A Jog, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895 / 9. szám - Az örökös és a fizetési meghagyás

A JOG Sőt a javaslat által elfogadott telekrendszer mellett : a kör sugara és — a mi ezzel azonos — nagysága meg a fentartott terület, valamint a legnagyobb adományozható bánya telek közötti arány okozati összefüggése főleg az utóbbiban keresendő. Nem úgy, mint az osztrák jogban. A sugár hosszát nem azért kell ilyen vagy amolyan hosszúságban megállapítani, hogy a központból a kör széléig egy megszabott formájú, derékszögű minimális bányatelket — mint fentartott területet — kiszabni lehessen. Ilyen telek kötelezően megállapítva nincs, miért is a javaslat következeié sen a központ körül a sugár felével leirt körre utalja a kutatót, mint fentartott területre. De ha siktelkek tetszés szerinti alakja mellett a sugár : sem a fentartott terület, sem az abban adományozandó telek kiszabására nem bir fontossággal, akkor annak egyedüli jelentősége abban rejlik, hogy a kör nagyságát — az adományozandó telek maximumával összhangban — határozza meg. A javaslat megnyújtja ugyan a kizárólagos kutatási kör sugarának hosszát 500 méterre s ez a maximum, mert van minimum is 250 méternyi sugárral (10. §.). A leghosszabb sugárral körülirt terület 78-ö hektárt, a legkisebb sugárral képzett kör pedig 192,3 hektárt foglal magában (a mi épen a legnagyobb kör fentartott területével azonos); egy felkérésre adományozható legnagyobb telek 80 hektár. Látható, hogy az osztrák törvény kutatási körén belül a legnagyobb széntelek is elfér, addig a javaslat szerint adományozható legnagyobb telek pár hektárral meghaladja az egész kör területét. A kör sugarát szabták e kurtára, vagy pedig a telek területét vették-e tülnagyra ? arra különféle válasz kapható. A fém- és egyéb telkek maximumát senki sem mondhatja nagynak, hiszen az a jelenlegi méreteknek felel meg ; a széntelkek nagysága meg van kétszerezve, a mit lehet túlságosnak, lehet kicsinynek is mondani, a mint ez a szaktanácskozmányon meg is történt. Sőt a széntelek maximumára nézve competens egyén kijelenté, hogy az nevetségesen csekély, kimu tatván, hogy egy nagyszabású szénbánya vállalathoz legalább 100 adományozás volna szükséges-9; a törvény azonban nem csupán a latifundiumok számára készül, s a javaslat által tervezett legnagyobb széntelek az eddig egy felkérésre adományozható területnek kétszeresét képezi, pedig — többszörözhető levén — annak nagysága ellen eddig nem igen volt panasz hallható. Fejlődő szénbányászatra számítva, annak megkétszerezése legalább is indokolt és idők multán talán szük is lesz A telek tehát nem túlnagy, hanem a kör sugara rövid. A sugár meghosszabbítása annyira, hogy az avval leirt kör területe kiteljék és — megelőzés esetét kivéve — egyidejű felkéiés esetében a kizárólagos kutató előjogát képezze, közeledés volna az elhagyott felkérvény eszméjéhez, melyből a kizárólagos kut. tás származott, de úgy, hogy annak alapeszméjétől eltért. Hisz ezt a telekminimum szabályozására kiküldött albizottság is javasolta, a mit avval ütöttek el, hogy a husz hektáros minimális telek sem fektethető el megengedett leghosszabb formájában, az 500 méteres sugár vonalában. Természetes, hogy nem ; sőt az egész átmérő vonalában sem!30 De mihelyt a javaslat szakit a mostani derékszögű négyszögek által határolt és területükben szám szerint kiszabott telekegységek rendszerével, melyeket fentartott terület alatt a sugár hosszában és bármely irányban lehet és kell kimérni, és mihelyt ezek helyébe az egyenes vonalak által határolt, de tetszés szerinti alakban, terjedelemben adományozható sik telkek rendszerét hozza be, a sugár hossza többé nem a fentartott terület telkeire, hanem csak a telekmaximum kérdésére birhat fontossággal. Hisz a javaslat is a kör központjából kifutó félsugárral leirt körben jelöli meg a fentartott tért, a telek még csak azután jő bele; hogy milyen formában ? az a jövő titka. A telek olyan lesz, a milyet a vál lalkozó kér s a rövid és hosszoldalak közötti egy-ötös arány csak a megengedett, de nem a kötelező leghosszabb telekformát jelenti; ily körülmények között le kell mondani arról, hogy sugár hosszát a telek hosszával kombináljuk, a helyett inkább arról kellene gondoskodni, hogy a kör területe a legnagyobb telekkel hozassék összhangba. =» Zsemlinszky R. Jkv. 35 s k. 1. 30 Az albizottság 20 hektáros telekminimumot javasolt, melynél a megengedett leghosszabb oldal 1000 méter, a legrövidebb oldal 200 méter lenne fő : 1); ez cgv derékszögű hosszú négyszög alakjában az átmérő hosszában sem fektethető el. mert a négy s-rok a kör határait áttöri. Jkv. 182 185. I Az örökös és a fizetési meghagyás Irta : Dr. KARSAY BÉLA kir. járásbiró Nezsideren Egy fizetési meghagyási ügyben a győri kir. törvényszék a kir járásbíróságnak elutasító végzését megváltoztatta, a kir. járásbíróságot a fizetési meghagyás kibocsátására utasította; a concret esetet eléggé érdekesnek tartom arra, hogy avval a jogászközönséget e lapok útján megismertessem. Kérelmező fél A. mint elhalt édes atyja örököse, Írásban kéri az örökösödés utján reá szállott készpénzbeli követelés erejéig a fizetési meghagyás kibocsátását, atyja orvos volt, a követelés gyógykezelésből származik, a követelésről okirat nincs, örökösi minőségét kérvényében csak emliti, de mivel nem igazolja, a kir. járásbíróság a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét a következő indokokkal utasítja el: ^Kérelmező fél, mint elhalt édes atyja örököse, kéri a fizetési meghagyást kibocsáttatni, a nélkül, h igazolná, ennek igazolása nélkül pedig a ki jogosultsággal nem bir és igy kérelme viss a perrend és az általános joggyakorlat szer minőségében fordul a bírósághoz, ezen min kell.* Az elutasító végzés ellen kérelmező isi minőseget ivetelés érvényesítésére zautasitandó volt, mert int az örökös, ha ezen őségét mindig igazolnia felfolyamodással élt, a ;k felebbezési tanácsa következő határozatot a l ,tan győri kir. törvény hozott: »Az 1893. évi XIX. t.-c. hagyás iránti kérelemben csak i azoknak a tényeknek, a melyekl tatja, minthogy pedig folyamodó t származik, mint azt, a melynek lott, a kérvényben határozottan meg fizetési meghagyás kibocsátását anná megtagadni, hogy folyamodé) nem i<: kellőleg körülírt követelés édes ap származóra öröklés útján átháramlol magában nem gyengiti meg a fizeti alapját képező azt a feltevést, hog vita tárgyává tétetni nem fog.» A fizetési meghagyásokról szc van megállapítva, hogy a fizetési meghagyás iránti kérelemnek mit kell magában foglalnia, első betekintésre a kir. törvényszék határozata a törvény szigorú és szórói-szóra való alkalmazása és magyarázata mellett tökéfetesen helyesnek tűnik fel, de ha a kérdést behatóbban figyeljük, azon megállapodásra jöhetünk, hogy a kir. járásbíróság határozata nem alapnélküli, annak bővebb indokortelmébén a fizetési megsét kell magában foglalnia élező követelését származtényt, melyből a követelés ez a követelés ő reá szálelöli; ennek következtében a kevésbé lehet abból az okból izolta azt, hogy a kérvényben írói ő reá, mint egyetlen le, mert ez a körülmény egysi meghagyás kibocsátásának a követelés az ellenfél által ó törvény 3-ik szakaszában lására a következőket h( Az új törvény inte zott és egyszerű tárgyú hosszadalmas peres eljár nek, a jogérvényesítés azonban csak akkor vak' ha az ad(')s ellentmond a és kezdődik a peres eljá ügy perré alakuljon, a nem akadályozhatja meg a hitelező liquid, határorv en\ ist ki folvoi :rulje, vagy ínvának n g, ha a kö a'j \ • ugy pe tásánali főcélja az íntezmeny•gröviditése, ezen cél ítélés nem vitás, mert inak, az hatályát veszti •di a törvény, hogy az dkezése szerint a biró ?s fizetési meghagyási alaptalan per támaszzt is figyelembe veszi, fél Nézzük mit mond ki a törvényszék a fenti határozattal. mondja, h< A.-nak őré a fizetés hogy A t£ mi Dárki fordulhat a b , reá utána örökst ágyást. A birósásn; iá, szigorúan a kér idézést, tása iránti me dós a felek at, kéréssel, hogy ö ki átadatott, kéri domása van arról, is ki kell bocsáfigyelembc, a mi lós ellentmond és él, neki a fizetési örököse, a pert lísággal nem bir, ilven eset akár ra számtalan előnás eszköz, mint elutasítja, mert a ígoknak áll hatásnak nem all rendelkezeí hogy az alaptalan kérelmet perré alakulá: konok perlekedő bírságolása csak a felsőbb körükben. A fizetési meghagyásokról szóló törvény egyik szakaszában se mondja, hogy a törvény egy olyan különös intézményt foglal magában, a mely a gyakorlatban úgy alkalmazható, hogy abbé>l minden egyes esetre az intézkedés levonható, de valamennyi tőréi helyesen, ha az ott kitett különös inogszabályok és joggyakorlattal összea törvény mint különös intézkedésnek ios jogszabályok, jogrend s joggyakoritni, a különös intézkedés derogálhat e ezen derogálásnak nem szabad oly által az általános jogrendet és gyakorveny csak ugy alkalma tézkedések az általám egyeztetve érvényesül n sohasem szabad az ál latba ütközően alkaln ugyan az általánosnak mérvben kihatni, hogy latot felforgassa. Vita tárgyát nem képezheti azon körülmény, hogy a jogutód, az örökös, polgári bíróságokhoz kérelemmel, a fizetési meg-