebbezési biróság a peres felek bérleti viszonyát szabályozó szerződés tartalmát? csak annyiban szolgálhatna felülvizsgálati okul, a mennyiben a szerződések értelmezésére vonatkozó valamely jogszabály megsértetett volna, mely eset ezúttal fenn nem forog; továbbá: mert az a kérdés, hogy E. F. és S. J. tanuk vallomása képez-e és minő bizonyítékot? mint a bizonyítékok mérlegelésének eredménye felülvizsgálat tárgyát nem képezheti; végre mert a nevezett tanuknak, köztük 20 éves korú S. J.-nek is mint felperes üzlet alkalmazottjainak kihallgatása nem ütközik az 1893: XVIII. t.-c. rendelkezéseibe. (1895. január 28-án, G. »/» 1894. P.) Sommás eljárásban az ügyvéd képviseltje helyett tanú- és tolmácsdíjakat sem fizetni, sem előlegezni nem tartozik. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék: Az elsőbiróság végzést megváltoztatja és a 20 írt tanú- és 4 frt 38 kr. tolmácsdij fizetésének terhe alól a felfolyamodó ügyvédet felmenti, de nem ad helyt annak a kérelemnek, hogy az első fokon eljárt biró a felfolyamodás költségeiben marasztaltassék. Indokok: Jóllehet a felfolyamodónak megbízója nem perelt szegénységi jogon, és következőleg a peres eljárás íolytán felmerült költségek tekintetében az irodai átalányt igénybe venni nem lehet, az első biróság végzését meg kellett változtatni, mert a törvény nem rendeli, hogy a sommás eljárásban, a hol az ügyvédi képviselet nem kötelező, a megbízásból eljárt ügyvéd a tanú- és tolmácsdijakat sajátjából tartozik akár előlegezni, akár megfizetni. De épen azért, mivel a megtámadott végzés nem ütközik a törvény világos rendelkezésébe, hanem ily rendelkezés hiányából vont téves következtetésen alapszik, az első fokon eljárt bírót, a ki ezek szerint nyilvánvaló vétséggel nem terhelhető, a felfolyamodás költségének megtérítésében elmarasztalni nem lehetett. (1895. január 26-án, 1894. évi E. 12. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Vlassich Antal e., a fiumei tszék, bej. apr. 20., félsz, máj. 14., csb. Lucich Kelemen, tmg. dr. András Bélien. — Rosenberg Gyula e., a n.-váradi tszék, bej. apr. 22., félsz. máj. 3., csb. Steller Árpád, tmg. Keledy József. — Tóth Viktor e., a besztercebányai tszék bej. márc. 30., félsz. apr. 9., csb. Traeger Zsigmond, tmg. dr. Tilles Béla. — Bobula cég e , a budapesti keresk. és vtszék, bej. ápr. 2.. félsz. máj. 2., csb. dr. Sclimidt Gusztáv, tmg. dr. Basch Gyula. — Pintér Jakab e., a nagyváradi tszék, bej. apr. 21., félsz. máj. 7.. csb. Steller Árpád, tmg. Szikszay Lajos. — Péter Henrik e., a budapesti keresk. és vtszék, bej. apr. 2., félsz. máj. 2., csb. Róth Ferenc, tmg. dr. Vámossy Károly. — Pelikán Ignác e.. a n.-váradi tszék, bej. apr. 10.. félsz. apr. 25., csb. Steller Árpád, tmg. Szacsvay Ákos. — Weisz Henrik e., a kalocsai tszék, bej. apr. 6 , félsz. máj. 2., csb. dr. Simon József, tmg. dr. Horváth Ferenc. — Mikó János e.. az eperjesi tszék, bej. apr. 10., félsz. apr. 17., csb. Molitorisz István, tmg. dr. Sonnenschein Simon. — Schtrausz R. e., a miskolczi tszék, bej. apr. 30., félsz. mij. 11., csb. Pó'ts Endre, tmg. dr. Szabó József. — Weisz Salamonná és tsa e., a budapesti keresk. és váltótszék, bej. apr. 9., félsz. máj. 9., csb. dr. Istvánffy Lajos, tmg. dr. Matolcsy Kálmán. — Dr. Schenk Adolf e., a beregszászi tszék, bej. márc. 20., félsz, márc 30., csb. Tolnay Gyula, tmg. Kabáczy József. — Simon József e., a zombori tszék, bej. márc. 31.. félsz. apr. 22., csb. Folger Béla, tmg dr. König Soma. — Képes Dezső és tsa e., a szolnoki tszék. bej. apr. 20., félsz. apr. k, csb. Mészáros Dániel, tmg. dr. Jászai Ármin. — J. Gusztáv Paskuj e., a besztercei tszék, bej. apr. 12., félsz. máj. 6., csb. dr. Bodolla Béla, tmg. dr. Kelp Gusztáv. — Steiner Márkus e., a n.-kikindai tszék. bej. apr. 20., félsz. máj. 4., csb. dr. Schulek Kálmán, tmg. dr Kacser Zsigmond. — Fried Vilmos e., a n.-váradi tszék, bej. apr. 2., félsz. apr. 19., csb. Steller Árpád, tmg. Márton István. Pályázatok : Az aradi tvszéknél a 1 b i r ó i állás márc 16-ig. — A zombori tszéknél jegyzői állás márc. 16-ig. — Az erzsébetvárosi ügyészségnél ügyészi állás márc. 16-ig. — Zentán második kir. közjegyzői állás márc. 20-ig. — A nagyszőllősi jbságnál aljegyzői állás márc 17-ig. — A nagyatádi jbságnál jegyői állás márc. 17-ig. — A pozsonyi ügyészségnél a 1 ü g y é s z i állás márc. 17-ig. — A nyitrai tszéknél aljegyzői állás márc. 17-ig. — A veszprémi tszéknél j e g yz ő i állás márc. 17-ig. — A brassói ügyészségnél a 1 ü g y é s z i állás márc. 17-ig. — A nagyenyedi jbságnál aljegyzői állás márc. 17-ig. — A palánkai jbságnál aljegyzői állás márc. 17-ig. — A csíkszeredai jbságnál aljegyzői állás márc. 17-ig. — A szegeditszéknél aljegyzői állás márc. 17-ig. — A pozsonyi Ítélőtábla területén 5 jog gyakornoki állás márc. 17-ig. — A szigetvári jbságnál jegyzői állás márc. 19-ig. A marczali jbságnál aljegyzői állás márc. 19-ig. — A turóc-szt.-mártoni jbságnál alj egyzői állás márc. 19-ig. — A n.-váradi tszéknél aljegyzői állás márc. 19-ig. — A miskolci tszéknél a 1 b i ró i állás márc. 19-ig. — Szegedi tszéknél jegyzői állás márc. 20-ig. — A n.-váradi ítélőtábla területén 8 gyakornoki állás márc. 22-ig. — A kalocsai tszéknél albirói állás márc. 21-ig. — A n.-tapolcsányi jbságnál albirói állás márc. 22-ig. — A szakolcai jbságnál albirói állás márc. 22-ig. P ÁLLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN.