A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 9. szám - A telekkönyvi jószágtest jogi természete a zálogjognál - Német birodalmi magánjogi codificatió 1894-ben

36 A JOG is meghozatott. Habár tehát az idéző fogalmazványa az idézett t.-c. 18. ij-a értelmében szabatosan van kiállítva, s bár a szabályszerű idézést csak a biró hiúsította meg, a mennyiben az alperesnek szóló idéző' végzés kiadmányában azt a helyet, hol alperes megjelenni tartozott: tévesen jelölte meg, mindazonáltal, minthogy alperes a kifejtettek szerint szabályszerűen nem idéztetett, az elsőbiróság lényeges eljárási szabályt sértett meg akkor, a mikor alperes ellen az idézett t.-c. 50. §-ának alkalmazásával meg nem jelenés alapján hozott ítéletet. (E. 13. 1895 jan. 12.) Illetékesség kikötésének alaki kellékei. A budapesti királyi kereskedelmi és váltótörvényszék az elsó'biróságnak végzését az abban foglalt indokokból és még azért is helybenhagyja, mert az 1893. évi XV11I. t.-c. 222. §-ának rendelkezése szerint az idézett törvény szabályai alkalmazandók azokban a sommás perekben is, a melyek a törvény életbelépte előtt már folyamatba tétettek, de elsőbirósági ítélettel még ellátva nincsenek és igy nem bír alappal felperesnek az az érvelése, hogy a jelen ügyben az 1893. évi XVIII. t.-cikk, illetve annak 1. §-a 5. pont a) bekezdése alkalmazást nem nyerhet, mely törvényszakasznak itt alkalmazandó része az 1881. évi LIX. t.-c. 13. § 2. pontjának aj bekezdésével különben is azonos; mert a C. alatti magánokirat nem lévén az 1868. évi LIV. t.-c. 167. és 168. §§ szabályainak megfelelőleg kiállítva, a sommás bíróság illetékességének megállapítására (1893. évi XVIII. t.-c. 1. § 5. pont aj bekezdés) alapul nem szolgálhat; végre mert az 1893. évi XVIII. t.-c. 1. § 5. pont d) bekezdése szerint az okiratok külkellékeit illetőleg a bírói illetékesség megállapításánál nem a KT. 313. §-a, hanem kizárólag az 1868. évi LIV. t.-t. 167. és 168. §-ai irányadók. (1895 január 12-én. E. 2. sz. a.j Ha az igényper folyama alatt az igényelt ingóságok elárvereltettek, és igénylő ez okbói a pert leteszi, foglaltató részére perköltségben marasztalandó, mert a perletétel az 1893. évi XVIII. t.-c. 13. §-ával hatályában fentartott 1868. évi LIV. t.-c. 70. §-a értelmében a pervesztéssel egyenlő hatályú. A budapesti kir. törvényszék: (1895 január 19. E. 25.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Panaszlott ügyvéd a törvényszék elnökéhez beadott azon kérelmének támogatásául, hogy más vizsgálóbíró rendeltessék ki és az eddigi ellen a fegyelmi eljárás megindittassék, azt hozván fel, hogy ö a vizsgálóbíró működésében elfogultságot és szenvedélyességét tapasztalt: ezen állitások közül fegyelmi vétség tárgyául panaszlott ügyvéd ellen csakis az elfogultság vádja és ez is csak abban az esetben szolgálhatna, ha ezen vád az illető vizsgálóbíró ellen megindittatni kért fegyelmi eljárás útján alaptalannak kimondatott volna. A miskolczi ügyvédi kamara fegyelmi bírósága (1894 május 28. 1,005. sz. a.) az egri kir. törvényszék elnöke által dr. Nagy Péter ügyvéd ellen folyamatba tett fegyelmi ügyben a további eljárást beszüntetni stb. Indokok: Panaszlott ügyvéd az egri kir. tvszék elnökéhez panaszt adott be, melylyel a Cz. Vilmos és W. Dávid ellen folyamatban volt bűnügyben, tekintettel az eljáró Kövér Lajos gyöngyösi kir. aljárásbiró felületes, gondatlan, elfogult és szenvedélyes eljárására, más vizsgálóbíró kirendelését s az ügy megvizsgálása mellett az eljáró albiró ellen fegyelmi eljárás megindítását kéri. Eltekintve attól, hogy a panaszlott ügyvéd által előadott tényállás Kövér Lipót albirónak a törvényszéki elnökhöz beadott nyilatkozat és előterjesztése tartalmában számos támpontot nyer s hogy nevezett albiró nyilatkozatából is kitűnik, miszerint a kérdésben forgó fenyítő ügyben több rendbeli szabálytalanság követtetett el, meg kellett az eljárást szüntetni azon okból, mert a panaszlott ügyvéd által védői minőségében és meggyőződése szerint az a reá bizott ügy s védencei érdekében a tszéki elnökhöz, mint illetékes fórumhoz beadott panaszok indokolásául felhozott kifejezések és állitások sértőknek nem tekinthetők és fegyelmi uton nem büntethetők mindaddig, mig azok valótlansága a panaszlott albiró elleni fegyelmi eljárás során jogérvényes intézkedéssel alaptalan és valótlanoknak nem igazoltatnak. A m. kir. Curia (1895 január 19. 456. sz. a.) a miskolci ügyvédi kamara fegy. bíróságának végzése helyben hagyatott. Indokok: Panaszlott ügyvéd az egri kir. törvényszék elnökéhez beadott azon kérelmének támogatásával, hogy Kövér Lajos gyöngyösi albiró helyett más vizsgálóbíró kirendeltessék és ellene a fegyelmi eljárás megindittassék, azt hozta fel, hogy az ő felfolyamodása folytán az előnyomozás iratai az egri kir. törvényszék helyett a budapesti törvényszéhez küldettek, ' a mi felületes és gondatlan ügykezelésre mutat, továbbá, hogy ő a Kövér Lajos vizsgálóbírói működésében elfogultságot és szenvedélyességét tapasztalt. Ezen állitások közül fegyelmi vétség tárgyául pusztán az szolgálhatna, hogy panaszlott ügyvéd a Kövér Lajos albiró vizsgálóbírói működésében elfogultságot tapasztalt és ez is csak abban az esetben, ha panaszlott ügyvédnek ezen állítást a K. Lajos albiró ellen megindittatni kért fegyelmi eljárás utján alaptalannak kimondatott volna. Ez azonban meg nem történt, sőt a dr. X. Péter ügyvéd panasza felett az illetékes fegyelmi bíróság határozatot nem is hozott. A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 2.024. sz. Midőn a per folyama alatt peres felek ítélethozatal előtt bíróságon kívül kiegyeznek s ezt a körülményt a bírósághoz írásban bejelentvén, a folyamatba teti per beszüntetését kérik: az illetéki díjjegyzék 28. tétel «jegyzete» nem alkalmazható, illetve peregyezségi II. fokozat szerinti illeték nem követelhető. (1894. évi 8,746. szám.) 2.025. sz. Az illet éki szabályok 95. §. 4. pontjának az a rendelkezése, mely szerint ingatlanoknak viszterhes átruházása után készpénzben járó illetéket — szerződésbeli megállapodás hiányában —• elsősorban a birtokszerzö tartozik fizetni: nem alkalmazható azokra az esetekre, mikor illetékegyenérték alá eső jogi személy a birtokszerzö. (1894. évi 10,912. szám.) 2.026. sz. Ha már hitelesítve volt katasteri birtokív-másclatokra oly ujabb liitelesitési záradék vezettetik, hogy: «a katasteri birtokállapot az előző hitelesítés óta nem változott^, — ez a záradék az ill. dijj. 69. tétele szerint járó bélyegilleték alá esik. (1894. évi 8,802. szám.) 2.027. sz. Midőn haszonbéri jog a bérlő javára nem mindjárt a bérlet kezdetekor, hanem később lesz telekkönyvileg bejegyezve, az ill. dijj. 16. tétele B. pont 2. jegyzete szerint járó illeték kiszámításának alapját csakis a bérletnek még le nem járt idejére eső bérösszeg, nem pedig az egész bérleti időre eső bérösszeg képezheti. (1894. évi 11,522. szám.) 2.028. sz. Követeléseknek viszterhes engedményezése esetében csakis a viszteher értéke utáni II. fokozat szerinti illeték követelhető, mig azon a címen, hogy az engedményezett követelések összege a visszteher értékét meghaladja, nem lehet követelni ajándékozási illetéket. (1894. évi 9,310. szám.) 2.029. sz. Ha valamely épületnek csak egy része — bár állandóan — használtatik katona-beszállásolás céljára, az 1879. évi XXXVI. t.-c. 18-ában megállapított adómentesség meg nem adható. (1894. évi 10,899. szám.) 2.030. sz. Az illetéki szabályok 44. §-ának a bélyegköteles ivek szabályszerű nagyságára vonatkozó rendelkezései a mellékletekül használt hírlappéldányokra nem alkalmazhatók. (1894. évi 9,757. szám.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Cziner Gyula e., a gyulai trvszék, bej. május 4., felszmájus 27., csb. Pallay Jenő, trng. dr. Haász Soma. — Alex Miksa e., a szegszárdi trvszék, bej. ápr. 6., félsz. ápr. 24., csb. ifj. Závody Albin, tmg. dr. Beöthy Károly. — Bauer József e., a kaposvári trvszék, bej. márc. 8., félsz. márc. 18., csb. Halics Gyula, tmg. dr. Tóth József. — Gergics Károly . e., a szabadkai trvszék. bej. márc. 1., félsz. márc. 16., csb. Oláh Ferencz, tmg. dr. Blau Géza. — Kohn Hermann e., a b.-gyarmati trvszék, bej. ápr. 1.. félsz. ápr. 19., csb. dr. Xida Géza, tmg. dr Ligeti Mór. — Weisz F. Ferencz e., a kaposvári trvszék, bej. márc. 18., félsz. ápr. 18., csb. Holics Gyula, tmg. dr. Rózsa Ernő. — Bauer Berta e., a gyulai trvszék, bej. márc. 30., félsz. ápr. 30., csb. dr. Sereghy Mihály, tmg. dr. Kiss István. — Reich Vilmos e.. a zilahi trvszék, bej. ápr. 11., félsz. ápr. 17., csb. Balogh Győző, tmg. Hunyadi Domokos. — Benedek Albert e.. a miskolci trvszék, bej. ápr. 20., félsz. ápr. 26., csb. Pottak Lajos, tmg. Sáfrány Dezső. — Lővy J. Hermann e., a gyulai trvszék, bej. ápr. 27., félsz. máj. 25., csb. Pallay Jenő, tmg. dr. Igaz Pál. — Wlessák János e., a nagy-váradi trvszék, bej. ápr. 19., félsz, ápr. 30.. csb. Sreller Árpád, tmg. dr. Böszörményi Géza. — Schwarzenfeld Miksa e., a miskolci trvszék, bej. máj. 18.. félsz. jun. 14., csb. dr. Wégh Imre, tmg. dr. Lang Pál. — Takler János Pukk e, a szegszárdi trvszék, bej. ápr. 22., félsz. máj. 4., csb. ifj. Závedy Albin, tmg. dr Steiner Lajos. Pályázatok: A beregszászi trvszéknél jegyzői állás márc. 7-ig. — A szegedi ítélőtábla területén joggyakornoki állás márc. 7-ig. — A fogarasi jbságnál aljegyzői állás márc. 7-ig. — A brassói trvszéknél b i r ö i állás márc. 7-ig. — A deési ügyészségnél a 1 ü g y é s z i állás márc. 7-ig. —Budapest VI. kerületében közjegyzői állás márc. 13-ig. A pécsi Ítélőtábla területén 5 joggyakornoki állás márc. 12-ig. A bajai jbságnál albirói állás márc. 11-ig. — A szegszárdi ügyészségnél al ügyészi állás márc. 12-ig. — A fehértemplomi jbságnál aljegyzői állás márc. 12-ig. — A losonci jbságnál albirói állás márc. 12 ig. PAllAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN