A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 47. szám - A csatlakozás mint önálló felebbezés bejelentési határideje az új sommás eljárásban

34-2 A JOG. illetve 141. § okban kűrülirt előkészítő iratbau bejelentett csatlakozási kérelem önálló csatlakozásnak soha sem tekinthető: Ezt a felebbezési eljárást szabályozó §-ok tartalmának öszszevetéséből okszerűen kell következtetni, mert habár a 147. §. második pontja csakis a »felebbezési határidőtt és a »biróság«-ot általában emliti, a bíróság elnevezés alatt akir. törvényszéket érteni nem lehet. A felebbező fél ellenfele ugyanis egyáltalában nem köteles előkészítő iratot benyújtani, mert — a mennyiben a tárgyalásnál jelen vau — annak a benyújtása nélkül is ép oly mértékben érvényesítheti az elsőbirósági ítélet helyességének kimutatására vonatkozó törvényes jogát, mintha az előkészítő iratot a törvényes időben beadta volna ; ép oly kevéssé tartozik tehát csatlakozási kérelmét az előkészítő iratban tüzetesen bejelenteni, mert azt, ha a tárgyalás során módositott felebbezési kérelem következtében a felebbezéshez csatlakozni akar, a 147. §. első pontja szerint az eljárás bofejeztéig a felebbezési bíróság előtt bármikor előadhatja. Nyilvánvaló ezek szerint, hogy az a nézet, mintha az önálló felebbezés joghatályával biró csatlakozási kérelmet az előkészítő iratban kellene előterjeszteni, tarthatatlan és a törvény szellemének meg nem felel. A kir. törvényszék eljárására már maga a felebbezés is elegendő alapot képez, mely ha törvényszerűen érvényesítve van, a felebbezési bíróságot az eljárásra feltétlenül kötelezi. Az önálló felebbezésnek tekintendő csatlakozási kérelem bejelentésének, illetve beadásának határidejére és helyére nézve kifejezett nézetemet egyébként gyakorlati szempontok is indokolják, mert ha a felebbező ellenfele — a ki az elsőbirósági Ítélet jogerőre emelkedésére számítva — a 181. §-ban megszabott határidő utolsó órájában arról értesül, hogy a másik fél felcbbezett, módjában áll — a kir. törvéryszék helyett — a legtöbb esetben lakásához közelebb fekvő kir. járásbíróságokhoz fordulni és ott az Írásbeli felebbezés benyújtásával és a 132. §-ban körülirt kellékeknek megfelelő felebbezési kérelemnek hosszabb időt igényelhető bejelentésével azonos joghatályú csatlakozási kérelmét minden formaság mellőzésével egyszerűen bejelenteni. Igaz ugyan, hogy a felebbezés bejelentésévet esetleg ugyan azt a célt érte volna el, de ez az indok véleményem szerint nem szolgálhat alapul arra, hogy az önálló joghatályú csatlakozás intézményét feleslegesnek és a 147. §. második pontját tévesnek tarthassuk, mert a felebbezés és a csatlakozás szóbeli bejelentése között én részemről azt a különbséget látom, hogy a szóval bejelentett felebbezés törvényes kellékei a 132. §-ban meg vannak szabva, a csatlakozási kérelem önálló joghatályának fentartásához ellenben a felebbezésre való egyszerű hivatkozás elegendő. De a 168. §. első pontjának rendelkezése, mely szerint a sikertelen felebbezés költségeit afelebezö fél viseli, megengedi azt a következtetést is, hogy oly esetben, a mikor az ellenfél a felebbezési határidő alatt a kir. járásbíróságnál csakis azért jelenti be csatlakozási kérelmét, mert a felebbezés nem várt igénybe vétele folytán oly helyzetbe jutott, hogy az elsőbirósági Ítéletnek reá nézve kedvezőtlen részét már most ő is felülbiráltatni kívánja, önálló fetebbezésnek tekinthető csatlakozását a felebbezési tárgyalásnál visszavonhatja a nélkül, hogy e ténye folytán a költség viselésére kötelezhető lenne, mig ellenben ha ő is felebbezett volna, a 144. §-ban továbbá a 150. §. harmadik pontjában és a 162. §. első pontjában a költségviselési kötelezettség tekintetében megállapított joghátrányok esetleg őt is érhetnék. Ebből kifolyólag és tekintettel arra, hogy a most megjelölt §-okban emiitett hátrány csakis azt, illetve azokat érheti, a kiknek felebbezése következtében a tárgyalás kitűzése, előkészítése s illetve megtartása szükségessé vált, az érdemre nézve önálló joghatályú csatlakozási kérelem gyakorlati alkalmazásában a felebbezéstől mégis különbözni látszik. Nagyon is kívánatosnak tartanám, ha a felvetett kérdés erre hivatottabb szakférfiak részéről az intézmény jogi fogalmának és a gyakorlati alkalmazásnak teljesen megfelelő mielőbbi megoldást nyerhetne. Én az 1893. évi XVIII. t.-cikknek a felebbezési és a csatlakozást szabályozó rendelkezéseit ugy értelmezem, hogy e tekintetben a 131., '135., illetve 141. és a 147., illetve 150. §§. közt ellentmondást egyáltalában nem látok. E szakaszok ugyanis három időpontot, illetve alkalmat nyújtanak a felebbező ellenfélnek, amikor csatlakozási kérelmét előterjesztheti: 1. a felebbezési határidő alatt az elsöbiróságnál (131. §.), a mikor nézetem szerint a 133. §. második pontjában említett jegyzőkönyv a csatlakozás rövid megjelölésével felveendő ; 2. ha az ellenfél a 142. §-ban körülirt joghátrány kikerülése miatt új tényállításai, nyilatkozatai és bizonyítékai előzetes közlése tekintetéből előkészítő irattal kiván élni s ennek alapján az elsőbirósági Ítélet némely részének megváltoztatását is kéri, a felebbezési tárgyalás határnapjának első felében (135., illetve i4i. §•); 3. a felebbezési tárgyalás befejezéséig (147. §. 1. pontja). A 2. és 3. alatt emiitett csatlakozások joghatálya egészen u^vanazonos, a mennyiben ez esetekben a felebbezés visszavonása a csatlakozó beleegyezése nélkül a csatlakozási kérelem tárgyalását és az ítélethozatalt nem gátolja ;de ha a felebbezés a 144. §. a 1 a p j á n visszautasittatik, vagy ha a 162. §. szerint a felebbező fél a tárgyalási határnapot a felebbezési kérelem szóbeli előadása előtt elmulasztja, a csatlakozási kérelem is tárgytalanná válik; ellenben a z 1. alatti esetben a felebbezés visszautasítása és a felebbező félnek most emiitett mulasztása esetén is ítéletet kell hozni a csatlakozási kérelem felett és ebben rejlik az önálló joghat á 1 y. Ezeknél fogva a 46. számban közölt cikk után is fenn kell tartanom azt a meggyőződésemet, hogy dr. Plopu kartárs ur téves alapból indult ki. Spengcl Sándor, aranyosmaróthi kir. tszéki bird. Belföld. A polgári házasságjogi perrendtartás. A mint értesülünk a házasságjogi perrendtartás nemsokára a képviselőház elé kerül. A terjedelmes törvényjavaslat a házasságjogi eljárás alapjául a vizsgálati rendszert fogadta el olyan formában, mint az nálunk jelenleg a bűnügyi eljárásban gyakorlatban van. így aztán a házassági válóperekben a vizsgálóbíró megidézi, kihallgatja a feleket és vallomásaikat jegyzőkönyvbe foglalja és mindazokat az előnyomozási cselekvéuyeket végezi, amelyek a per alatt levő házassági kötelék minél tisztább megvilágítására alkalmasak. A válóperekben a törvényszék lesz az első folyamodási bíróság, de az elővizsgálatot esetleg ajárásbiró is eszközölheti, ha ezzel külön megbízzák, mert különben az illető polgári törvényszéknek erre a házassági ügyre állandóan kirendelt vizsgálóbirája teljesiti az elővizsgálatot. Ennek befejezése után a törvényszék nyilvános, szóbeli végtárgyalást rendel el, melyre a perben álló feleket éppen ugy, mint most p. o. a raagánvádra üldözendő cselekményeket illetőleg a bűnvádi eljárásban személyesen megidézi és ezek a felek személyesen egye lül, vagy ügyvédi megbizottaikkal együtt vehetnek részt a végtárgyaláson, melynek menete tehát hasonlít a mai bűnügyi végtárgyalásokhoz. A bizonyítási eljárás befejezése után a törvényszék Ítélettel fejezi be az ügyet. A bizonyítási eljárásra nézve a most életbeléptetett uj sommás eljárás bizonyítási elvei lesznek irányadók ugy a bizonyítás módja, mint a bizonyítékok mérlegelésére nézve. Ausztria és külföld. Kin földi juüicatura. Házassági közvetítésért díj csak akkor nem követelhető, ha a díj az eredményért igértetett, nem pedig határozott személylyel létesítendő házasság körüli közreműködésért. (Német birodalmi törvényszék.) Noha a keresk. törvény a kötbér tekintetében a feleknek szabad szerződési akaratát respectálja, de árnak dacára jogosítva van a biró azt azon esetben mérsékelni, ha a főkötelezettség részben teljesíttetett. (Német birodalmi törvényszék.) A naturális obligatio teljesítése iránti igéret csak akkor kötelező és érvényesíthető, ha az ajándékozási jogügylet számára előirt alakszerűségek mellett létesült. A természetes kötelemnek csakis az a következménye van, hogy az annak alapján teljesített fizetés vissza nem követelhető. (Német birodalmi törvényszék.) A novatio érvénye egy hatályos követelés létezésétől van feltételezve. Ha tehát a követelés oly hibában szenved, mely semmissé vagy érvénytelenné teszt utóbb (például feltételtől függ), akkor utólagos megsemmisülés esetén az újítás sem marad hatályos. (Német birodalmi törvényszék.) A tulajdonjog fentartásával kötött vételügylettöl a joghatályt megtagadni nem lehet, mert a szerződő felek jogosítva vannak azt megállapítani, hogy a vevőre a tulajdonjog csak a vételárnak teljes kifizetése után szálljon át. A vételügylet céljával csak az a kikötés ellenkeznék, hogy a vevő sohase váljon tulajdonossá és az eladó örökké tulajdonos maradjon. (Német birodalmi törvényszék.) Az elhunyt tanuk előtt kijelentette, hogy bizonyos értékpapírokat az öt ápoló nőnek ajándékoz az esetre, ha betegségéből fel nem gyógyul, ha azonban felgyógyul, ugy fizetni fog neki fáradságáért. Nem gyógyult meg és a bíróság hatálytalannak mondta az ügyletet, mert az ajándékozás halál esetére történt és az ügylet nem bírt a végrendeletekre előirt alakszerűségekkel. (Brüsseli felebbviteli biróság.) Nyilt kérdések és feleletek. A fizetési meghagyási törvény magyarázatához. A lap egyik előző számábau dr. Hexner Gyula ur fenti cím alatt azon kérdést intézi, hogy az 1893. évi XIX. t.-c. 10. §-a alapján ez ingatlanra elrendelt végrehajtás esetén a telekkönyvi hatóság »mit tévő legyen az ily végrehajtást rendelő végzéssel ?«