A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1894 / 39. szám - A műbortörvény magyarázatához.
278 A J OS. Egy bianco girált váltó kiállítója és egyszersmind birtokosa a váltókereset megindítására jogosítva van. (9,046/93. Krakkói f. t.) Egy külföldinek Ausztriában letárgyalt ingó hagyatéka után hagyatéki illeték fizetendő. (9,721/93. Bécsi f. t.) A kereskedelmi könyveknek elö nem mutatása esetén a bíróság által csak ezen ténykörülmény állapítandó meg, a kereskedelmi könyvek állított tartalma feletti határozat azonban ít végitéletnek tartandó fenn. (9,711/93. Bécsi.) Oly szolgálati viszony felbontása után, melynél a kincstárnak egy állami kötvény köttetett le óvadékképen, ezen kötvény végrehajtási árverése megengedhető. (9,499/93. Bécsi.) Az egyéni cég a cégbirtokos vezeték és keresztnevén kivü annak foglalkozását és lakhelyét is tartalmazhatja. (9,565/93 Prágai f. t.) Egy társaság, mely kereskedelmi ügyleteken kívül nem kereskedelmi ügyleteket is köt, nemcsak az első, de az utóbbi körében is közkereseti társaságnak tekinthető. A társtagok felelősek a képviseletre jogosított társ meg nem engedett cselekményeiért. (1893. nov. 2. Prágai f. t.) Az egyes váltókötelezettek szavatosságának előfeltételei egy telepítési záradék utólagos hozzáfűzése esetében a váltó forgatása közben. (1893. nov. 2. Prágai f. t.) A keresk. törv. 354. §. esetében a törvényes eladás még akkor is megengedhető, ha a teljesítési határidő óta már hoszszabb idő eltelt, s az árú piaci ára időközben tetemesen esett. (1893. nov. 8. Prágai f. t.) Nyilt kérdések és feleletek. A műbortörvény magyarázatához. (Felelet.) A »J o g« folyó évi 38. számában közölt kérdésre: »Vajjon magánhasználatra, saját házi, vagy személyes fogyasztásra szabad-e mesterséges bort készíteni ?« — a következőkben bátorkodom megfelelni. Ha ezt a kérdést tisztán elméletileg, az 1893 : XXIII. t.-c. rendelkezéseitől eltekintve, veszszük vizsgálat alá, oda kell concludálnunk, hogy a saját fogyasztásra szánt, mesterséges bor készítése nem vonhat maga után büntetést, mert mindenkinek joga van ugy választani meg ételét és italát, a mint jónak látja. E jog elvitázhatatlan tulajdona minden magyar polgárnak. E3 hogy helyes ez állitásunk, kitűnik az eddig folytatott praxisból. Az állami hatalom ugyanis nálunk még nem büntetett meg senkit azért, mert az egészségre károsnak tartott eledelt vagy italt vett magához, még akkor sem, ha azt az illető nyilvánvalóan azzal a célzattal tette, hogy ezzel egészsége vagy élete ellen intézzen merényletet. Ki tud pl. csak egy embert mutatni, a kit megbüntettek azért, mert vitriolt ivott, vagy döghúst evett ? Az elmélet s eddigi praxisunk szerint tehát az a felelet az említett kérdésre, hogy ilyen eset nem vonhat maga után büntetést. Egészen más eredményre jutunk azonban, ha az említett kérdést az 1893: XXIII. t.-C. tekintetbevételével vizsgáljuk meg. Az idézett törvény 1. §-ának 1. pontja szerint »mesterséges bort készíteni vagy gyártani, úgyszintén ily bort bármi módon forgalomba hozni tilos.« E §. általában megtiltja a mesterséges bor előállítását; tekintet nélkül arra, hogy az saját használatra ikészittetik-e vagy nem. Sőt nézetem szerint »k i f e j e z e 11 e n« ks tilosnak mondja a saját fogyasztásra való előállítást is, mert e hettős kifejezés: »késziteni vagy gyártani« elseje alatt a magánhasználatra kis mennyiségben, »gyártani«> alatt pedig a forgalombahozatal céljából való előállítás értendő. És hogy a törvényhozás intentiója is az volt, hogy a mesterséges bor előállítása egyáltalán eltiltassék, azt igazolja a miniszteri indokolás azon része is, mely a magyar törvényjavaslatot más nemzetek hasonló irányú törvényeitől annyiban elütőnek mondja, hogy míg azok szerint a mesterséges bor előállítása bizonyos anyagokból meg van engedve, addig nálur.k »a mesterséges bornak előállítása és forgalma teljesen eltiltatnék, mert nálunk mesterséges borra szükség nincsen.« Es ezt a nézetet megerősíti a szóban forgó törvény 6. §-a is, m ly kihágásnak minősiti a mesterséges bor készítését és 25-300 frtig terjedhető pénzbirsággal és 2 hónapig terjedhető elzárással bűn tetendőnek mondja azt, a ki ezt teszi, jóllehet, az illető a forgalombahozatalt nem eszközölte. Hogy pedig alkalmazható-e az 1893 : XXIII. t.-c. a kérdéses esetben, mikor t. i. »a kipréselt törkölyre cukros vizet öntenek«, erre az a feleletünk, hogy igen; mert az idézett törvény 2. §-a szerint: »mesterséges a bor, ha az a) nem kizárólag szőllőből, illetve szőllőmustból készült; b) ha a borhoz tisztított szeszen vagy cognacon kívül víz, vagy bármely más anyagok kevertetnek.« E más anyagok közé tartozik pedig a cukros viz is, tehát az ennek hozzáadásával előállított bor mesterséges s igy a törvény büntető rendelkezését involválja. Ezt igazolja különben a miniszteri indokolás következő passusa is: .Magától értetik azonbanhogy a cukor, valamint az összes festőanyagok hozzákeverése ep ugy tiltatik, mint a glycerin, kénsav stb. hozzátétele.« Ezek után az a nézetein, hogy a kérdés tárgyát képező eset, t. i. a kipréselt törkölynek cukros vizzel keverése magánfogyasztásra az 1898:XXI1I. t.-c. értelmében nincs megengedve. Frank József. Irodalom. A csődtörvény. Magyarázattal ellátta dr. Králik Lajos, budapesti ügyvéd. Második átdolgozott kiadás. Budapest. Az A thenaeum kiadása. 1895. Králik csődtörvény-magyarázatát bővebben ismertetni felesleges. Tudvalevőleg ő a legális rendszert követve, az egyes szakaszokat magyarázó jegyzetekkel látta el. Az új kiadásban ott, hol még e jegyzetekben tán némi további felvilágosításra szükség volt, szerző azt megadta. Különben az új kiadás értéke nekünk abban látszik feküdni, hogy a bírósági gyakorlatot lehetőleg kimerítően ismerteti. Vegyesek. A magyarországi birósági végrehajtók orsz. egyesülete megtartotta alakuló gyűlését a fővárosban. Az ország minden részéből egybegyűlt tagokat Somlyói V. Ignác komáromi kir. végrehajtó üdvözölte, ki Geszti Ferenc korelnököt kérte fel a közgyűlés megnyitására. Erre megkezdték az alapszabálytervezet tárgyalását, mely lényegtelen változtatásokkal elfogadtatván, azt jóváhagyás végett a ministeriumhoz felterjeszteni határozták. Miután a közgyűlés Somlyóinak az egyesület létesítése körül kifejtett fáradozásáért köszönetet mondott, Radnóti Adolf arra kérte a tagokat, hogy az egyesület felvirágzását teljes erővel és lelkesedéssel mozdítsák elő a székhelyeik területén lakó kartársak körében. A szükséges további intézkedéseket annak a közgyűlésnek tartották fenn, melyet az alapszabályok megerősítése után fognak egybehívni. Igazságügyi bolondgombák címmel a »Jog« f. évi szeptember hó 23-án megjelent 38. számában közzétett közleményre vonatkozólag alulírott, mint a ki a kérdéses ad 2,862/94. számú végzést a tatai kir. járásbíróság részéről kibocsátotta, tájékozásul kénytelen vagyok megjegyezui a következőket: A tatai kir járásbíróságnál két bírói állás van rendszeresítve. Az elintézendő ügyek mennyisége oly jelentékeny, hogy mind a két biró naponként délelőtt tárgyalásokat tart. Arra, hogy egyik a másikat helyettesítse, avagy teendőit elvégezze, idővel nem rendelkezik. Alulírott kir. albiró szabadságidejének leteltével a járásbiró ment szabaeságra s utóbbinak szabadságideje f. év szeptember 23-án végződött ; tárgyalásai pedig szeptember 24-én elkezdődtek s azóta naponként tartanak. Alulírott f. év szeptember 24-től állásától felmentve vau, tehát ez okból a tatai kir. járásbíróságnál tovább nem működhet; a járásbiró pedig alulírottnak előre kitűzött tárgyalásait nem végezheti el, mert naponként maga is tárgyalásokat tart. Mindezen — hivatalosan is igazolható — tények bárki előtt is érthetővé teszik a szeptember 25-re alulírott által kitűzött tárgyalások beállítását. Annál inkább is feltűnő a kérdéses végzés közzététele, mert éppen azon ügy, a melyre az vonatkozik, olyan, hogy azt a járásbiró semmi esetre sem láthatná el, meit abban már előzőleg tanú gyanánt hallgattatott ki s előadása szerint felperessel ellenséges viszonyban is áll. Ezt a végzés tisztelt közzétevője igen jól tudja s éppen azért talán óvatosabb lehetett volna a közlemény címének megválasztásában. — Ezek előrebocsátása után, figyelemmel még arra is, hogy a felek érdekeire sokkal inkább kívánatos eleve értesíteni őket arról, hogy a már kitűzött határnapon a tárgyalás nem tartható meg, mint az, hogy a felek a bíróság előtt megjelenve, hasonló értesülést megjelenésük alkalmával nyerjenek, — a tisztelt olvasó közönség bírálatára bízom, hogy ítélje meg: jó helyen kereste-e a 2,862/94. sz. végzés tisztelt közzétevője ama gombát, melyet a közzétett végzésben vélt feltalálhatni? Tata, 1894. év szeptember 21-én. Rácz Lajos, kir. albiró.* Rendőrségi múzeum. Barabás Péter, a fő-és székvárosi államrendőrség detectiv felügyelő-helyettese buzgón fáradozik életrevaló eszméjének megvalósításán. O ugyanis bűnjeleket gyűjt oly célból, hogy alkalma legyen a szakembernek magát szakmájában teljesen kiképeztetni. Ez alkalommal felkérjük kartársainkat, miszerint a derék detectiv-felügyelöt ebbeli fáradozásában lehetőleg támogatni szíveskedjenek. A bíróságok vagy ügyészségek által sokszor adatnak el, vagy semmisittetnek meg érdekes bűnjelek, melyek a rendőri múzeumba valók s ott hasznos szolgálatot tehetnek. Uj birósági szakértő. Detsényi Gusztáv okleveles vegytani tanár kinevezteteU a nagymélt. m. kir. igazságügyminiszterium általhatok vegyészi vizsgálására nézve a budapesti büntető kir. törvényszékhez állandó szakértővé. Ebbeli minőségében letette a hivatalos esküt f. évi szept. hó 19-én. * Szívesen helyt engedünk ezen felszólalásnak, de bár a mentség indokolva van arra nézve, hogy a lisztéit albiró úr miért nem láthatta el a kitűzött tárgyalást, távozása azonban indokul nem szolgálhat arra nézve, hogy a járásbíróság másként ne végeztesse el a folyó ügyeket. A járásbíróság és nem az albirák egyike vagy másika nevében lehet járásbirósági végzéseket kiadni. Ez a bökkenő. A szerkesztőség.