A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 42. szám - Ausztria bűnügyi statisztikája. 2. [r.]. Büntettek bűntettesek és büntetések

108 A JOG. vádlott részéről kikötött vagyoni haszon, ellenben csupán szívességet teljesített volna vádlott, ha az állana, a mit ő vitat ; mert továbbá a Sch. Károly részéről bizonyítottak szerint vádlott a 2,800 frtos váltóra tényleg valóban csak 500 frtot adott és jigy ennek a tanutak, valamint R. Sándor, G. Sándor és G. Károly tanuknak vallomása szerint vádlott késznek nyilatkozott a váltó visszaadására, ha az arra adott pénzét R. Rezső neki visszafizeti; mert végül a vádlott lakásán foganatosított helyszíni szemle eredménye is, valamint az a körülmény is jelentős, hogy magából a vádlott vallomásából láthatólag valótlan az épen ő általa felhívott St. Rezsőnek az az állítása, mintha 1892. évi szeptember végén vagy október elején járt volna R. Rezső a vádlott lakásán, F. Márton vallomásából láthatólag pedig ugy vádlottnak, valamint St. Rezsőnek az állítása valótlan abban a tekintetben, mintha a Wagner kávéházból vádlott és St. Rezső együtt mentek volna vádlott lakására; tekintve, hogy vádlott az uzsorásnak mutatkozó ügylet előnyeit váltó alakjában rejtve kötötte ki, az pedig nem változtathat vádlott javára a tényálláson, hogy a 2,800 frtról szóló ama váltó alapján, melyre — a mint állíttatik — csak 500 frtot adott, emez 500 frt visszakapása után a kezéhez kapott levélnek is felhasználásával a kereskedelmi és váltótörvényszéknél folyamatba tett perben még 1,060 frtot követel, vagy hogy a bemutatott Ítélet szerint a célbavett eredményt eddig el nem érte s elérni talán nem is fogja ; tekintve, hogy ezekkel kiegészítve az a tényállás, mely a kir. törvényszéki végzés indokainak II.) pontjában van előadva, alaposnak mutatja a R. Rezső részéről emelt vádat, mely szerint St. Károly uzsoravétséget követett el: mindkét alsóbirósági végzés megváltoztatandó s a vád alá helyezés kimondandó volt; a továbbiakra pedig az utasítás megadandó volt. Ha a panaszló személyes jogábani megsértése miatt tette feljelentését, valamint a büntetendő cselekmény fenforgására, úgy a bűnösség megállapítására s a büntetésnek ítélet általi kimondására nézve is, az egész bűnvádi eljárás folyamán — a ki'zvádlótól külön is — megilleti a felebbezés. A besztercebányai kir. törvényszék: S. M. zólyomjárási főszolgabíró ellen a btkv 475. §-a alá eső hivatalos hatalommal való visszaélés vétsége miatt vezetett bűnvizsgálatot megszünteti. Indokok: Tekintve, hogy a főszolgabírónak kötelessége a szavazást vezetni és ellenőrizni; tekintve, hogy a tanuk által van igazolva azon körülmény, miszerint a község lakosai a marhairtó-bizottság működése s az akkor a községben tartózkodó állami végrehajtó működése folytán fel voltak izgatva és az izgatottság panaszló korteskedése ellen is irányult; tekintve, hogy vádlott panaszlót csak kiutasította a községből s a csendőröknek csak azt hagyta meg, hogy vádlottat figyelemmel kisérjék, tehát panaszlót a csendőrök további parancs nélkül még akkor sem távolithatták volna el a községből, ha a községet tényleg el nem hagyja; tekintve, hogy a tudatlan nép között tapasztalt elégedetlenség a rend és nyugalom megháboritására igen könnyen vezethetett volna, ha panaszló korteskedésének eleje nem vétetik, ki ellen a község lakosai különben is fel voltak izgatva és ekként vádlott csak a közbiztonság és nyugalom érdekében helyesen járt el, midőn panaszlót a községből kiutasította, ez által csak praeventiv elővigyázati intézkedést tett; mert abbeli intézkedése akkor, midőn az izgatottság tetőpontját érte volna el, már a közrend és nyugalom megháboritásának ellensúlyozására mit sem használt volna. A budapesti kir. ítélőtábla: L. G. feljelentőnek felebbezését hivatalból visszautasítja és az ügyiratokat felülvizsgálatlanul illetőségéhez visszaküldi. Indokok: A kir. törvényszék illetőségéhez tartozó és hivatalból üldözendő bűntett vagy vétség miatt indított bűnvádi ügyben, a kir. ügyész indítványa alapján hozott megszüntető határozat ellen, a fennálló bűnvádi eljárási gyakorlat szerint a sértett félnek csak annyiban van felebbezési joga, a mennyiben ő magánjogi elégtételre jogosítva van s ebbeli elégtétel iráuti igényét be is jelentette s erről le nem mondott; tekintve, hogy a feljelentés tárgyát képező ügy a kir. törvényszék illetőségéhez tartozó hivatalból üldözendő törvényszegés; tekintve, hogy a kir. ügyész az ügyben a bűnvádi eljárás megszüntetését indítványozta; tekintve, hogy L. G. mint sértett fél magánjogi elégtételre ez ügyben éppen nem jogosított s ebbeli elégtétel iránti igényét be nem jelentette, mert ily igénynyel nem is bir; L. G. sértett félnek tehát perorvoslati joga nem lévén, bejelentett felebbezését hivatalból visszautasítani kellett. A m. kir. Guria: A kir. ítélőtábla végzésének megváltoztatásával utasittatik, hogy a panaszló sértett fél felebbezését el fogadva, másodfokban érdemleges határozatot hozzon. Indokok: Igaz ugyan, hogy a panaszló a panaszlott cselekmény miatt vagyoni elégtételre nem jogosult; de a panaszló nem is mint vagyoni érdekeiben károsított fél, hanem személyes jogában megsértése miatt tette feljelentését. Tekintve, hogy ily esetben, a fennálló bűnvádi eljárási I gyakorlat szerint, a közvetlenül sértettet, valamint a büutetendö cselekmény fen forgására, igy a bűnösség megállapítására s a büntetésnek ítélet általi kimondására nézve is, az egész bünvá.li eljárás folyamán — a közvádlótól külön is — megilleti a felebbezés : ezeknél fogva a kir. Ítélőtábla végzése megváltoztatandó és ugyancsak a felebbezés elfogadására érdemleges határozat hozatalára utasítandó volt. (1891. aug. 28. 3,993.) Ha a vádlott a váltónak aláírására magát felhatalmazottnak tartotta és megkárositási szándék nem forog fenn, a btk. 401. §-ába ütköző magánokiratkamisitás meg nem állapitható. (A m. kir. Curia 1894. jun. 20-án 10,656. sz.) Ügyvédi rendtartási ügyekben Az ügyvédjelölt joggyakorlatának beszámítása csak annak bejegyeztetésétől számíttatván, másrészt a joggyakorlat megkezdéI sével köteles lévén az ügyvédjelölt bejegyeztetni magát, ezt elmulasztván, az elmúlt időre utólagos bejegyzésnek és a joggyakorlati nak az elmúlt időre való beszámításnak nincs helye. A pozsonyi ügyvédi kamara (1894. ápril 11. 147. sz. a.) I az ezen ügyvédi kamara ügyvédjelöltjeinek névjegyzékében 408. lapon bejegyezve volt dr. B. Samu az iránti kérelmének, hogy a bejegyeztetését megelőzött tényleges joggyakorlatban eltöltött időre pótlólag mint joggyakorlaton volt ügyvédjelölt bejegyeztessék, hely j adatik és mint 1884. febr. 1-től 1886. július l-ig F. Henrik tren; cséni ügyvédnél működött ügyvédjelölt az ügyvédjelöltek főkönyvében utólagosan bejegyeztetik. A bejegyzés elrendelendő volt, mert a folyamodó a budaI pesti tud. egyetem jogi kara által 1884. január 22-én kiállított, eredetben bemutatott első szigorlati bizonyitványnyal igazolta azt, hogy már akkoron ügyvédjelölti minősitvénynyel tényleg bírt. Begyőzte F. Henrik trencséni ügyvédnek 1893. dec. 22-én hitelesített alakban kiállított bizonyítványával azt, hogy 1884. évi február 1-től egész 1886. július l-ig a megnevezett ügyvédnél állandó joggyakorlaton volt, be van igazolva dr. M. Géza mint kamarai megbízott jelentése által nemcsak az utóbb jelzett körülmény, de azon körülmény is, hogy Trencsén városában állandóan lakott és igy tekintve azt, miként az ügyvédi rendtartás nem tiltja az ügyvédjelöltnek kimutatott joggyakorlata utólagos bejegyeztetését, de a m. kir. Curia e tekintetben hason értelemben döntvényileg határozott is, azért az utólagos bejegyzés elrendelteti, dacára azon körülménynek, hogy a folyamodó a bejegyeztetni kivánt időben Trencsén városánál tiszteletbeli aljegyzőként is kinevezve volt, mivel e minőség rendszerint nem kívánja meg a folytonos és állandó hivatali ténykedést, hanem inkább puszta címnek veendő és nem véglegesen alkalmazott tisztviselő volt és igy a szükséges ügyvédjelölti gyakorlat elsajátításában a címbeli állása folyamodót nem akadályozta. A m. királyi Curia (1894. szept. 14. 6,869. sz. a.) az ügyvédi kamara választmányának határozata megváltoztattatik és folyamodó azon kérésével, hogy az elmúlt lö84. évi február 1-től 1880. július l-ig terjedő időre az ügyvédjelöltek lajstromába utólagosan bejegyeztessék, elutasittatik. Mert az 1874: XXXIV. t.-c. 14. §. szerint a joggyakorlat a bevezetéstől számíttatván ez által, valamint az által, hogy a jegyzékbe bevezetett ügyvédjelölt az idézett t.-c. 27. §. szerint a kamara fegyelmi bírósága alatt áll, ki van zárva anuak lehetősége, hogy oly jelöltnek, ki a bejegyzés végett annak idején a 14. §. értelmében nem jelentkezett, az elmúlt időre való gyakorlati ideje a későbbi bejegyeztetés által kitüntettesssék és illető ugy tekintessék, mintha bejegyezve lett volna. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. Csődök : Kocsis Ignác e., pécsi tszék, bej. okt. 13, félsz. okt. 31, csb. Saághy Vince, tmg. dr. Xick Alajos. — Branyiczki Antal e., gyulai tszék, bej. dec. 3, félsz. dec. 18, csb. Pallay Jenő, tmg. dr. Frankó László. — Stern József e., zilahi tszék, bej. nov. 28, félsz. dec. 24, csb. Szabó Béla, tmg. dr. Leuchtmann Lipót. — Theresien Dampfiuühle W. Wrana & Söhne e., pancsovai tszék, bej. dec. 16, félsz. jan. 8, csb. Scholmoschi Adolf, tmg. dr. Hódy Antal. — Haris és Bergenthal e., zombori tszék, bej. nov. 30, félsz. dec. 28, csb. Fogler Béla, tmg. Gyorgyovanszky György. — Schlesinger Sándor e., miskolci tszék, bej. nov. 14, félsz. nov. 30, csb. dr. Görgey Sándor, tmg. Szeremley Lajos. — Papp József e., nagyváradi tszék, bej. nov. 26, félsz. dec. 7, csb. Jelentsik István, tmg. Hadházy Kálmán. Pályázatok: A s.-a.-újhelyi tszéknél aljegyzői áll. okt. 29-ig.— A debreceni tszéknél jegyzői áll. okt. 24-ig. — A nagy-mihályi jrbságnál a 1 b i r ó i áll. okt. 29-ig. — A szombathelyi tszéknél j e g y z ő .i áll. okt. 31-ig. — A nyíregyházai tszéknél b i r ó i áll. okt. 31-ig. — A nagykikindai jrbságnál albirói áll. okt. 31-ig. — A tordai tszéknél jegyzői áll. okt. 31-ig. — A miskolci tszéknél jegyzői áll. okt. 31-ig. — A sásdi jrbságnál aljegyzői áll. okt. 31-ig. — A zombori tszéknél aljegyzői áll. nov. l-ig. — A kézdi-vásárhelyi tszéknél jegyzői áll. nov. l-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társ ság«-nál. (Hold-utca 7. sz.)