A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 10. szám - A végszükségről. (Btk. 8o. §)

A JOG 79 oly nagyérdemű főnök világító vezénylete alól lépett e szerényebb hatáskörbe, a hol alkalma volt meggyőződni arról, miképen kell önmegtagadókig, szigorú kötelességérzettel, bizalmat gerjesztő, hazafias öntudattal és köztisztelettől környezve a közügyet szolgálni. Üdvözlöm méltóságodat, mint a királyi táblának immár egyik oszlopos tényezőjét, érezze magát köztünk otthonosnak, mint tágabb családja egyik tagjának, legyen a mienk egész teljében, szivének minden dobbanásában és kartársi barátságának egész melegével. — Legszivélye^ebben üdvözlöm Méltóságodat.)) Hogy lehet megcsalni a postát? A postáról eddig mindenki azt hitte, még pedig joggal, hogy oly intézmény, a melyet nem egy könnyen lehet megkárosítani. Eddig csak hűtlen hivatalnokok kísérelték meg több-kevesebb sikerrel elsikkasztás, vagy élelmes csalók a postai értékjegyek hamisítása által a kincstárt megkárosítani. Most a csalás egy más nemét két ausztriai kereskedő fedezte fel. A postaszabályrendelet szerint oly levelező-lapok, a melyek nincsenek bélyeggel ellátva, a feladónak visszaszolgáltatnak. Ezt felhasználva X. és Y. urak, vigan leveleztek egymással anélkül, hogy egy krajezárt fizettek volna a bérmentesítésért. Ha ugyanis X. tudatni akart valamit Y-nal, egyszerűen megírta ezt egy levelezőlapon, melyre nem ragasztott bélyeget, hanem e helyett Y nevét irta oda mint feladóét. A posta hűségesen kézbesítette az állítólagos feladónak a bérmentetlen kártyát, a ki viszont sietett X. urnák válaszolni, ennek nevét bigyesztve az üzenet alá. így leveleztek egymással, fantasztikus címekkel látva el levelezőlapjaikat, X. és Y. vagy két évig. Talán még ma is folytatnák X. és Y. urak az ingyenes levelezést, ha végre a postának nem tűnt volna fel a két cég által elküldött bérmentetlen levelezőlapok nagy száma. X. és Y. urak siettek a dolgot utólag rendezni, a posta azonban, nehogy más élelmes emberek hasonló módon becsapják, aként módosította szabályait, hogy ezentúl a bérmentctlen levelezőlapokkal csak úgy jár el, mint a bérmentetlen levelekkel. A címzettnek csak a dupla portó lefizetése után kézbesitik a bérmentetlen levelezőlapot, jól ügyelve arra, hogy valamiként el ne olvassa a nyilt korrespondenz tartalmát a büntetés lefizetése előtt. Igazságügyi kinevezések. A m. kir. igazságügyminister előterjesztése folytán O Felsége által kineveztetett : dr. Hérics Tóth János curiai bíró a budapesti ítélőtáblához tanácselnökké, Szigethy István kőhalmi járásbirósági albiró a gyulafehérvári járásbírósághoz járásbiróvá; Csiszár Béla újvidéki járásbirósági albiró a temesvári törvényszékhez biróvá, Sántha Ármin szegedi törvényszéki jegyző a zombori, Csegezy Lajos gyulafehérvári ésdr. Scheer Emil pancsovai törvényszéki jegyzők a lugosi törvényszékhez, dr Zemplényi Árpád temesvári törvényszéki jegyző a verseczi, Márkus József kulai járásbirósági jegyző a nagy-kikindai járásbírósághoz, dr. Jóczics Milorad fehértemplomi törvényszéki aljegyző a fehértemplomi törvényszékhez ésdr. Bock Bernát galgóczi gyakorló ügyvéd az oraviczabányai járásbírósághoz albirákká. Ügyvédek háza. A budapesti ügyvédi kamara f. hó 28-án Győry Elek elnöklése alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melynek tárgya az építendő ügyvédi palota volt. A választmány javaslatát dr. Xagy Dezső titkár ismertette, elmondva, hogy a főváros a Szalay- és Szemere-utczák sarkán egy 80,000 frtot érő telket ajándékozott a kamarának s 265,000 frtra van szükség, hogy ezen a telken a palotát fölépíthesse. Robitsek József dr. ellene van a választmány javaslatának, mert ha a segélyalap 80,000 frt tőkéjéhez a kamara még 185,000 frtnyi jelzálogkölcsönt vesz fel, ez tulmagas befektetés lesz. A közgyűlés azonban nagy többséggel elfogadta a választmány javaslatát. A budapesti királyi magyar tudomány-egyetem II félévi tanrendje. Magvar közigazgatási jog. (Folytatás. Belügyi és közgazdasági igazgatás.; L e c h n e r Ágoston. — A végrehajtó hatalomról a magyar közjog szerint. Ugyanazon tanár. — Egyetemes európai jogtörténet. Hajnik Imre. — Büntetőjog. Schnierer Aladár. — Jogbölcsészet története Ugyanazon tanár. — Magvar polgári törvénykezési rendtartás. (Birói határozatok. Perorvoslatok. Végrehajtás. Úrbéri eljárás;. Herczegh Mihály. — Magyar magánjog. (Dologbeli, kötelmi, családi és öröklési jog.) Ugyanazon tanár. — Telekkönyvi rendtartás. Ugyanazon tanár. — Ausztriai általános magánjog. Sághy Gyula. — Római jog. (Institúciókból a vagyonjog, családjog, örökjog. A Corpus juris civilis jogeseteinek seminariumi tárgyalása.) Vécsey Tamás. — Magyarország statisztikája. (Culturális és gazdasági statisztika;. Láng Lajos. — Ausztria-Magyarország kereskedelmi politikája. Ugyanazon tanár. — Egyházjog. Antal Gyula. — Egyházi jog és politika. (Főleg házassági jog.J K o v á t s Gyula. — Államszámviteltan (gazdasági számtartás) tekintettel a törvényhatóságok és községek számtartására. B o c h k o r Károly. — Pénzügytan. E ö 1des Béla. — Közgazdasági politika. Ugyanazon tanár. — Közgazdasági seminariuni. Ugyanazon tanár. — Magyar magánjog. (Különös rész.) Z s ö g ö d Benő. — Magyar bányajog. Ugyanazon tanár. — Kereskedelmi és váltójog. (Értékpapírok tana, különösen a váltó.) Nagy Ferencz. — Magyar alkotmány- és jogtörténet. T i m o n Ákos. — Pénzügvtan. Mariska Vilmos. — A magyar bélyeg és illetékek iránti törvények és szabályok. (Gyakorlatokkal). Ugyanazon tanár. — Politika. (Alkotmánytan folytatása és közigazgatástan/) Con cha Győző. — Pandei^ajog. Rendszeres előadás és seminarium. Schwarz Gusztáv. — kfniai jog. (Különös rész: dologi-, kötelmi-, családi- és örökösödési jo&j Kajuch Márton. — Eljárás a perenkivüli jogügyletekben. C s i 1ag Gyula. — Büntetőjog. (Különös rész). Fayer László. — Bűnvádi eljárás. Ugyanazon tanár. — Büntetőjogi seminarium. Ugyanazon tanár. — A biztosítási ügyletről. Neumann Ármin. — Jogbölcsészet. C s ar a d a János. — Nemzetközi jog. Ugyanazon tanár. — Jogbölcsészet. (Különös rész.) Pikler Gyula. — Jogbölcseleti seminarium. (Dolgozatok a jogbölcselet és az összehasonlító jogtudomány köréből.) Ugyanazon tanár. - Nemzetgazdaságtan. R á t h Zoltán. - Magyarország statisztikája. Dobránszky Péter. — Törvényszéki orvostan. C s at á r y Lajos. — Az egyházjog forrásai. M e 1 i c h á r Kálmán. — Magyar közjog. (Ausztria és Magyarország közjogi kapcsolata és közös ügyei. Horvát-Szlavon és Dalmátországok autonóm alkotmánya.) Goszthony Mihály. — Az esküdtszékről. (A jury jogtörténeti fejlődése. A laicus elem részvétele kérdésének jelen állása. Esküdt bírósági szervezet, hatáskör és eljárás). Balogh Jenő. — Büntető eljárás a járásbíróságok és közigazgatósági hatóságok előtt. Ugyanazon tanár. — Börtönügy kérdések. Ugyanazon tanár. — Közgazdasági politika, különös tekintettel a mezőgazdaságra. Kovács Gyula. — Házasságkötés joga. (A házassági jogról szóló törvény magyarázatával). Reiner János. — A contractusok tana. H o f f m a n n József. - Gazdaságtörténet. (Általános bevezetés, i M a n d e 11 o Gyula. A sárospataki ev. ref. akadémia tanrendje 1894—95. tanév második felére. A jog- és államtudományi szakban. Nemes Ferencz. rendes jogtanár szabadságon van. S z á n t h ó Gyula, a jog- és államtudományok doktora, rendes jogtanár, előadja a II. számú tanteremben : I. A római jogot (Pandekták), heti 8 órán. u. m. : hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken d. e. 8—9-ig, hétfőn, szerdán és csütörtökön d. e. 9—10-ig. 2. Bányajogot, (speciál collegium) heti 2 órán; u. m.: kedden és pénteken 9—10-ig. Ballagi Géza. a jog- és államtudományok doktora, rendes jogtanár, előadja az I. számú tanteremben : 1. A pénzügytant, heti í órán, u. m. : kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken d. e 8—9-ig. 2. A harcjogot, (special collegium) heti 1 órán, u. m.: hétfőn 8 -9-ig. 3. Az európai nemzetközi jogot, heti 3 órán, u. m. : hétfőn, kedden és szerdán d. e. 10—11-ig. 4. A gyakorlati közgazdaságtant, (speciál collégium) heti 2 órán, u. m. : csütörtökön és pénteken d. e. 10—11-ig. Finkey József, a jogtudományok doktora, köz- és váltóügyvéd, rendes jogtanár, ez évi akadémiai és közigazgató, előadja a III. számú tanteremben : 1. A peres és perenkivüli eljárást, (folytatva) hetenkint 7 órán, u. m.: hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön, pénteken, szombaton d. e. 8—9-ig; kedden d. e. 11 —12-ig. 2. Az egyházi törvénykezést, (special collégium) heti 1 órán, u. m.: hétfőn d. u. 2—3-ig. Kun Béla. köz- és váltóügyvéd, rendes jogtanár, ez idei szakelnök, előadja a III. számú tanteremben : 1. Magyarország és Ausztria statisztikáját, heti (j órán, u. m. : hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön, pénteken és szombaton d. e. 10—11-ig. 2. Bevezetés a statisztikába (special collegium) heti 3 órán, u m.: hétfőn, kedden és szerdán d. u. 3—4-ig. 3. Áz európai államok statistikáját (special collegium) heti 1 órán, u. m. : szombaton d. e. 9 —10-ig. a II. számú tanteremben. — B art ha Béla, a jog- és államtudományok doctora, rendes jogtanár, előadja a III. számú tanteremben: 1. A magyar magánjogot (folytatva) heti 5 órán. u. m : hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken d. e. 9—10-ig 2. A váltó- és kereskedelmi jogot heti 6 órán, u. m : hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken d. e. 11—12-ig, szombaton d. e. 11—12-'g. 3. A kötelmi jog általános elveit, heti 1 órán. u. m.: szombaton d e. 9 —10-ig. 4. Tanítja az angol nyelvet heti 2 órán, u. m. . szerdán és szombaton 3 4-ig a II. számú tanteremben. Zsindely István a jogtudományok doktora, rendes jogtanár, előadja a II. számú tanteremben 1. Az egyetemes európai jogtörténelet, heti 5 órán, u. m. : hétfőn, szerdán, csütörtökön és pénteken d. e. 10 —11-ig a II. számú, kedden d. e. 9 —10-ig az I. számú tanteremben. 2. Országgyűléseink történetét 1802 —18i8-ig, (special collégium) heti 1 órán, u. m.: szombaton d. e. 8—9-ig. 3. Á szuverénitás bölcseleti elemezését, (speciál collégium; heti 1 órán, u. m.: d. e. 10—1 l-ig. F i n k e 1 y Ferenc, a jogtudományok doktora, rendf , jogtanár, előadja az I, számú tanteremben 1. A magvar büntető jogot, (folytatva) heti 5 órán, u. m. : hétfőn, szerdán, csütörtökön d. e 9 —10-ig és hétfőn, csütörtökön d' e. 11 — 12-ig. 2. A magyar államjogot, heti 6 órán, u. m. : kedden d. e. 11 — 12-ig és d.u. 2—3-ig; szerdáni d. e. 11—12-ig és d. u. 2—3-ig ; szombaton d. e. 8—9-ig és 11—12-ig. 3. Magyarország és Ausztria közjogi viszonyát, (speciál collégium) het 1 órán, u. m. : csütörtökön d. u. 3 —4-ig. 4. Büntető eljárást, (special collégium) heti 1 órán, u. m. : pénteken d. e. 11 — 12-ig. 5. Büntetőjogi szemináriumot tart hetenként 1 órán, u. m. : pénteken d. u. 3 —4-ig. a III. számú tanteremben. Székely György, a bölcsészti tudományok doktora, rendes akadémiai tanár, előadja az V. számú tanteremben : 1. Művelődés történelmet, heti 4 órán, u. m.: hétfőn d. u. 4—5-ig, kedden, d. e. 10—11 ig és d. u. 4—5-ig és pénteken d. e. 10- H-ig. 2. Bölcsészettörténelmet heti 4 órán, (folytatva) u. m. : hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön 8—9-ig. Kun Zoltán, az összes orvostudományok doktora, főiskolai orvos, előadja; A törvényszéki orvostant heti 2 órán, u. m.: pénteken és szombaton d. u. 4—5-ig a III. számú tanteremben. R á c z Lajos, a bölcsészeti tudományok doktora, rendes gimnáziumi tanár, tanítja: A franczia nyelvet, hetenkint 2 órán, később meghatározandó időben és helyen. Az egri érseki joglyceum tanrendje 1894—95. tanév második felére. A tantárgyak átnézete : A) Rendes tantárgyak. Az I. évi tanfolyamon : 1. Európai jogtörténet; het. 5 óra ; tanár : dr. Udvardy László. 2. Római magánjog; het. 8 óra : tanár : helyettesitőleg dr. F a 1 c s i k Dezső. 3. Bölcsészeti ethika; het. 4 óra ; tanár : Szabó Ignácz. A II. évi tanfolyamon: 1. Magyar magánjog ; het. 5 óra ; tanár : B u r i k István. 2. Magyar közjog ; het. 6 óra; tanár: dr. Kiss István. 3 Pénzügytan ; het. 4 óra; tanár : Kerekes Arvéd. 4. Európai nemzetközi jog ; het. 3 óra: tanár : dr. Kiss István. A III. évi tanfolyamon: 1. Magyar büntetőjog és eljárás; het 5 óra ; tanár : dr. M a r t i n o v i c h J 2 Peres és perenkivüli eljárás het. 5 óra; tanár: dr. Hubert János. 3. Magyar állam statisztikája tekintettel Ausztriára; het. 5 óra; tanár: dr. Fal esik Dezső. A IV. évtanfolyamon : a hallgatók collegiumaikat a kellő óraszámban a B) alatt tiakból válogatják össze A szabályzat által határozott tanfolyamhoz nem kötöttt kötelező tantárgy : A legúja'ib kor története ; het. 4 óra ; tanár : Michalek Manó. B) Rendkívüli tantárgyak. 1. Törvényszéki orvostan : het. 2 óra; tanár: dr. Glósz Kálmán. 2. Nemzetközi magánjog; heti 1 óra; tanár: dr. Kiss István. 3. Bányajog; het 4 óra : tanár: Burik István. 4. Allamszámviteltan ; het. 5 óra; tanár : dr. Kerekes Arvéd. 5. Észjogi repetitorium ; het 2 óra ; tanár : dr. M a r t i n o v i c h József <;. A böntető ítéletek végrehajtása; het. 1 óra; tanár: dr. M a r tinovich J. 7. A kihágásokról szóló büntetőtörvénykönyv; het. 1 óra ; tanár : dr. M a r t i n o v i c h József. 8. Lsöd- és telekknöyvi rendtartás ; het. 4 óra ; tanár : dr. H u b e r t J. 9. Államidósság ; het. 2 óra ; tanár : dr. Kerekes Arvéd. 10. Mezőipar; het. 2 óra; tanár: dr. Kerekes Arvéd. 11. A törvényhozó hatalom szervezete a r. kath. egyházban ; het. 1 óra; tanár : dr. Udvardy László. 12. Alkotmányunk fejlődése a