A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 4. szám - A sommás visszahelyezés iránti kereset kiterjedési jogköre

16 A JOG. 1890. november 13-án 30,769. sz. a. és a nevezeti kir. törvény- | szék 1893. június 6-án 15,227. sz. a. ellentétes határozatokat i hozván, az illetékességi özszeütközés esete beállott. Való ugyan, hogy e kérdés eldöntése nem a bíróságok egyike által hivatalból kéretett ki az erre hivatott kir. itélő táblától, hanem az ügyiratok a kir. ügyész felebbezése következtében terjesztettek fel ugyanehhez : ezen eljárási formasággal azonban az ügy lényege semmi változást sem szenvedett. Tekintve ezek után, hogy az illetékességi összeütközés oly két bíróság között merült fel, melyek mindkét teje a budapesti kir. itélö tábla kerületében fekszik, tehát e kérdésben való határozat hozatalára a most nevezett kir. itélö tábla illetékes volt; tekintve, hogy a kir. itélö táblának 1893. szeptember 6-án 6,606. sz. a. kelt végzésével nem más, mint éppen az illetékességi kérdés döntetett el és tekintve végre, hogy a törvénykezési gyakorlat szerint ily kérdésekben a kir. itélő táblák végérvényesen határoznak: a kir. ügyészségnek helyt nem fogható felebbezését visszautasítani kellett. Ügyvédi rendtartási ügyekben Horvátországi egyetemen tett szigorlatok alapján az illető ügyvédjelölt magyarországi ügyvédi kamara lajstromába felveendő, miután Horvátország belföldnek veendő. (1874: XXXIV t.-c. 11. §., 1868 : XXX. és 1879 : L. t. cikk.) A temesvári ügyvédi kumnra választmánya (1893. aug. 24-én 364/893. sz. a.) : Kérvénye H. . . . Konstantin temesvári lakosnak az ügyvédjelöltek lajs^omába való felvétele iránt. Végzés : Elutasittatik, mert a kérvényhez A) alatt mellékelt szigorlati bizonyítvány tanúságaként kérvényező a tételes szigorlatot nem a hazai egyetemek egyikén, hanem a zágrábi egyetemen tette le. Minthogy pedig ezen szigorlati bizonyítvány nem jogosítja fel kérvényezőt arra, áogy a többi szigorlatokra hazai egyetemeken jelentkezzék és ez alapon magyar ügyvédvizsgáló bizottság előtt vizsgázhasson, s igy Magyaroiszágra érvényes ügyvédi oklevelet nyerjen, azt az ügyvédjelöltek lajstromába való felvételre sem lehetett alkalmas okmánynak elfogadni. A m. kir. Curia (1891. január 12-én 12,110/93. p. sz. a.): Az ügyvédi kamara választmányának határozata megváltoztattatik, s folyamodó H. . . . Konstantin az ügyvédjelöltek lajstromába felvétetni rendeltetik, mert az 1874. évi XXXIV. t.-c. 11. §-a szerint ügyvédjelöltté azon magyar állampolgár vehető fel, ki jogi tanulmányainak befejezése után az elméleti államvizsgákat avagy az első szigorlatot letette; ezen rendelkezésnek az ugyanezen törvény 5. §-sal való kapcsolatából következik, hogy a megfelelő tanulmányi fok valamely belföldi tanintézetnél nyerendő el, miután pedig a zágrábi egyetem, melynél folyamodó az első szigorlatot letette, az 1808 : XXX., valamint az 1879 : L. t.-cikkek rendelkezéseiből kifolyólag belfökb egyetemnek tekintendő és az ottan nyert jogtudorság alapján a már idézett 5. §. értelmében ügyvédi vizsgára bocsátható, semmi akadály sem forog fenn arra nézve, hogy folyamodó, mint különben igazolt magyar állampolgár, az ügyédjelöltek lajstromába felvétessék. Vizjogi ügyekben. Vizimüvek újjáépítése vagy kijavítása, ha az az engedélyokirat határozmányaitól, vagy engedélyokirat hiányában az előző állapottól el nem térő módon foganatosittatík, kihágásnak nem minősíthető. Ily kijelentést tartalmaz a földmívelésügyi minister urrak H. vármegye alispánjához 70,411— 92. sz. a. intézett következő rendelete : »K I. és neje sz- i lakosok ellen folyamatba tett vizrendöri kihágási ügyben . . . sz. a. kelt jelentésével felterjesztett iratokat idezárva, oly értesítéssel küldöm meg alispán urnák, hogy másodfokban hozott ítéletét, mely szerint . . . sz. a. hozott főszolgabírói másodfokú Ítélet részbeni módosításával K. I. és neje a saját és Gy. A. közös tulajdonát képező malomgátjuknak felemelése és a vízmeder partján eszközölt új füzelésekkel elkövetett kihágásért egyetemlegesen az 1885 : XXIII. t.-c. 184. §. 3. pontja alapján 50 frt és az idézett törvény 185. § ának 7. pontja alapján 20 frt pénzbüntetésnek az 1887 : VIII. t.-c. 2. §-ában megjelölt célra 15 nap s végrehajtás terhe alatt leendő megfizetésére, behajthatlanság esetére 7—7 napi elzárásra Ítéltettek; továbbá az 1889. év őszén létesített molnárgátnak és füzeléseknek 8 nap s végrehajtás terhe alatt leendő eltávolítását a s 15 frt eljárási költségnek ugyanezen idő alatti megfizetésére s végül vizimű-tulajdonosok vizimüvük végleges rendezési; érdekében az Ítéletben részletezett tervekkel felszerelendő kérvénynek az alispáni hivatalhoz leendő benyújtására köteleztettek, fenha-vatván károsoknak, hogy későbben beigazolható károsodásukat a törvény rendes utján érvényesíthessék, a marasztaltak részéről közbevetett felebbezés alapján felülvizsgálat alá vettem s ennek eredményéhez képest azt akkép változtatom meg, hogy a panaszlottakat a kihágás vádja és következményei alól fölmentem. A panaszlókat a hatósági eljárási és íanusági díjaknak megfizetésére, az alispán urat pedig a panaszlottak által a szóban I lévő malom engedélyezése iránt . . . sz. a. benyújtott s még egy I példányban pótlólag kiegészítendő tervek alapján a vizimű ! gyakorlatának megállapítása iránt a vizjogi törvény 192., valamint | 161. s következő §-aiban előirt eljárás megindítására a határozatilag leendő befejezésére kötelezem, a kártérítési igényeknek a törvény rendes útjára történt terelését azonban érintetlenül hagyom. Panaszlottak a kihágás vádja és következményeinek terhe alól felmentendők voltak, mert a tárgyalás folyamán kiderült, hogy a panaszlottak a panasz tárgyát képező munkálatokat 1889. év őszén végezték ; az eljárás pedig 1890. évi május hóban, tehát a cselekmény elkövetésétől számított 6 hónapon túl tétetett folyamatba, igy tehát a büntető eljárás meginditbatása az 1879 : XL. t -c. 31. §-a értelmében elévült. Minthogy az árvizek által megrongált gátnak helyreállításához a vizjogi törvény 42. §-a értelmében csak az esetben szükséges hatósági engedélyt kérni, ha a gát emelési által a viz lefolyásában a korábbi állapothoz képest változtatások előidéztetni szándékoltatnak, a panaszolt vizdúzzasztás pedig a tárgyalás során igazolva nem lett; minthogy továbbá a füzelések által a partok erősítése az idézett törvény 41. §-a értelmében hasonlókép hatósági engedély nélkül foganatosítható s csak abban az esetben kell ily munkálatokra hatósági engedélyt kérni, ha ezek által a törvény 42. §-ának hatálya alá eső hatások céloztatnak eléretni, az pedig, hogy a füzelések a törvény 42. §-a alá esnének s hogy azok káros hatással lennének, a tárgyalás során igazolva nem lett: panaszlottak a tárgyalás során felmerült eljárási és tanusági költségek viselése alul is felmentendők voltak. Egyébként még abban az esetben is, ha a panasz kellő időben beadatott és panaszlottak ellen igazoltatott volna is, e pauaszlottak a büntetés alul felmentendők lennének, mert a VII. ker. kultúrmérnöki hivatal 1891. évi márc. hó 4-én iktatott beadványának beérkezése és a másodfDkú Ítéletnek 1891 évi szept. hó 26-án történt meghozatala között több mint 6 hónap telt el, a nélkül, hogy ez idő alatt a kihágási ügyben valamely hatósági intézkedés történt volna s igy még a panasz igazolása esetén is, a büntethetőség az alispán ur késedelmes eljárása miatt elévült. A míg az >nban egyrészről a panaszlottak a most érintett, körülmények miatt a kihágás vádja és következméuyei alól felmentendők voltak, másrészt a vízhasználat gyakorlása által érintett idegen érdekek szempontjából elengedhetetlen feltételként jelentkezik annak szüksége, hogy ez alkalommal a fentartási kötelezettség szabatosan megjelöltessék és a vízhasználati jogosítvány gyakorlata a vizjogi törvény határozmányaihoz képest szabályoztassék s e célból az idézett törvény 161. és következő §-aiban előirt eljárás megindit:assék, mihez képest az alispán a már beadott tervek alapján további eljárásra volt utasítandó. Erről az alispán urat az érdekeltekkel leendő megfelelő közlés és további eljárás végett értesítem. Végül nem mulaszthatom el alispán urat figyelmeztetni, hogy a kihágás alapján pénzbüntetésben egyetemleg el nem marasztalhatók és azért, midőn a kihágás vétsége többeket terhel, a pénzbüntetés egyénenként szabandó ki. Ugyancsak az eljárt elsőfokú hatóságot figyelmeztesse, hogy vizrendőri kihágási ügyekben a felebbezés beadására a vizjogi törvény végrehajtása tárgyában . . . sz. a. kiadott általános rendelet 21. §-a értelmében 15 napi határidő van megállapítva.« Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök: Nagy Zsigmond e., nagy-kanizsai tszék, bej. márc. 1, lelsz. márc. 12, csb. Nábráczky Lajos, tmg. Hoffmann Soma. — Verebes József e., budapesti tszék, bej. márc. 1, félsz. márc. 29, csb. Jamniczky Sándor, tmg. Sármay József. — Ozv. Záborszky Györgyné e., rimaszombati tszék, bej. márc. 2, félsz. márc. 28, csb. Vozáry György, tmg. Kishonthy Gyula. — Spitzer Ádám e., pécsi tszék, bej. márc. 15, félsz, márc. 2>, csb. Vodicska Ferenc, tmg. Jobszt László. — Bittera Béla e., aradi tszék, bej. ápr. 1, félsz. ápr. 19, csb. dr. Grosz Endre, tmg. dr. Schütz Henrik. — Rothmayer József e., zilahi tszék, bej. márc. 29, félsz. ápr. 24, csb. Wischán Elek, tmg. Vincze Albert. — l'ilitzór Mór e., debreceni tszék, bej. márc. 15, félsz. ápr. ÍJ, csb. dr. Hrehuss Viktor, tmg. dr. Mariska György. — Nemes József e., komáromi tszék, bej. febr. 24, félsz, márc. 29, csb Skoday László, tmg. Dombosi Mór. — HolitsCher Gábor e., egri tszék, bej. márc. 8, félsz. márc. 30, csb. dr. Miskovics Flóris, tmg. dr. Brünauer Bálint. — Stern Sámuelné e., gyulai tszék, bej. ápr. 2, félsz. ápr. 27, csb. Pallay Jenő, tmg. Hegedűs Mihály. — Stern Adolfllé e., gyulai tszék, bej. ápr. 2, félsz. ápr. 27, csb. Pallay Jenő, tmg. Hegedűs Mihály. Pályázatok: A gyulai ügyészségnél al ügyészi áll. febr. l-ig. — A nyíregyházai tszéknél birói áll. febr. 4-ig. — A pécsi tszéknél a 1b i r ó i áll. febr. 4-ig. — A gyulai jrbságnál a 1 b i r ó i áll. febr. 4-ig. — A nyíregyházai jrbságnál a 1 b i r ó i áll. febr. 4-ig. — Az újvidéki ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. febr. 4-ig. — A nagyváradi tszéknél aljegyző 1 áll. febr. 5-ig. — A szegedi tszéknél jegyzői áll. febr. 5-ig. — Az erzsébetvári tszéknél jegyzői áll. febr. 5-ig.. — A m.-szigeti tszéknél aljegyzői áll. febr. 6-ig. — A kassai itélö tábla területén több j o ggyakornoki áll. febr. 6-ig. — A budapesti ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. febr. 6-ig. — A rózsahegyi ügyészségnél ügyészi áll. febr. 7-ig. — A szolnoki tszéknél birói áll. febr. 7-ig. — Az eperjesi tszéknél II. oszt. jegyzői áll. febr. 7-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társaság«-nál. (Hold-utca 7. sz.)