A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 52. szám - A megállapítási keresetekről

Tizenharmadik évfolyam. 52. szám. Budapest, 1894. december 30. Szerkesztőség : V.. Rndolf-rakparl S. sz. Kiadóhivatal: V.. Rudolf-rakpart sz. Kéziratok vissza nemndatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendő!;A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓ!, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. ST1LLER MÓR ügyvédek. Felelős szerkesztó: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : Negyed évre 1 frt 50 kr. Fél » 8 » — » Egész » 6 » — » Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmenteser postautalványnyal küldendők. TARTALOM: A megállapítási keresetekről. Irta: dr. Pap József, budapesti ügyvéd. — Tőzsdei harácsolások. Irta : dr. Iiack Frigyes, Budapest. — A gyámság történeti fejlődése. Irta : S o m o g y i József. — Ausztria és külföld. (Az 189 >. június havában Parisban tartandó nemzetköz1 börtönügyi congressus.) — Irodalom. (A polgári törvénykezési rendtartás mai érvényében. Egybeállította dr. Franki Sala, budapesti ügyvéd.) — Vegyesek. TÁRCA : A birói tévedések reparatiójának kérdése a francia parlament előtt. Irta : dr. Doleschal Alfréd, Budapest. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsöliirósági határozatok és döntvények. — Curiai és táblai értesítések. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) — Szerkesztőségi üzenet. — Hirdetés. A megállapítási keresetekről. * Irta : Dr. PAP JÓZSEF budapesti ügyvéd. A megállapítási keresetek megengedése által a bizonyítási teher nem változott meg. E tekintetben az általános bizonyítási elvek a mérvadók. A negatív megállapítási kereseteknél látjuk azt leginkább, mert ha felperes bíróilag akarja megállapittatni, hogy közte és alperes közt egy bizonyos jogviszony nem forog fenn, akkor a megállapítási igénynek alapját vagy a tagadás, a jogviszony létre nem jöttének állítása képezi, vasy pedig egy kifogás, hogy t. i. a kérdéses jogviszony létrejött ugyan, de jogmegszüntető tények folytán ismét megszűnt. Igen természetes, hogy az első esetben az alperest, az utóbbiban pedig a felperest illeti a bizonyítási teher. (L Weiszmann 164. lap.) A megállapítási kereset folytán meghozott itélet (praeiudicialis itélet) formailag és anyagilag is jogerőssé válik, tehát az exceptio rei iudicatae kifogását szüli. Ónként értetik, hogy ezen kifogás később keletkezett tények által esetleg elháritható. Az exceptio rei iudicatae egy a megállapítási keresetet elutasító itélet folytán is keletkezik, a mennyiben ezen itélet a megállapítandó igényről intézkedik, a felett döntött, a mennyiben kimondja, hogy a jogviszony, melynek megállapítását felperes kéri, fenn nem áll, hogy a jogviszony, melynek fenn nem állását óhajtotta volna felperes itéletileg elismertetni, fennáll, hogy az okmány, melynek valódiságát felperes vitatja, valótlan, vagy hogy az okirat, melynek valótlanságát szerelné felperes bíróilag megállapittatni, való. Birói Ítélettel megállapított jogviszony fenn nem állása tehát eredményesen nem tagadható többé, — eltekintve oly uj tények alapján, melyek a meghozott itélet után merültek fel, vagy a per befejezte és az itélet meghozatala között, — másrészt pedig joghatályosan nem állitható ugyanazon felek között a jogviszony fennállása, ha a megállapítási itélet a jogviszony nem létezését immár kimondotta. Igen természetes, exceptio rei iudicataeval nem védekezhetik senki sem, ha a megállapítási kereset folytán az elutasítás azért következett be, mert felperes jogi érdekeltségét, illetve a megállapítás szükségességét alperessel szemben nem tudta kellően beigazolni. A megindított megállapítási kereset perfüggőségi kifogást is eredményez. A folyamatban levő positiv megállapítási kereset: exceptio lítis pendentis-t idéz elő az ugyanazon jogviszonyra vonatkozó negatív megállapítási perben, valamint a teljesítés iránt megindított perben is. Es viszont a folyamatban levő negatív megállapítási kereset alkalmas perfüggőségi kifogásra az ugyanazon jogviszonyra vonatkozó positiv megállapítási perben, valamint a teljesítés iránt meginditott perben is. Nemkülönben a teljesítés iránt folyamatban levő per, perfüggőségi kifogás, akár a positiv, akár a negatív megállapítási perre. E helyütt meg kell említeni, hogy van egy másik nézet is, mely szerint a megállapítási per a teljesítés iránti perrel szemben és viszont, perfüggőségi kifogásra nem alkalmas. (L. Plósz Zur Theorie der Feststellungsklagen 172. 11. jegyzet.) Ily esetben a * Előző közlemény az 51. számban. Lapunk inai száma magyar polgári perrendtartási javaslat 240. §-a és a német birodalmi perrend 139. §-a szerint az eljárás a közbejött kérdések elintézéséig felfüggesztendő. A megállapítási kereset folytán hozott itélet nem végrehajtható, mert teljesítés nem képezheti — a mint fentebb láttuk — a megállapítási pereknél a jogvita tárgyát. A hozott megállapítási itélet azonban ugyanazon felek vagy jogutódaik között a megállapítás tárgyát képező jogviszonyból keletkezett teljesítés iránti perben zsinórmértékül szolgál a jogviszony fennállása vagy fenn nem állása kérdésében. Harmadik személyekkel szemben a megállapítási ítéletek soha sem lehetnek jogerősek, eltekintve a status perekben hozott Ítéletektől. A megállapítási kereseteknek az elévülésre is van befolyásuk. Megszakítják a marasztalás iránti perek elévülését, kivéve azokat nem, a melyeknél az elévülés még meg nem kezdődött. Ha tehát felperesnek alperes elleni marasztalásra irányuló igénye feltételtől függ, vagy időhatározmányhoz kötött, akkor az igény elévülése csak az időpont vagy feltétel beálltával kezdődik, habár felperes az időpont vagy a feltétel beállta előtt indított volna is alperes ellen, a jogviszony fennállásának kimondására vonatkozó megállapítási keresetet. Vita tárgyát képezte a tudományban, vitás lesz tehát a gyakorlatban is annak a meghatározása, mikor mutatkozik felperes jogviszonyainak biztosítására alperessel szemben szükségesnek a megállapítás? Ha felperesnek marasztalás iránt van »aclio nata« ja alperessel szemben és ő a helyett, hogy fizetésre perelné alperest, megállapítási keresetet ad be, a megállapítás felperes jogviszonyainak alperessel szemben megállapítása szükségesnek nem fog bíróilag elismertethetni. Altalános jogszabályt felállítani arra nézve, mikor szükséges a megállapítás és mikor nem, nem lehet. Az esetek taxatíve sem sorolhatók fel. Ezt a bíró bölcs belátására kell bízni, a ki minden esetre azt fogja szem előtt tartani, mi hátrány érheti felperest, ha a megállapítás iránti keresetével elutasittatik. Annyi azonban bizonyos, hogy sok esetben sürgősen, sőt elodázhatatlanul szükséges pl egy jogviszony fennállását bíróilag megállapítani, még mielőtt ezen jogviszonyból a materiális igények érvényesíttetnének, mert csak ily birói megállapítás után határozhatják el az érdekelt felek, mitévők legyenek, nehogy esetleg nagy veszteségeket szenvedjenek. Ha felperes pl. kimutatja, hogy a kereseti jogviszony mielőbbi megállapítása nélkül alperesnél a majdani marasztalás iránti jogai veszélyeztetnének, vagy egyébként csorbát szenvednének, vagy ha kimutaija, hogy azért szükséges a jogviszony fenn vagy fenn nem állásának birói megállapítása, hogy jogállapotának további rendezésénél tudja magát a jövőben mihez tartani, akkor a biró bizonynyal szükségesnek fogja látni a megállapítást. Egyes perrendtartások, pl. a badeni perrend és a hesszeni javaslat, tekintet nélkül arra, vájjon felperes tudott-e jogi érdeket igazolni vagy sem, megengedik a megállapítási kereset beadását, haazalperes nyíltan vagy hallgatag abba beleegyezik. A kereshetőségi jognak ilyetén kibővítése nem indokolt és a jogbiztonság szempontjából meg sem engedhető, mert a kereseti jog a törvény által állapittatik meg és nem a felek önkénye által. Különben is azon nézetünknek adhatunk kifejezést, hogy jobb, ha a bírák a szükségesség megbirálásának kérdésénél mentül szabadelvűbben játnak el. Az ellenfelet ivem érheti semmi veszély, mert alaptalan, indokolatlan, az ellenfél boszantására irányuló megállapítási keresetek ellen a legjobb orvosság a költségmegállapitásban fekszik. Már pedig bíróságaink itt legjobb belátásuk szerint járhatnak el. Ha felperes kimutatta a megállapításhoz alperessel szemben a szükségességet, az itélet meghozható, mert a megállapítási keresetnek nem képezi előfelte elét az alperes részéről elkövetett jogsértés. Valamint felperesnek a teljesítésre irányuló igénye alperes részéről megsérthető, ép úgy előállhat ez a jogviszony megállapítására irányuló igénynél is. Alperes például kérkedik egy joggal. IS oldalra terjed.