A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 43. szám - Az új eljárás küszöbén

Tizenharmadik évfolyam. 43. szám. Budapest, 1894. október 28. Szerkesztőség : v., Rudolf-rakpart 3. >»/• Kiadóhivatal: V.. Rudolf-rakpart 3. »«. Kéziratok vissza nem adatnál;. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézcndők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÓZIfGYZÖl KAR KÖZlIÍNYf. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS — Dr\ STILLER MÓR ügyvedek. Felelős szerkesztő: l>r. STILLER MÓR, Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : Ne£)<Ml évre 1 fit 50 kr r'éi » s v — » Egész » 6 » — » Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM: AZ új eljárás küszöbén. Irta: dr. Stiller Mór. — A csatlakozás, mint ónálló felebbezés bejelentési határideje az új sommás eljárásban. Irta: dr. Plopu György, gyulai kir. tvszéki biró. Házastársak közti birtokháboritás. Irta : Kovácsy Albert, kir. tvszéki biro. Erzsébetváros. — Bányajogositvány-alkatrészek, tartozékok és bánya-iparmüvek telekkönyvezése. Irta: Simon Endre, nyug. kir. tvszéki biró. — Belföld. (Az osztrák bíróságoknak a magyar bíróságokkal való levelezéséről. — A magyar jogász-egylet gyűlése. — A m. kir. pénzügyi és igazságügyi ministerek szabályrendelete a fizetési meghagyások iránti eljárásban lerovandó bélyegilleték tárgyában.) — Nyilt kérdések és feleletek. (Az új sommás eljárás átmeneti intézkedéseihez. [Felelel.] Itta . Y p s i 1 o n. — Fizetési meghagyásokra vonatkozó bélyegilletékek. Irta: X. Y. Z.) — Sérelem. (Adalék a sommás eljárási törvénycikk szövegezéséhez. Irta : I. Csipkés Árpád, m.-vásárhelyi kir. itélö táblai tanácsjegyzö-albiró. II. dr. Kiss Károly, n.-kikindai ügyvéd.) — Irodalom1 Felsőbíróságaink elvi határozatai. Készítette: dr. Márkus Dezső, kir tfszéki biró. — Emlékbeszéd Wenzel Gusztáv fölött. Irta: dr. Vécsey Tamás, egyet, tanár. | — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. TÁRCA : Uj jelenségek büntető-antropológiai téren és azok jelentősége. Közli : Csillag Hugó, Budapest. MF.I I.ÍKLBT : Jogesetek tára. Felsói,irósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesti Közlöny-bői. (Csődök. — Pályázatok.) Az új eljárás küszöbén. Néhány nap választ el bennünket az új sommás eljárás életbeléptének időpontjától. Mint hű krónikásai nemcsak, de óramutatói is a közhangulatnak, melylyel a jogászi közvélemény ezen nagy eseménynek eléje néz, megelégedéssel bizonyíthatjuk, hogy a közvélemény teljes öntudatában van ama nagyszerű változásnak, melynek küszöbén áll peres eljárásunk. Mondhatni országszerte áthatja a jogászságot annak felismerése, hogy nemcsak új törvényt, de új és jobb rendszert kapunk: áthatja az öntudat, hogy ama küzdelem, melyet a hivatott közegek az eddigi peres eljárás fegyvereivel a jogért küzdöttek, átváltozott küzdelemmé, melynek pályadíja több mint a jog: az igazságosság. Eddig a forma uralta az eljárást és gyámkodta a birót tevékenységében lépten-nyomon. Ezentúl felszabadul eljárásunk a forma uralma alól, és a bíróság az igazság keresésében a gyámkodástól menten csaknem korlátlan cselekvési képességgel intézkedik. Ez által válhat majd a jogszolgáltatás azzá, a minek lennie kellene a szó szoros értelmében : igazságszolgáltatássá. Nagy és felelősségteljes feladat hárul ez által a b i r óS á g r a. Az eddigi eljárás szerint szerepe inkább passiv volt. A vitás kérdés tisztázása az ügyfeleknek, illetve képviselőiknek volt fentartva, szigorúan előirt formák közt. A peranyag, szemeelőttugyan, annak közbenjárása, de nem tényleges közreműködése mellett lett előkészítve és ítélkezésre bocsátva. Ö inkább felügyelt arra, hogy a felek akarata érvényesüljön a törvény korlátai közt. Csak amit ezek akartak bizonyítani és a mint ezek akartak bizonyítani, vehetett ö figyelembe, A helyzet az új eljárással egy ütésre megváltozott. Nem a fél, de a bíróság lett a pernek mintegy souverain ura azon pillanattól, midőn az ügy eléje vitetett, azon időpontig, míg az ítélkezésétől el nem vonatik. U intézkedik, kutat, rendel, megszakítja, felveszi, pótolja, kiegészíti a tárgyalást, hivatalból is ; megtesz rendelkezéseket, melyeket bírói meggyőződésének alkotására szükségeseknek tart; vizsgálja függetlenül a felek előadásától és a bizonyítékok alaki helyességétől, azok belső, tárgyi értékét, szóval felelősség terhe alatt és számot adva mindig ténykedéseinek indokairól, szabadon épiti fel ő maga mintegy a peranyag épületét, a maga által kieszelt tervek szerint rendezvén el és használván fel a felek által elébe terjesztett és ő általa feldolgozott és esetleg kiegészített anyagból. Ura a pernek a szó valódi értelmében, nemcsak azon irányban, hogy ő dönti azt el, a mint eddig is tette, de azon irányban is, hogy az eldöntést magát is annak bekövetkeztéig tevékeny közreműködéssel előkészíti. A midőn a törvényhozás ily valóban nagy hatalmat tett le az új eljárás szerint a biró kezébe, a legszebb és leghizelgobb jelét adta azon biz alomnak, melylyel a hazai birák iránt viseltetik, hogy azok ezen nagy hatalmat a legszigorúbb lelkiismeretességgel egyedül és kizárólag az igazság érdekének szolgálatába fogják állítani. Csak ha ennek tudatában fogják bíróságaink az új eljárást alkalmazni, fognak új feladataik és új kötelességeik teljes magaslatán állani. Ezt pedig megköveteli tőlük a hazai bíróság becsülete. De az új eljárás a hazai ügyvédségre is nagy és nemes kötelességeket ró. A fél érdekeinek képviselete és védelme a szóbeliség és közvetlenség elvének oly tág érvényesítése által, mint minőt az új eljárás nemcsak megenged, de egyenesen megkövetel, egészen új alapokra lettek fektetve. Uj eszközök állanak rendelkezésre az ügyfél • képviselőknek, melyeknek hathatósága nagyrészt attól függ, mily szellemben fognak azokkal élni, kik erre hivatvák. A hazai ' ügyvédi kar magas erkölcsi és értelmi állá! s á 11 a k tartozik azzal, hogy a maga részéről elkövessen mindent arra nézve, miszerint a maga részéről tevékenysége ! és viselkedésével az új eljárás működésének sikerét előmozdítsa. Mert a mint rég megcáfolt tévedés azt hinni, hogy a jó igazságszolgáltatás alapfeltétele pusztán a jó törvény, úgy nem kevésbé rég meg hazudtolt nézet, hogy a jó törvénykezés sikerére még a megfelelő törvény mellett elegendő egy jó bírói kar. Az ügyvédség lelkes és fenkölt szellemű közreműködése nélkül a jó törvény is a legderekasabb bíróság kezében hatálytalan marad, célját téveszti és béke helyett harcot, rendezettség helyett zavart visz be a jogviszonyokba. Ez az, a mi a hazai ügyvédség által megszivelendő lesz az új eljárással szemben. Tegye meg mindenki kötelességét, és a magyar törvénykezés első nagy reformjának sorsa biztosítva lesz. Dr. Stiller Már. Lapunk mai szánta IS oldalra tetjed.