A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 10. szám - A végszükségről. (Btk. 8o. §)

78 A JOG litásáról szóló törvényjavaslatokat, melyeket Matuska Péter előadó ismertetett. Beható tanácskozás után, melyben Erdély és Lukács minisztereken és Plósz államtitkáron kivül Issekutz, Polónyi, Neumann, Bernáth Béla, Mohay Sándor, Kajuch József és Veszter Imre vettek részt, a bizottság mindkét törvényjavaslatot általánosságban egyhangúlag elfogadta. A részletes tárgyalás során a magyar korona országainak területén érvényben levő' törvényes kamatláb leszállításáról szóló törvényjavaslatba is felvétetett a törvényes kamatláb meghatározásáról szóló javaslat azon rendelkezése, mely szerint «ha 5°/0-nál magasabb kamat van kikötve, az a felek megállapodásának hiányában az adós késedelme esetében tovább foly». A törvényjavaslatok életbelépésének időpontjául Lukács pénzügyminiszter indítványára 1895. évi július hó 1-je tűzetett ki. Egyebekben mindkét törvényjavaslatot néhány szerkezeti módosítással elfogadta a bizottság. Ezzel az ülés véget ért. A lakbér-felmondás és lakás-kiürités iránti eljárásban lerovandó bélyegilleték tárgyában kiadott kir. pénzügyi és igazságügyi ministereknek 8,971/1895. I. M. számú rendelete. A lakbér-felmondás és lakás-kiürités iránti ügyekre nézve a m. kir. igazságügyi miniszter 1894. évi 4,873. I. M. E. számú rendeletével* szabályozott eljárásban felmerülő bélyegilleték tekintetében az 1894: XXVI. t.-c. 35. g-ában nyert felhatalmazás alapján rendeljük: 1. A bíróságnál előterjesztett felmondás, illetőleg felhívás, úgyszintén az idézett rendelet 1—8. §-aiban szabályozott eljárás során a bíróságnál előterjesztett egyéb kérelmek és nyilatkozatok a bélyeg- és illetékszabályok általános rendelkezései szerint a perenkivüli birói eljárásra vonatkozó beadványokra nézve megállapított illeték-kötelezettség alá esnek. Ha a felmondás, illetőleg felhívás szóval terjesztetik elő, az ettől járó bélyegilleték az 1894: XXVI. t.-c. 2—4. §-ai értelmében az eredeti jegyzőkönyvön rovandó le. Ezenkívül a bíróságnál előterjesztett felmondás, illetőleg felhívás közléseért 1 frt állandó bélyegilleték jár, melyet a felmondó, illetőleg felhívó fél a beadvány első példányán, esetleg a felmondásról, illetőleg felhívásról felvett eredeti jegyzőkönyvön köteles leróvni s mely abban az esetben, ha a felmondás, illetőleg felhívás visszautasittatik, az 1894: XXVI. t.-c. 13. §-ának negyedik bekezdése értelmében visszatérítendő, azonban abban az esetben, ha kifogás folytán az eljárás perré alakul át, az idézett rendelet 12. és 17. §-a értelmében hozott Ítélet után járó illetékbe be nem számíttatik. 2. A kir. közjegyző útján eszközölt felmondás, illetőleg felhívás esetében a kir. közjegyzőnek az idézett rendelet 7. és 8. §-aiban emiitett ügyködése ezentúl is csak az alá az illetékkötelezettség alá esik, melyet a fennálló szabályok a közjegyzői tanúsítványokra nézve megállapítanak. 3. Ha a felmondás, illetőleg felhívás kifogással támadtatik meg: a kifogásokra és a további eljárásra — ideértve az idézett rendelet lő. §-ában emiitett igazolási kérelmet is — az illetékkötelezettségtekintetében azok a szabályok alkalmazandók, melyeket az 1894: XXVI. t.-c. illetőleg a bélyeg- és illetékszabályok általános határozmányai a sommás eljárásra nézve megállapítanak. Az idézett rendelet 12. és 17. §-ai értelmében hozott elsőbirósági ítéletek után abban az esetben, ha a per tárgyának értéke 50 frtot meg nem halad: 1 frt, ha 50 frtot meghalad: 2 frt 50 kr. állandó bélyegilleték fizetendő. A kir. járásbíróság ítélete ellen az idézett rendelet 15. §-a alapján intézet felülvizsgálati kérelemtől minden esetben 1 frt állandó bélyegilleték jár. 4. A kifogással meg nem támadott felmondás, illetőleg felhívás alapján, úgyszintén az idézett rendelet 12. és 17. §-ai értelmében hozott ítélet alapján folyamatba tett végrehajtási "eljárásban a bélyegkötelezettség tekintetében a végrehajtási eljárásra vonatkozó általános szabályok alkalmazandók. A végrehajtást elrendelő végzés akkor sem esik bélyegilletik alá, ha a felmondás, illetőleg felhívás kir. közjegyző útján eszközöltetett. 5. Egyebekben az idézett rendelettel szabályozott eljárásban i a bélyegkötelezettség és a bélyeg lerovása tekintetében az általános szabályok alkalmazandók. Ugyancsak az általános szabályok1 alkalmazandók bélyegrövidítés esetén a leletezés és ennek, valamint a szabályszerű felülbélyegzésnek elmulasztásából az illető hivatalos közegre háruló felelősség tekintetében. Az idézett rendelet 1—8. §-aiban szabályozott eljárás e szempontból is perenkivüli eljárásnak tekintendő (1881: XXVI. t.-c. 9. §.). Kelt Budapesten Í895 febr. hó 25-én. Nyilt kérdések és feleletek. Az új bélyegtörvény köréből. (Felelet.) Dr. Obetkó Dezső kir. aljárásbiró úr Pécsett a «Jog» 8. számában az új bélyegtörvény köréből több érdekes kérdést vetett fel. Ezekre nézve a következőkben felelek: 1. Ha a máskülönben községi bíróság elé tartozó ('20 frtig terjedő) ügyekben a fél követelését fizetési meghagyás utján kívánta érvényesíteni, de ez ügyben az ellenfél ellentmondása folytán per keletkezett, ebben a perben hozott ítélet szorosan véve 1 frtos, Közölve a «J o g» f. é. 2. számában. illetve a fizetési meghagyás után lerótt 20 kros bélyegbeszámitása után 80 kros bélyegilleték alá tartoznék, mert a fizetési meghagyások iránti eljárást szabályozó igazságügyi és p. ú. ministen rendeletek utolsó előtti két bekezdése a fizetési meghagyás utan eleve lerótt bélyegilletékek beszámítása, illetve az ellenmondás folytán keletkezett perben hozott Ítélet illetékének mérve tekintetében a per tárgyát képező összegekhez képest különbséget nem tesz és mert az idézett szabályrendelet második bekezdése a községi bíráskodásnál érvényes illetékszabályok alkalmazását az ítéleti illetékre kifejezetten nem terjeszti ki; továbbá, mert az 1893. évi XIX. t.-c. 2. §-a szerint a fizetési meghagyás kibocsátása kizárólag a kir. járásbíróságok hatáskörébe tartozik, már pedig az 1884. évi XXVI. t.-c. 29. §-a és az e törvény végrehajtására vonatkozó utasítás XIII. pontja szerint a kisebb polgári perek béh/egilletékre vonatkozó szabályrendelet csak a községi bíróság előtti ügyekre nézve lett továbbra is fentartva, míg a járásbíróság ^ előtt folyó tárgyalások általában a sommás ügyekre vonatkozó bélyegkotelezettségek alá esnek; azonban tekintettel arra, hogy az 1894. évi XXVI. t.-c. 29. §-ának második bekezdésében lefektetett azon elven, a mely szerint a járásbíróságok előtti tárgyalásnál ^ a községi bíráskodásra nézve fennálló szabályrendelet alkalmazása kizáratott, a fizetési meghagyási eljárásban lerovandó bélyegilletékek szabályozása tárgyában kiadott rendelet második bekezdése már rést ütött: legalább is vita tárgyát képezheti, vájjon a 20 frt értékig terjedő ügyekben a fizetési meghagyás után lerótt 20 kros bélyeg nem tekintendő azonosnak az 1894. évi XXVI. t.-c. 29. §-ának előző .bekezdésében a községi bíróság elé tartozó ügyekre nézve megállapított 20 kros Ítéleti bélyeggel és pedig annál is inkább, mert ha szükséges volt a fizetési meghagyási eljárásban ily ügyekben előterjesztett kérelmekre nézve a községi bíráskodásra nézve fennálló illetékszabályokat kiterjeszteni, akkor alig lehet a szóban forgó, s a kérelem előterjesztésekor lerovandó 20 kros bélyeget a községi bírósági ítéletre járó 20 kros bélyeggel nem azonosítanunk, ha pedig azzal azonos, akkor a 2. alatti kérdésre alább adandó válasz szerint két ítéleti illeték egy ügyben nem követelhető. Mindazonáltal részemről nem ajánlhatom a járásbirósági ítéletre az eleve lerótt 20 kros bélyegen felüli 80 kros bélyegilleték lerovásának elmulasztását, ellenkezőleg, leghelyesebb azt leróni és aztán mint felesen lerótt összeget a legvégső fokig vihető felebbezés útján is visszakövetelni; mert ily úton a kérdés tisztázása elérhető a nélkül, hogy az illető a leletezés kellemetlenségeinek kitenné magát. 2. A községi bíróságoktól a járásbíróságok elé vitt perekben a járásbíróság Ítélete az 188B. évi Pénzügyi Közlöny 20-ik és ugyanazon év i Rendeletek Tárának 2,212. lapján közzétett 1885. évi 80,652. sz. pénzügyministeri körrendelet szerint az illetéki díjjegyzék 49. tételének s) pontja értelmében bélyegmentesnek mondatott ki, s miután e tekintetben a helyzet nem változott, kétségtelen, hogy a járásbíróság ítéletére nézve ily esetben biztosított bélyegmentesség most is fennáll; s az 1894. évi XXVI. t.-c. 29. §-ának második bekezdése ily ügyekben csak a tárgyalás során felmerülő egyéb bélyegkötclezettségekre vonatkozik. 3. Az 1894. évi november 1-eje előtt megindított kisebb polgári perekben szóbelileg előterjesztett kérelmek annyiban bélyegmentesek, a mennyiben az eljárás az 1893. évi XVIII. t.-c. értelmében a most emiitett t.-c. életbelépte előtt fennállott törvények szerint folytatandó. Lasitz Pál pénzügyministeri titkár. Vegyesek. Teljes ülés a budapesti kir. táblán. V é r t e s y Sándor bűda" pesti itélő táblai elnök elnöklete alatt, f. hó 6-án a királyi táblán teljes ülés tartatott, a melyben az újonnan kinevezett tanácselnök, dr. HéricsT ó t h János a hivatali esküt letette. Az eskü letétele után következőleg üdvözölte az elnök az új tanácselnököt: «Hódoló mély tisztelettel és hálás köszönettel fogadtuk ö császári és apostoli királyi Felségének azon legmagasb elhatározását, melynél fogva Méltóságodat a budapesti királyi itélő táblának egyik tanácselnöki székébe helyezni kegyeskedett. A tanácselnöki intézmény hazai jogszolgáltatásunkban általában s különösen a kir. táblák decentralisatiója óta, főként pedig a budapesti királyi tábla kebelében fokozódott pontossággal és nagy jelentőséggel bir. A budapesti királyi táblának 51 birói tagja 5 szaktanácsban és hetenként átlag 32 tanácsülésben végzik birói teendőiket. Méltóságodnak feladata leend az ezennel vezetésére bizott Il-ik büntető szaktanácsban az ügyek beható előadása, a tanácskozás higgadt és komoly menete felett őrködni, a határozatok alapos megokolására kiváló gondot fordítani és az esetleg kivételesen szükséglendő párhuzamos tanácsokat birói működésükben ellenőrizni, főleg pedig — és erre különösen felkérem Méltóságodat — elnöktársaival való gyakoribb személyes érintkezés által a jogszolgáltatás egységének biztosítására közreműködni. Hogy Méltóságod e fontos feladatnak és az igazságügyi kormányzat megtisztelő bizalmának teljes mérvben meg'elelni fog, erre nézve biztosítékot nyújt Méltóságodnak 30 évet meghaladó fényes közszolgálati múltja, a melyből az alsóbb szolgálati fokozatokon áthaladva, 18 évi törvényszéki elnöki és 5 éven túli legfőbb bírósági kitűnő és sikeres birói tevékenysége magaslik ki. Méltóságodnak e fényes tulajdonságai szilárdítják meggyőződésünket és megállapítják hitünket, hogy pótolva leend Méltóságod által azon súlyos veszteség, mely a királyi táblát érte az által, hogy Méltóságod hivatali előde, Tomcsányi Mór tanácselnök a túlfeszített munka által megtörve és szeme világától megfosztva, idő előtt volt kénytelen elhagyni azon elnöki széket, melyet oly odaadó buzgalommal és példás kötelességérzettel töltött be, — pótolni fogja e veszteséget annál biztosabban, mert oly magas és kiváló birói testületből és