A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 47. szám - A csatlakozás mint önálló felebbezés bejelentési határideje az új sommás eljárásban

341 Hogy pedig a szóbeli tárgyaláson előterjesztett csatlakozás, habár erre való tekintettel a 150. §. a felebbezést csak a csatlakozó beleegyezésével engedi visszavonni, nem egy jelentőségű az sönálló* felebbezés hatályával biró csatlakozással, kiviláglik a már fentebb hivatkozott 117. §. utolsó pontjából, mely szerint a csatlakozás, a mennyiben önálló felebbezésnek nem tekintendő, tehát e tulajdonság nélkül, ha a szóbeli tárgyaláson előadatott is, elveszti hatályát, ha a felebbezés a tárgyalás alkalmával kitűnt elkésés vagy felebbezhetlenség miatt visszautasittatik. Ezek után, ha a törvényből még nehezebben volna — a mint valóban — kiolvasható, hogy csak a »felebbezési határidön« belül előterjesztett csatlakozást kívánta a törvényhozás önálló hatálylyal felruházni, akkor is a fent előadottak a törvény vonatkozó rendelkezésének inkább megszorító mint kiterjesztő magyarázatát indokolnák. Ez az irány felel meg a bölcs törvényhozó intentiójának s ezzel lesz elhárítva legjobban az a visszásság, mely a 147. §. utolsó pontja esetében a felebbező fél hátránya és az önálló hatálylyal csatlakozó fél kedvezménye között — habár tulajdonképen az előbbié a fő- és az utóbbié a mellékszerep — felmerülhet. Vasdknyey Géza, a ssáladkái Air. (V.v* elniie. /ii: A sommás eljárásról szóló 1893. évi XV1IJ. t.-c. oly mélyre ható reformokat léptetett életbe, a melyek különösen a törvény gyakorlati alkalmazása előtt egy némely kérdésre nézve nagyon is eltérő magyarázatokat eredményezhetnek s ezért köszönettel tartozunk azoknak, kik az eszmék tisztázásához máris hozzájárultak azzal, hogy gyakorlati kérdéseket vetettek fel és nézeteiket e tekintetben elmondották, még mielőtt a vonatkozó törvényes rendelkezések alkalmazást nyertek volna. Miga a törvény — eltekintve egyes szakaszok nehézkes szövegezésétől — határozottan és szabatosan körvonalozott rendelkezéseket tartalmaz, az ügyviteli szabályok és a közhasználatban lévő gyakorlati útmutatás pedig kitűnő szakavatottságról tanúskodó gonddal és az előfordulható esetek alapos részletezésével tüntetik fel a gyakorlati alkalmazásnál fontossággal bírható szempontokat : mindamellett nagyon természetes és a törvénykezés eddigi szellemével ellenkező nagyszabású átalakulások elmaradhatatlan követelménvét képezi az, hogy az új törvény alkalmazására hivatott tényezők — a kik az új intézményeket gyakorlati kifejlődésükben eddigelé még meg nem ismerhették — a reformok miuuciózus részleteibe be nem hatolhattak. Áll ez igénytelen nézetem szerint különösen a sommás perekben követendő felebbezési eljárásra, mert a míg a kir. járásbíróságok a szóbeliség nagy horderejű irányelveit oly alakban juttatják érvényre, a mely az eddigi nyomozó eljárástól nem minden tekintetben eltérő és a mely nem ellenkezik annyira az előbbi eljárással, hogy a biró több, már eddig is helyesen alkalmazott tárgyalási szabályt új működése körébe át ne vihetne; addig a másodbirósági hatáskörrel felruházott kir. törvényszékek ebbeli eljárásukban minden irányban új elvekhez és szabályokhoz tartoznak alkalmazkodni, melyek okvetetlenül feltételezik azt, hogy a felebbezési tanács összes tagjai a per anyagát tökéletesen megértsék és ugy az elsőbirósági, valamint a felebbezési eljárás során felmerülő vitás kérdéseket s mozzanatokat tisztán és világosan felismerjék. Feltétlenül és első sorban szükséges tehát, hogy a felebbezési tanács tagjai a tárgyalás alapja tekintet'ben tökéletesen tájékozva legyen. Már az érdemleges tárgyalás elején tudniok kell: hogy az elsőbirósági Ítélet mit tartalmaz, hogy azt mely fél támadta meg és melyik fél kívánja annak a fentartását? A tárgyalás folyamán figyelnie kell a tanácsnak arra : hogy mii) irányban és terjedelemben térnek el a felek a felebbezési kérelemben az elsőbirósági Ítélet megváltoztatására és az ellenkérelemben az ítélet fentartására nézve előadott tényállításaik, nyilatkozataik s illetve e tekintetben felhozott bizonyítékaiktól ? De különös figyelemmel kell lenni főleg arra, hogy a kérelem és az ellenkérelem megváltoztatása a törvény 148. §-ában megszabott korlátokon (t. i. a kereset és viszonkereset határain) túl meg ne engedtessék s általában nem szabad szem elől tévesztenie a törvénynek azt a sarkalatos elvét, hogy a felebbezési eljárás nem külön pervita, hanem csakis az elsőbirósági tárgyalás folytatása, melynél azonban az elsőbiróság előtti már is megállapított határok (a kereset és viszonkereset korlátai) között, a felek új íényelöadásai, nyilatkozatai és bizonyítékai bármikor felhozhatók, kiegészithetők és módosíthatók, a nélkül, hogy az e tekintetben beállott késedelmek a per érdemére kihathatnának. Ezért a felebbezésnek törvényileg megszabott lényeges kellékeit nem szabad összetéveszteni a felebbezés előkészítő tartalmának és az előkészítő iratnak kívánatos kellékeivel; mert a míg az előbb emiitett lényeges kellékek hiánya, vagyis a felebbezés kellő időben és törvényszerű alakban (13,281. és 2 pontja) való beadásának elmulasztása a per érdemére feltétlenül kihat, a kívánatos kellékek hiánya csupán a 142. § ban a költségek megtérítésére vonatkozólag megszabott jogkövetkezménynyel járhat, a nélkül, hogy a késedelmes fél az ügy érdemében bármily joghátrányt szenvedhetne. Kiváló fontossággal bir ebből a szempontból a csatlakozás és a felebbezés jogi természete és különösen az előbbinek joghatálya; miután pedig e tárgyban a »J o g« folyó évi 43. számában: »a csatlakozás mint önálló felebbezés bejelentési határideje az új sommás eljárásban« cím alatt dr. P 1 o p u György t. kartásam kezdeményezése folytán érdekes eszmecsere indult meg, a melyhez a 45. számban dr. Ta t i c s Péter budapesti kir. táblai tanácsjegyző és dr. F ó t h i Sámul ügyvéd ur hozzászólottak, felhasználva ezt az alkalmat, én is kifejezést kívánok adni szerény véleményemnek. I. Dr. Plopu collega ur nézete szerint a csatlakozás a 147. §. második pontjának rendelkezése dacára is mindig függőségi viszonyban áll a felebbezéshez és önálló jogorvoslatnak soha sem tekinthető s ezért a csatlakozás a 131. §. értelmében az Ítélet kihirdetésétől, illetve kézbesítésétől számított 15 napi határidő alatt sem be nem nyújtható, sem be nem jelenthető, mert ez a határidő nem a csatlakozás, hanem a felebbezés benyújtására, illetve bejelentésére van kiszabva. Cikkíró ur szerint az önálló csatlakozás lehetetlen volna akkor, ha a felebbező fél felebbezését a 15 napi határidő utolsó pillanatában benyújtaná vagy bejelentené és ennélfogva t. kartársam a 144., 150. és 162. §-ok összevetéséből azt következteti: »hogy az önálló felebbezés erejével biró csatlakozást a 135. és 141. §-o k értelmében csakis az előkészítő iratban lehet előterjeszteni és hogy a 147. §. téves«. II. Dr. T a t i c s tanácsjegyző ur a fentebbi nézettel nem ért egyet, mert a tárgyalásnál élő szóval elő nem adott csatlakozás a 142. §. alapján figyelmen kivül hagyandó. Szerinte a csatlakozást, hogy az önálló felebbezés joghatályával bírjon, nem okvetetlenül az előkészítő iratban kell előadni; cikkíró ur azértsem fogadja el az I. alatt említett nézetet, mert ha az állana, akkor a felebbező fél ellenfele számára két felebbezési idő volna nyitva, t. i. a 131. §-ban megállapított határidő és a 135., illetve 141. §-okban körülirt határidőköz első fele, de habár érveléséből azt lehet következtetni, hogy nézete szerint az önálló felebbezésnek tekintendő csatlakozási kérelmet a 131. §-bau megszabott határidőben kell benyújtani vagy bejelenteni, arra vonatkozó véleményét, hogy mikép lehessen az ily csatlakozást az előkészítő iratban érvényesíteni és hol kelljen a kérelmet előterjeszteni ? nem fejti ki határozottan. III. Dr. Fóthi Sámuel ügyvéd ur annak a nézetének ad kifejezést, hogy az önálló joghatályú csatlakozási kérelmet a 131. §-b a n megállapított felebbezési határidőben az előkészítő irattal egybekapcsolva (tehát a törvényszékhez) kell benyújtani s például azt hozza fel, hogy oly esetben, a midőn az alperes már harmadnapon adta be felebbezését, melyet a kir. járásbíróság három nap múlva felterjesztett s midőn felperes a »kir. járásbíróság által neki kézbesített felebbezési II od példányban* felhozottak által indíttatva érezte magát szintén felebbezui, módjában áll csatlakozási kérelmét az Ítélet közlését követő 15 napon belül az előkészítő iratban előterjeszteni. Ez esetben a csatlakozás — véleménye szerint — önálló joghatályú, minden más esetben a felebbezéstől függő. Hivatkozik cikkíró ur a 136. §-ra is, mely szerint á felebbezés helytelen elnevezés okából vissza nem utasítható s azt a közölt esetre alkalmazva, oda concludál, hogy a »csatlakozási előkészítő irat«-nak címezett beadvány önálló felebbezés hatályával bir. Az én meggyőződésem az, hogy a közölt vélemények egyike sem felel meg a törvény ratiójának s hogy a cikkíró urak fejtegetései a csatlakozási jog fogalmát és hatályát nemcsak hogy fel nem derítették, de a vonatkozó törvényszakaszokat többé-kevésbé tévesen és a törvény értelmétől eltérően magyarázták. Dr. Plopu kartárs ur cikkében, a mennyiben az a 147. §-ban körülírt önálló joghatályú csatlakozást egyenesen kizártnak tartja, a kiindulási pontot tartom tévesnek. Dr. Tatics tanácsjegyző ur arra a nézetem szerint helyes álláspontra helyezkedik, hogy a 147. §-ban emiitett csatlakozási kérelem a 131. ij-bau megállapított határidőben terjesztendő elő ; de a törvénynek általa idézett §-aiból ugy a beadás helyét, valamint a törvény egyéb rendelkezéseit illetőleg helytelen következtetéseket von le és véleményét határozottan ki nem fejti. „Dr. Fóthi Sámuel ügyvéd ur az előbb megnevezett cikkíró úrral ugyanegy alapból indul ki, de miután a nézete megvilágítására felhozott példában a törvény félremagyarázhatatlan rendelkezéseivel ellenkező feltevésekből indul ki (a milyen például az, hogy a felebbező ellenfele a felebbezés felterjesztése alkalmával neki kézbesített 11-od példány tartalmából győződik meg arról, hogy az I. bírósági ítéletet neki is tanácsos lesz megtámadnia, holott az elsőbiróság a felebbezést a 134. §. értelmében az ellenfél értesítése nélkül terjeszd fel), fejtegetéseivel az önálló csatlakozás fogalmát és természetét egyáltalában meg sem közelíti. Igénytelen nézetem szerint a 147. §. második pontja helyesen csak olykép értelmezhető, hogy az önálló felebbezésnek tekintendő csatlakozást a 131. §-b a n megszabott határidőben a kir. járásbíróságnál kell benyújtani, illetve bejelenteni és hogy a 135.