A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 45. szám - A gyámság történeti fejlődése. 1. [r.]

A J OG. 327 kardbojtiát és kezébe veszi a könyvet; olvassa és újra olvassa a verulámi lordnak Nóvum Orgánum című munkáját. Tanárt keres, a ki jól tudja a magyar jogot, ékesszólást. Látta a rendiség bénitó jogintézményeit a gyakorlatban, most elméletileg is meg akarja ismerni azokat. Kelemen magánjogi institutióit s kulcsát, a latin nyelvet, a sürgősség kimondásával tűzi napirendre. Leginkább szereti Kelement, a hol a romanistákat követi, vagy épen Martini természetjogára emlékeztet; de a rendi joggal nem tud kibékülni. Kelemen után a Corpus Jurist tanulja, de nem rokonszenvezik vele valami nagyon; ugy tűnnek föl előtte a régi törvéuyek, mint a középkorból átnyúló sötét torlaszok, a melyek haladásunkat akadályozzák. Az egész irott jogot nem ejti el ugyan, de a rendiség, véleménye szerint, idejét multa s a modern haladással össze nem egyeztethető, mert a nemzet megerősödésének akadálya. De el kell választani az elavultat az életrevalótól. Ismerni kell az élő jognak forrásait, fejlődését, rendszereit; politikai, gazdasági és erkölcsi hatását. Tudomány nélkül ez el nem érhető s ezért buzdit, hogy kiváló alapossággal műveljék a j o g t u d om á n y t. Mit tanuljon a magyar — kérdi tűnődve — ha nem a jogtudományt. Ez a legnagyobb tudomány, a melylyel férfiú foglalkozhatik, oly tudomány, a mely a férfiút a nemzet vezetésére a legválságosabb pillanatokban képesítheti. Mintha a jövőbeu olvasta volna a nemzet nagy jogvédőjének: Kossuthnak s a jogászi logika és jogérzet megtestesülésének : Deáknak küldetését. A középkori rendi állapotból a kibontakozást a nem hivatásszerű jogtudós: Széchényi kezdeményezte. Programmjának belső értéke jogi aforismáin nyugszik. Első műveiben jogi problémákért harcolva, vívta ki fényes tehetsége az első diadalokat, nem egyes perlekedő ember, hanem az egész ország javára. A mai ünnepen a szóló feladata az, hogy kimutassa, mennyire fejlődött a magyar magánjog és ennek tudománya Széchényi hatása alatt s ebből a szempontból keresi Széchényi eszméit, törekvéseit és alkotó kezét a magánjog intézményeinek csarnokában. A középkori szervezkedésben a magánjogi felfogás adta a vezető gondolatot s ezért a rendi alkotmányok jellemző vonásait a magánjog alapintézményei vonták meg. Helyesen keresi tehát Széchényi a kibontakozás útját a magánjogi viszonyok átalakításánál. A nemzet újjászületési processusa a magánjog, főleg a vagyonjog javításával indul meg. Széchényi kitűzte a magánjogi radicálismus lobogóját, bizton várva ettől az alkotmányos élet fellendülését, a kormányforma változását és a közjogi helyzet általános javulását. Széchényi volt az első ember, a ki a jogi és gazdasági élet összefüggésére gondolt s a ki a jogot erős céltudatossággal a gazdasági élet szempontjából mérlegelte. Az ő felfogása szerint a magánjog az élet javai megoszlásának és forgalmának etikai szabálya. De az a magánjog, a melyet Széchényi fellépésekor nálunk látott, merőben ellentéte volt az ő ideáljának. Az új kor jogi rendezésének feltételei Széchényi szerint a következők: Legyen egyéni tulajdon. Szerezhessen földet minden honlakos. A termelést ne bénítsa robot, dézsma, céh, árszabás. A javak forgalmának érdekei szempontjából rendeltessék a hatalmi jog, jogszolgáltatás. Ehhez mindenekelőtt hitel kell. A tróntól le a koldusig, mindent a szótartás szentsége biztosit; ez az alapja az erkölcsi és vagyoni emelkedésnek. Ennek érdekében töröltessék el az ősiség, a magánzárlat (sequestrum) s a hivatalos halasztás (moratórium). Hozzunk magyar egyesületi-, társulati- és váltótörvényt s állítsunk föl gyorsan működő váltóbiróságokat. Ez a hitel programmja a magánjog terén. Széchényi az ősiség eltörléséuek gyorsítása céljából 1842-ben törvényjavaslatot dolgozott ki, de természetesen sok ellenzésre talált. Az 1844-iki országgyűlésen az ősiség kérdése elintézetlenül maradt; de ez Széchényit nem lankasztotta, csak megfontolásra késztette. Erőssé válik benne a meggyőződés, hogy az ősiség egyszerű eltörlése nem elég. Uj jogrendet kellett életbeléptetni. Tanakodás közben lepi meg a magyar politikusokat a párisi 1848 iki forradalom s ime 1848. március 19-én Somssich Pál indítványára felszabadították a nemesi birtokot az ősiség bilincseiből. A szónok részletesebben beszélt még Széchényi befolyásáról a magyar magánjogra s az érdekes jogi érvekben gazdag beszédet Széchényi emlékének szentelt kegyeletes szavakkal fejezte be. Az ülés végén a közönség élénk éljenzéssel tüntette ki a felolvasót s igen sokan gratuláltak neki. A budapesti kir. tábla elnökének körirata a sommás eljárás életbelépte alkalmából. 4,229/1894. eln. sz. A sommás eljárásról szóló 1893 : XVIII. t.-c. az igazságügyminister úr ö nagyméltóságának f. évi május hő SO-án 745/1. M. E. szám alatt kelt rendeletével a f. évi november hó 1-ső napjától kezdődő joghatálylyal életbeléptettetvén, az ugyanazzal a rendelettel kiadott sommás ügyviteli szabályok alapján a vezetésem alatt álló budapesti kir. itéló' táblánál egyelőre a folyó évi november hó 1-től a f. évi december hó 31-ig terjedő időre szóló hatálylyal a következő' intézkedéseket teszem. L Felülvizsgálati tanácsok. Felülvizsgálati tanácsokként a közpolgári ügyekre nézve a kir. itéló' táblának I. és II. közpolgári tanácsát, a kereskedelmi ügyekre nézve pedig a III. közpolgári (egyszersmind kereskedelmi) lanácsát jelölöm ki. Ehhez képest az emiitett tanácsok a budapesti kir. Ítélőtábla. I., II. és III. polgári felülvizsgálati tanácsa megjelöléssel különböztetendők meg. II. A felülvizsgálati tanácsok elnökei. A budapesti kir. itélő tábla I. polgári felülvizsgálati tanácsának elnöke Szabó Albert tanácselnök úr, a II. polgári felülvizsgálati tanácsé Farkas Geiza tanácselnök úr, a III. polgári (kereskedelmi ügyekre) felülvizsgálati tanácsé pedig SzentIványi Gyula tanácselnök úr lesz az ügyviteli szabályok 128. szakasza értelmében. III. A felülvizsgálati tanácsok elnökeinek helyettesítése. A felülvizsgálati tanácsok elnökeinek helyetteseiül kijelölő m^és pedig : Szabó Albert tanácselnök úr helyetteséül Kársa László k'r itélo táblai bíró urat ; Farkas Geiza tanácselnök úr helyetteséül Fényes Miktó kir. itélő táblai biró urat ; S z e n t-I v á n y i Gyula tanácselnök úr helyetteséül Végh János kir. itélő táblai biró urat. IV. A felülvizsgálati tanácsok tagjai. A felülvizsgálati tanácsok tagjai — az ügyviteli szabályok szerint — azoknak a tanácsoknak tagjai, a melyek felülvizsgálati tanácsokul kijelöltettek. Ezek közül a felülvizsgálati itéló'-tanácsok a törvény által kívánt számú birói tagból esetről-esetre fognak megalakittatni. V. A felülvizsgálati tanács jegyzői. A felülvizsgálati tanács tárgyalási jegyzó'könyveit az ügyviteli szabályok szerint a tanácsjegyzó'k vezetik. Ehhez képest kijelölöm az I. számú felülvizsgálati tanács jegyzőjéül dr. C s a n á d y György fogalmazót ; a II. számú felülvizsgálati tanács jegyzőjéül dr. S á r m é r Antal fordítót ; a III. számú felülvizsgálati tanács jegyzöjéüi dr. J a n i c s e k József albirót. A helyettesek kirendelése iránt később fogok intézkedni. VI. A felülvizsgálati tanács helyisége. A felülvizsgálati tanácsok helyiségéül az 1. közpolgári szaktanács, a II. közpolgári s egyszersmind úrbéri szaktanács és a 111. közpolgári s egyszersmind váltó-, kereskedelmi- és csőd szaktanács szobáit jelölöm ki. VII. A jegyzői iroda. A fentjelzett felülvizsgálati tanácsok mellé jegyzői irodát állítok fel. A jegyzői iroda az ügyviteli szabályok 129. §-a értelmében mindhárom felülvizsgálati tanács közös jegyzői irodájául szerveztetik. A j e g y z ő i i r o d a vezetőjéül dr. C s a n á d y György fogalmazót jelölöm ki, kinek helyettese dr. S á r m é r Antal fordító lesz. A jegyzői irodába a kezelési teendők teljesítése céljából Korda Gyula írnokot, ennek helyetteséül pedig G r e k s a Gábor Írnokot osztom be. A további netán szükséges helyettesítések tárgyában esetről esetre fogok intézkedni. A jegyzői iroda vezetője s helyetteje egyszersmind a felülvizsgálati tanács üléseiben a jegyzőkönyvek vezetésére is alkalmazandó. A fentnevezett Írnokok fölött a felülvizsgálati tanács jegyzője (a jegyzői iroda vezetője) rendelkezik. A jegyzői iroda vezetője s helyettese egyszersmind az egyéb tanácsjegyzői teendőkre, a beosztott írnokok pedig a kezelési szakra való egyéb teendők körében a körülményekhez képest másnemű teendőkre is alkalmazandók lesznek. A jegyzői iroda a felek részére hétköznapokon d. c. 10 —12 óráig, ünnep- és vasárnapokon pedig d. e. 10—11 óráig nyitva áll. Minderről a kir. itélő tábla fentnevezett tagjait jelen köi üzó'-iratommal értesítem, a tanácselnök urakat egyszersmind felkérem, hogy mindez intézkedéseimnek foganatosítása iránt az ügyviteli szabályok megfelelő alkalmazásával eljárni s a felülvizsgálati tanács jegyzőit saját hatáskörükben megfelelően utasítani szíveskedjenek. Ugyané köröző iratommal utasítom a segédhivatali főigazgatót, hogy ugy a felülvizsgálati tanácsoknak, valamint a jegyzői irodának felszerelése iránt a már szóbelileg vett utasításhoz képest haladéktalanul intézkedjék, a helyiségek bejárata fölé a megfelelő felírásokkal ellátott táblákat függesztesse fel, a jegyzői iroda mellé az ügyvteli szabályok 74. §-ábán megkívánt gyüjtö-szekrényt állíttassa fel és az arra alkalmazandó jelző-táblácskán tegye közzé, hogy a gyűjtőszekrény hétköznaponként d. e. 10 órakorés déli 12 órakor, ünnepnapon és vasárnapon pedig d. e. 10 órakor fog kinyittatni az abba betett beadványoknak kivétele végett. Mindezeknek megtörténtéről, valamint a sommás ügyviteli szabályoknak a kezelésre vonatkozó életbeléptetéséről tegyen utóbbiról részletes jelentést. A jegyzői irodára, valamint a tárgyalandó ügyek kifüggesztésére vonatkozó hirdetményt az elnöki segédhivatal fogja kifüggesztés utján a jogkereső közönséggel közölni. Budapesten, 1894. évi október 27. Vértessy Sándor s. k., elnök. Nyilt kérdések és feleletek. A fizetési ineghagyási törvény magyarázatához. (Kérdés.) Ha az adós a fizetési meghagyásnak a kézbesítéstől számított 15 nap alatt ellent nem mondott, a hitelező kérelmére a fizetési meghagyás alapján kielégítési végrehajtásnak van helye az adós ingatlan vagyonára is, mely iránt a kérvény az 1881 : LX. t.-c. rendelkezéseinek megfelelőleg bsnyujtandó. Az esetre, ha a bíróság a végrehajtást az adós ingatlan vagyonára elrendeli, figyelmezteti őt az ellentmondás előterjesztésére szolgáló záros határidőre s egyúttal az elrendelő végzés egyik példányát az 1893. évi XIX. t.-c. 15. §-a és az 1881: LX. t.-c. 136. §-a alapján az e szakaszban foglalt bejegyzések eszközlése végett a telekkönyvi hatósághoz teszi át, egyben a törvény 13. §-a alapján kimondván: hogy az elrendelt végrehajtás foganatosítása csak a követelés »b i z t o s i t á s á i g« terjedhet. Kérdés : mittevő legyen a megkeresett telekkönyvi hatóság »ily« végrehajtást rendelő végzéssel ?