A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 39. szám - A németbirodalmi magánjogi codificatio 1804. évben.; Vége

A JOG. 277 lók, nincsen okunk kételkedni benne, hogy egy körülbelül 12,099 forintnyi alappal fogunk rendelkezni, a mely összeg a beszerzett eddigi informátiók szerint a kitűzött prograram méltó megvalósítására elegendőnek mutatkozik. Megemlítjük még e helyen, hogy eddigelé nem kaptunk még választ a gyulafehérvári és a szabadkai ügyvédi kamaráktól. Azt hiszszük, hogy e két kamara sem fog távol maradni őzen fontos és az ügyvédi kart oly közelről érdeklő mű létesítésétől. Ekképen az ügyvédi kainak a milleniumi kiállításon való részvételének pénzügyi alapja meg lévén vetve, a kiállítási bizottság jelenleg serényen dolgozik a kiállítási programm megvalósításán. Első és fögondja a magyar ügyvédség történetére vonatkozó munka megiratása, mely magához a kiállítás keretéhez és rend szeréhez is az alapot fogja szolgáltatni, ez utóbbi a magyar ügyvédség történetéről szóló műhöz mintegy az illustrátiót fogván szolgáltatni. A kamara elnöksége a megírandó történeti mü érdekében elsőrangú történészeinkkel már érintkezésbe is lépett, a melynek eredményeképen ezúttal csak azt kívánjuk eonstatálni, hogy a beszerzett informátiók folytán a bizottság lemondott arról, hogy a mü megírására pályázatot hirdessen, hanem alkalmatosabbnak véli azzal egy történelmi szakírót megbízni, mi által ugy a mü megírása, mint annak sikerülte jobban lesz biztosítva. A tárgyalások e részben a történeti társulat elnökségével és az országos levéltár igazgatóságával folyamatban vannak. Az ügyvédség történetének megírásával tudvalevőleg dr. S i k Sándor fővárosi ügyvédet bízta meg a kamara. Ausztria és külföld. A németbirodalmi magánjogi codificatio 1804. évben. /'(Vége.) A február 7-iki ülésben az ágy és asztaltóli elválás szabályai kerüllek szőnyegre (1,440- 1,463. §§.) Egyik bizottsági tag indítványára abban állapodtak meg, hogy az ezen fejezel feletti végleges szavazás felfüggesztessék, mig az egyes határozmányok feletti tanácskozás be nem fejeztetik. Az 1.440. §. 1. pontjához, mely a házasság elválás általi felbontásának lehetőségét mondja ki, azon toldalék imlitványoztatott, hogy a katholikus házastársra nézve az elválás a házi és házaséleti közösség felbontását eszközli, de azt nem jogosítja fel arra, hogy a másik házastárs életében uj házasságra léphessen. A többség ezt elvetette s megmaradt a tervezet elvénél. Az 1.440. §. ll. pontjai, melyek szerint a házasság csak birói Ítélet által s csakis a törvényileg meghatározott esetekben felbontható, nem kifogásoltattak, azonban annak fentartásával, hogy az egyes elválási okok megállapittatnak és fentartásával azon több részről megpendített kérdés eldöntésének, hogy az elválás a házastársak közös megegyezése alapján megengedtessék-e ? Különösen összhaugzók voltak a nézetek a fejedelmi elválasztási jog mellőzése tekintetében. Szemben az 1,440. §. 3. kikezdés 1. tételével, mely szerint a házastársaknak ágy-asztaltóli állandó elválása is kimondathatik bíróilag, inditványoztatott, hogy a házastársnak, a ki elválási keresetet indíthat, jog adassék elválás helyett keresetet támasztani a házi s házaséleti közösség megszüntetésére, de azon korlátozással, hogy ha a másik fél az elválást kívánja, azon kereset elválási keresetnek tekintessék ; továbbá hogy ha a házi s házaséleti közösség állandó megsziutetése mondatik, két év lefolytával, ha a házaséleti közösség meg nem újíttatott, azon ítélet alapján mindenik házastárs új keresettel elválást szorgalmazhat. El nem fogadtatott, de a többség kimondotta, hogy az 1,440. §. 3-ik kikezdés első tétele töröltessék, mert nem szükséges különös kiemelése annak, hogy nem hozható birói határozat az ágy-asztal lóli állandó elválásra. Azon kérdés eldöntése, vájjon és mennyiben engedhető meg az ágy-asztaltóli ideiglenes elválasztás kimondása az 1,414. §. tárgyalásáig felfüggesztetett. Az 1,441. §. 1. kikezdése, melyként egyik házastárs elválást kereshet, ha másik házasságtörést, kétnejüséget vagy a bűnt. törvény alá eső közösülési vétséget követett el, a tervezet értelmében elfogadtatott, ugy azon §. 2-ik kikezdése is, mely szerint az emiitett esetekben az elválási jog kizáratik, ha a másik házastárs beleegyezett, vagy részese volt. Nem kifogásoltatott sem az 1,442. §., mely az egyik házastársat elválási keresetre jogosítja, ha a másik az élete ellen tört ; sem az 1,443. §., mely azt a házastárs roszlelkü elhagyásának alap ján megengedi, ezen elválási ok elhagyására intézett indítványnak mellőzésével. Azon vélemény sem osztatott, hogy a gonosz elhagyás folytáni elválás kizárassék, ha a vétkes házastárs a válóper indítása előtt a házi közös életet megújította. A tervezet a felsorolt eseteken, házasságtörésen s ezzel hason fokra állított vétségen, élet elleni merényleten s gonosz elhagyáson kívül az elválást megengedi még, ha az egyik házastárs más módon házassági kötelmeinek súlyos megsértését követi el, nevezetesen ha házastársát súlyosan bántalmazza, vagy erkölcstelen, becstelen viselkedés, különösen a házasság tartama alatt elkövetett megbecstelenítő bűntett vagy vétség által a házasviszonyt oly nagy mérvben megzavarja, hogy nem feltehető, miszerint házastársa a házaséletet tovább folytatni kívánhatná (1,444. §.). A bizottság elvileg ezt is elfogadta, fentartva a határozathozatalt azon indítványok felett, melyek a viszonos megegyezés alapján eszközölhető elválásra vonatkoznak. A részletekben is a főtárgyat illetőleg helyeseitettek az elválási jogra nézve az 1,444. §-ban megállapított feltételek ; de elhagyásával a következő szavaknak : »különöseu valamely, a házasságkötés ütán elkövetett megbecstelenítő bűntett vagy vétség által.« Utóbbi tekintetben azon nézet emelkedett túlsúlyra, hogy minden egyes esetnél Ítélendő meg, vájjon valamely bűntett vagy vétség elkövetése oly megbecstelenitö-e, hogy a másik fél nem folytathatja tovább az illetővel a házaséletet. Ezúttal ismét felmerült azon az egyik előbbi ülésben már vitatott indítvány, hogy az 1,444. §. keretében az elválási okok közzé lenne sorolandó az is, ha az egyházi esketésnek vétkes megtagadása fordul elő, vagy legalább is, ha a megígért esketés tagadtatik meg. Ezen nézet most sem nyerhetett többséget ; ennek számos tagja részéről mégis elismertetett, hogy ily esetekben is bizonyos körülmények között az elválás az 1,444. §. alapján követelhető. A tervezet szerint, ha az 1,444. §. feltevései előfordulnak, a sértett fél de regula legközelebb csak ágy-asztaltóli legföljebb két évi tartamú elválasztást, az azonnali elválást pedig csak akkor jogosuk követelni, ha a körülményeknél fogva ki van zárva a kilátás a házassági viszony helyreállítására. Ha az ágy-asztaltóli e'választás itéletileg kimondatott, az ezen ítéletet kieszközlő házastárs annak alapján, új keresettel a végképi elválást kérheti, ha csak időközben az elválást indokolt cselekvényt meg nem bocsátotta. Ha ezen kereset beadását elmulasztotta, akkor elválhatási joga ki van zárva, ha házastársának a házasélet visszaállítására irányzott keresete folytán jogerejüleg. elmarasztaltatott (1,445., 1,446. §.) A jog elválás helyett ágy-asztaltóli ideiglenes elválasztásra indíthatni keresetet, a sértett felet csak az 1,444. s nem az 1,441 — 1,446. §. eseteiben is (t. i. házasságtörésnél, ezzel egyenlősített bűnös cselekvény, élet elleni merénylet s gonosz elhagyásnál) illeti meg. Ezen szabályozás többrészről s különböző irányzatban lett megtámadva. Egyrészről javasoltatott, hogy az ideiglenes ágy-asztaltóli elválasztás intézménye az 1,444. §. eseteiben is egészen mellőztessék és kibékülési szabályul csak a válókereset feletti eljárás felfüggesztése fogadlassék el. (perr. 580. §.) Es a többség ezt el is fogadta. Egyszersmind elhatároztatott, hogy a perr. 580. §-nak említett intézkedése következő szabályok által helyettesittessék : »Ha felperes az eljárás elhalasztásáthozza javaslatba, a bíróságnak nem szabad az elválást kimondani, mielőtt az elhalasztás megtörtént. Ugyanez áll felperes javaslata nélkül is, ha nem mutatkozik kizártnak az, hogy kilátás van a házastársaknak kibékülésére. Azonban felperes javaslata nélkül a felfüggesztés nem foghat helyt, ha az elválás, a polg. tkönyv 1,441 — 1,443. §§-ban megjelölt elválási okok valamelyikének alapján hozatott javaslatba. Ezen határozmányok alapján a felfüggesztés a per folyamán csak egyszer s legfeljebb két évre rendelhető el.« Az 1,444 — 1,445. §§. elintézése után tárgyaltattak az elválásnak viszonos beegyezés alapján megengedhetőségére vonatkozott indítványok, a melyek azonban mellőztettek. Javaslatba hozatott az is, hogy a gyógyíthatatlan elmebetegség miatt is megengedtessék az elválás. Ezen kérdés kimerítő fejtegetése után a többség abban állapodott meg, hogy a házastárs feljogosittassék az elválásra, ha házastársa oly elmebajba esett, mely a házasság tartama alatt már legalább 3 évig tartott s oly fokra emelkedett, miszerint közöttük a szellemi közösség helyreállítása kizárva van. Tétettek még több más indítványok is, nevezetesen hogy az elválás azonfelül függővé tétessék az elmebajos házastárs gyámság alá rendelésétől; vagy hosszabb megfigyelésétől valamely az elmebetegek felvételére szolgáló közintézetben; vagy ily képzett szakorvosok véleményétől. A bizottság ezen javaslatokat mellőzte. Ellenben elfogadta azt, hogy a perrend 581. §-a azzal egészíttessék ki, miszerint az elmebeteg házassági elválasztása ki nem mondható, mielőtt a bíróság elmebeli állapota felett egy vagy több szakférfiút meg nem hallgatott. Az 1,446. §. 1. p. irányában, hogy a sértett fél bocsánata által az elválási jog kizárattassék, nem történt ellentmondás. A 2. pontja, összefügvén az 1,445. §-al, enuek eleste folytán töröltetett. Dr. Szokolay István, budapesti ügyvéd. Külföldi judicatura. A vasút felelősségét szabályozó törvény nem terjed ki oly balesetekre, melyek a lóvasúti üzemnél történtek. (8,552/93. Bécsi f. t.) Egy idegen váltóban a »fizetek« szónak »fizessen ön«-re való egyoldalú javítása megengedhető. (8,602/93. Bécsi f. t.) Az albérlő nincs jogosítva a bérleti tárgy eredeti bérbeadójától annak átadását keresettel követelni. (8,895/93. Gráczi f. t.( A szabadalom elkobzása iránti kérelemnél a szabadalmazott tárgy titkos leírásának csatolása szükséges annak bizonyításához, hogy a szabadalom megsértetett. (9,065/93. Prágai f. t.)