A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 49. szám - A sommás eljárási törvény 2. §-a - A csatlakozás mint önálló felebbezés bejelentési határideje az új sommás eljárásban

358 A JOG. A 11. §. második és harmadik bekezdése által lényegesen módosíttatnak az illetéki díjjegyzék 48. tétele D. b) poatja után következő jegyzetben foglalt rendelkezések, a mennyiben a 2,500 forintot meghaladó érték iránt indított perben a pertárgynak csak részben történt megítélése esetében, a minimális Ítéleti illetéktétel 8 frtról 25 frtra emeltetett fel és a teljes elmozdítás esetére az Ítéleti illeték 25 frtban állapíttatott meg. A törvény 10. §-a szerint a 8. és 9. § okban meghatározott és bélyegjegyekben lerovandó állandó határozati bélyegilletéket teljes összegben rendszerint a felperes, viszonkereseti követelésre nézve, valamiut akkor, ha felperes az első tárgyalási határnapon meg nem jelent és a megjelent alperes az ügy érdemében határozatot kér, az alperes, igazolásnál az ezt kérő fél, perújításnál az újító fél, a 8. §. 4. c) pontjának esetében a végrehajtató s ha több a végrehajtató, ezek egyenlő arányban kötelesek leróvni. Ez a rendelkezés a lerovás iránt eddig fennállott kötelezettséget lényegesen módosítja, a mennyiben az állandó bélyegilletéket a peres felek eddig rendszerint fele-felerészben tartoztak leróvni. E mellett a törvény 10. §-ának második bekezdése azt az új rendelkezést tartalmazza, hogy ha a sommás eljárás alá tartozó perekben az a fél, a kit a határozati bélyegilleték lerovásának kötelezettsége terhel, a határozat hozatalakor — vagyis abban az időpontban, midőn a törvény 15. §-a szerint az illetéklerovás ezentúl teljesítendő — nincs jelen, a bíróság ezt a felet előbb felhívni tartozik, hogy a bélyegilletéket három nap alatt róvja le. E felhívás a lakhelyre címezve ajánlva a postára adandó és a postára adást követő harmadik napon kézbesítettnek tekintendő. Ily esetben tehát mulasztás csakis a felhívás postára adását követő 6-ik nap leforgása után állhat be, mely körülmény az időelőtti leletezés elkerülése végett kellően figyelembe veendő. Rendes eljárásban ily felhívásnak nincs helye, mivel ebben az eljárásban az állandó határozati bélyegilleték a fentebb idézett 15. §. szerint az utolsó perirat beadásakor illetőleg a tárgyalás befejeztekor rovandó le. A váltóbiróság sommás végzések után és a közjegyzői okiratok alapján kért végrehajtást elrendelő végzések után ezentúlra a törvény 9. §-ában megállapított mérv szerint járó állandó bélyegilleték lerovási módja az új törvény által változást nem szenvedvén, az illetéki díjjegyzék 48. tételéhez tartozó jegyzetek 1. pontja ötödik és hatodik bekezdésének erre vonatkozó rendelkezései továbbra is érvényben maradnak. A törvény 12. §-a folytán az illetékij díjjegyzék 48. tételének D. d) pontja szerint a megbecsülhetlen pertárgyakra nézve eddig is fennállott 12 forintnyi illetéktétel tekintetében csakis annyiban áll be változás, a mennyiben ez a szakasz félremagyarázhatlanul az iránt rendelkezik, hogy ez a 12 forintnyi illetéktétel ezentúlra szorosan véve csakis az összegszerűleg meg nem becsülhető vagy egyáltalában nem vagyonjogi peres igény felett hozott Ítéleteknél nyerhet alkalmazást. VII. Kapcsolatban a 12. §-sal, igen fontos intézkedést tartalmaz a törvény 13. § a, a mennyiben a határozati illeték kiszabásánál irányadó értékelés tekintetébén teljesen új és a törvénykezéssel összhangzásban álló eljárást léptet életbe. Az idézett §. ugyanis az iránt rendelkezik, hogy abban az esetben, ha a per tárgya érték szerint nincsen ugyan meghatározva, de az mégis megbecsülhető, első sorban azt az értéket kell az Ítéleti illeték alapjául felvenni, a melyet a bíróság az illetékességnek, vagy a felebbezés, felülvizsgálat vagy felfolyamodás megengedhetőségének eldöntés 3 végett esetleg megállapít. Ily értékmegállapitás hiányában a peres tárgy értékének meghatározására nézve az 1893: XVIII. t.-c. 4. §-ában foglalt rendelkezések a határozati bélyeg és illeték tekintetében is alkalmazandók. Az 1893 : XVIII. t.-c. 4. §-ának erre vonatkozó rendelkezései a következők : »Ha az érték az eljárás megállapítása szempontjából vitássá válik, a felett a bíróság, az eljárás neme ellen tett kifogásról tartandó tárgyalás eredményéhez képest, belátása szerint határoz. A mennyiben valamely fél más bizonyító adatot nem szolgáltat, szőlők és házosztályadó alatt álló ingatlanok értéke a legközelebb mult évi állami adó kétszázszoros, házbéradó és földadó alá eső ingatlanoké pedig annak százszoros összegében állapítandó meg. Az ingatlan után fizetendő általános jövedelmi pótadó, útadó, törvényhatósági és a községi adók számításba nem veendők. Nem pénzkövetelés iránt indított perekben, kivéve az í. §. 2. és 3. pontjában felsorolt ügyeket, az elsőbiróság a felebbvitel megengedhetőségének (126, 181. §§.) és a felülvizsgálat vagy felfolyamodás eldöntésére hivatott bíróságnak (186., 124. §§.) megállapítása végett a tárgyalás során hivatalból is lehetőleg tisztába hozni tartozik, hogy a per tárgyának értéke, illetőleg az 1. §. '5. d), f), g), li), i) és k) pontjainak alapján nem pénzkövetelés iránt indított perekben az egy évi bérösszeg 50 frtot, 200 frtot, vagy 500 frtot meghalad-e ? Azokban az ügyekben, a melyek a per tárgyának értékére való tekintettel tartoznak sommás eljárás alá, a per tárgyának értéke a felebbviteli eljárás során sem tehető magasabbra, mint az 1. §. 1., illetőleg 2.. és 3. pontjaiban meghatározott értékhatár; kivéve ha a felebbviteli bíróság által az a kérdés döntendő el, hogy az ügy sommás eljárás alá tartozik-e ?« Különösen kiemelem azonban, hogy ez az értékelés csakis a törvénykezési eljárásban felmerülő bélyegilleték s különösen az Ítélettől járó illeték megállapításánál irányadó, mig minden más illeték kiszabásánál az értékelés tekintetében az érvényben álló törvények és illetékszabályok általános határozmányai alkalmazandók. t . . ... VIII. Különböző eljárás követtetett eddigelé az ítéleti illetek megállapításánál abban az esetben, ha alperes viszonkeresetet támasztott. Ily esetre vonatkozólag a törvény 16. §-ában minden kételyt kizáró értelemben ki van mondva az, hogy ha az ítélet kereseti és viszonkereseti követelés érdemében dönt: a követelések külön értéke szerint kell leróvni, illetőleg kiszabni az Ítéleti illetéket. Ellenben ha a bíróság a viszonkereset érdemében nem határoz, a viszonkereseti követelés az illeték megállapításánál nem jön figyelembe. Arra nézve, hogy a viszonkövetelés után járó állaudó határozati bélyegilleték lerovására melyik peres fél vau kötelezve, a tör vény 10. §-a intézkedik, mig a lerovás időpontjára nézve a 15. §. rendelkezése irányadó. IX. A törvény 20. §-a az iránt intézkedik, hogy a pertárgy értékére való tekintettel mely esetben rovandó le az ítéleti illeték nem bélyegjegyekben, hanem készpénzben a jogerőre emelkedett és' szabályszerűen közölt véghatározat alapján történő kiszabás mellett. Szem előtt tartandó azonban az, hogy ebben a törvényszakaszban nincsenek kimerítve azok az összes esetek, melyekben az ítélet illetékszabás végett közlendő, minthogy ennek a törvényszakasznak a rendelkezései csakis a szoros értelemben vett Ítéleti, mint törvénykezési illetékre vonatkoznak. Es által tehát nincsen érintve a fennálló törvények és illetékszabályok azon rendelkezése, mely szerint oly Ítéletek, melyek valamely ingatlan tulajdonjogára, haszonélvezetére, vagy haszonvételi jogára nézve képeznek jogcímet: a vagyonátruházási illetéknek az illetéki díjjegyzék 48. tétele D. pont b) betűje alatt foglalt s az új törvény következő 34. §-a szerint érvényükben különösen meghagyott határozmányokhoz képest történő kiszabása végett szintén közlendők. Ha a per tárgyának értéke nincsen meghatározva, illetőleg ha a tárgyalás során sem állapíttatott meg, de a pertárgy egyéb ként megbecsülhető: az illetékköteles fél 1—25 frtig terjedő bírság terhe alatt az érték meghatározására alkalmas adatok beszolgáltatására záros határidő kitűzése mellett felhívandó. A fél mulasztása esetén a szükséges adatok hivatalból szerzendők be s a birság a fél terhére az illetékkel egyidejűleg előírandó. A szükséges adatok hivatalból való beszerzése végett első sorban a bírósághoz s a mennyiben ott semmiféle adatok rendelkezésre nem állnának, esetleg a községi elöljárósághoz, városokban az illető közeghez kell fordulni. Önként értetik egyébként, hogy abban a végső esetben, ha az illetékezés megejthetése végett szükséges adatok sem a felhívott féltől, sem hivatalból nem volnának beszerezhetők, az illeték, figyelemmel a kincstár érdekeire, esetleg hozzávetőleges érték alapján is kiszabható, jogában állván a fizetésre felhívott félnek a netalán sérelmesnek talált kiszabás ellen a törvényszerű jogorvoslatokat igénybe venni. Lényeges és kivételes intézkedést foglal magában a törvény 20. §-a még arra nézve, hogy a 2,500 frtot meghaladó összegerejéig hozott váltóbirósági sommás végzés, valamint a közjegyzői okirat alapján a végrehajtást elrendelő végzés, a mennyiben a végrehajtás 2,500 frtot meghaladó összegre nézve kéretett, vagy a végrehajtás összegszerűleg meg nem állapított vagy meg nem állapitható követelés megvétele végett rendeltetett el, az illeték kiszabása céljából a jogerőre emelkedés bevárása nélkül közlendők. A mennyiben a nem bélyegjegyekben, hanem készpénzben kiszabás alapján történő illetékkirovás esetében az 1891: XXXIV. t.-c. 4-ik §-ának a) pontja szerint csakis a jogerőre emelkedett birói határozatok közlendők, a 20. §. második bekezdésében foglalt rendelkezés által jövőre el lesznek hárítva azok a hátrányok, melyek az ott említett végzések jogerőre emelkedésének nyilvántartása körül fenforgó nehézségek tekintetéből a kincstár kárára keletkezhettek. De viszont ily végzések alapján kivetett illetékek esedékessége s igy behajthatósága is abban az esetben, ha azok ellen kifogások adatnak be s erről az illeték kiszabásával megbízott kir. adóhivatal értesíttetik, mindaddig függőben tartandó, mig az ügy jogerős határozattal vagy egyezséggel eldöntést nyer. E célból a kifogások beadása utáni eljárásban hozott jogerős határozat, ideértve a perbeszüntető végzést is s épp úgy az esetleg létrejött birói egyezség a biróság részéről közlendő, mely közlés alapján abban az esetben, ha a jogerejü véghatározat a sommás végzést egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, a ll. §. 2. és 3. bekezdésének, birói egyezség létrejötte esetében pedig a 25. §-nak rendelkezései alkalmazandók az illetékkiszabás helyesbítésénél, illetőleg foganatosításánál. Belföld. Az új sommás eljárás keresztülvitele érdekében S z i 1 á g y i Dezső igazságügyminiszter újabb rendelkezést telt. A miniszter ugyanis súlyt fektet arra, hogy az új eljárás, a melynek előkészítése kiváló gondját képezte, helyesen menjen át a gyakorlat