A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 3. szám - A vallás mint a politikai jogok gyakorlásának alapfeltétele

12 Indokok: Tekintve, hogy C. Pál magánvádló a tárgyalás során maga is beismerte, hogy vádlott öt meg nem ütötte, hanem csak jobb vállán megfogta; tekintve, hogy ezen tényállás a hit alatt kihallgatott L. ]ános és K. József és M. József tanuk vallomása által is beigazoltatott, figyelembe véve azt, hogy a B. T. K. 221. §-a súlya alá csak oly cselekmények esnek, melyek meggyalázást tartalmaznak, s miután az a cselekmény, mely szerint valaki vállánál megfogatik, egymagában még raeggyalázást nem képez : vádlott a B. T. K. 361. §-ába ütköző becsületsértés vétségének vádja alól felmentendő volt. (1892. nov. óO-án, 2,264. sz.) A budapesti kir. itélö tábla: Az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, vádlottat a B. T. K. 261. §-a szerint minősülő becsületsértés vétségében bűnösnek mondja ki és ezért őt az 1887 : VIII. t.-c. 1. §-ában körülirt célra fordítandó s behajthatlanság esetében egy napi fogházra átváltoztatandó 5 frt pénzbüntetésre ítéli. Indokok: A vádlott beismerése szerint is C. Pál sértettet korcsmában oly erővel ragadta meg vállánál fogva, hogy annak ködmöne is elszakadt. A tanuk bizonyítása szerint vádlottnak ez az erőszakos fellépése oly mérvű volt, hogy K. János és M. Pál tanuk indíttatva érezték magukat arra, hogy közbelépjenek és sértettet a további bántalmazástól megóvják. Vádlottnak imént jelzett ténykedésében — minthogy ő ezen fellépését mivel sem indokolta — a kir. ítélő tábla a cselekvés módjára és az elkövetés helyére való tekintettel, a bántalmazás oly nemét látja fenforogni, a mely a sértett meggyalázására alkalmas s ez alapon vádlottnak a B. T. K. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségében való bűnösségét megállapította. (1893. évi február 14-én, 10,915. sz.) A m. kir. Guria: Az 1883 : VI t.-c. 7. §-ának esetei nem forogván fenn : a felebbezés visszautasittatik. (1893. április 18-án, 3,433. sz.) Esernyővel való szúrás a szem felé, melynek folytán a sértett egyik szeme világát vesztette, a B. T. K. 305. §-a alapján büntettetett. (A m. kir. Curia 1893. jun. 27-én 492. sz.) Ügyvédi rendtartási ügyekben Ha az ügyvéd a biróság valamely tagja ellen olynemü kifejezéseket használ, hogy az ügy lebonyolítására szántszindókosan gördített akadályokat szakaratlansága által még inkább szaporítja, továbbá a legprimitívebb szakértelem teljes hiánya, ugy ezek megállapítják a fegyelmi vétséget még az esetben is, ha az illető bírósági tag tán szabályellenesen járt volna is el, mert az ez által sértett fél más módon kereshet orvoslást. (1S87: 28. t.c. 3. §.) A temesvári ügyvédi kamara fegyelmi bizottsága (1891. aug. 31. 357. sz. a.) dr. P. István lugosi ügyvéd a lugosi kir. járásbíróság, helyesebben Popp Lajos lugosi kir. járásbiró panaszár?, terhére rótt fegyelmi vétség alól felmentetik. Indokok: Ámbár azon kifejezések, melyeket panaszlott a lugosi kir. közjegyző előtt felvett hagyatéktárgyalási jegyzőkönyvben használt, ildomtalanok és keményebbek, mint a melyek használatara az ügyvéd, mint a törvény őre a bírósággal szemben jogosult, még sem lehetett ezen kifejezéseket olyanokká qualificálni, a melyek az 1887. évi 28. t.-c. 3. §. alapján fegyelmi úton megtorolhatok lennének, azért, mert ezen kemény kifejezések használatára panaszlottat panaszos boszantó eljárásával maga ingerelte, midőn az eljárás folyamában hozott végzést panaszlott mint igazolt képviselőjének nem kézbesítette és igy azt készakarva mellőzte és a hagyatéki ügynek befejezését indokolatlanul késleltette ; és mert az incriminá'.t kifejezések nem a panaszló járásbiró személye ellen iatézvék, hanem inkább eljárását bírálják, elvontak és nyílt sértést nem is tartalmaznak, ugyanazért, a kir. ügyész indítványától eltérőleg, panaszlottat teljesen felmenteni kellett stb. A m. kir. Curia kisebb fegyelmi tanácsa (1893. dec. 23. 52'). sz. a.) A temesvári ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának Ítélete megváltoztatik, dr. P. István lugosi ügyvéd az 1887. évi 28. t.-c. 3 §. alapján, az 1874. évi 34. t.-c. 68. §. a) pontja szerint minősülő fegyelmi vétségben vétkesnek mondatik ki és ezért az utóbb idézett törvény 70. §. 1. pontja értelmében írásbeli feddésre Ítéltetik. Indokok: Tekintve, hogy B. Mihály kir. közjegyző előtt 1892. évi január 28-án felvett hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv rendén vádlott ügyvéd a lugosi kir. járásbiróra vonatkozólag használt ezek a kifejezések a »szántszándékkal gördített akadályokat szakavatatlansága által még inkább szaporitja«, továbbá legprimitívebb szakértelem teljes hiánya«, kétségtelenül az 1887. évi 28. t.-c. 3. §-a szerinti sértő kifejezéseket tartalmaznak, melyek az 1874. évi 34. t.-c. 68. §. a) pontja szerint minősülő vétséget megállapítják, tekintve, hogy az ilyképen megállapított vétség minősítésére befolyást nem gyakorolhat az a körülmény, hogy ha talán a panaszos kir. járásbiró szabályellenesen járt volna is el, minthogy az e miatt jogaiban netán sértett fél más uton szerezhet orvoslást: mindezeknél fogva az elsőfokú fegy. biróság Ítéletének megváltoztatásával nevezett ügyvédet a rendelkező részben jelzett vétségben vétkesnek éü ezért őt az elsőfokú fegy. büntetésre, t. i. írásbeli feddésre elitélni kellett. I A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 7.887. Az ingatlanok elárverezéséről felvett árverési jegyzőj könyvön lerovandó okirati bélyegilleték fizetésének kötelezettsége nem a vevőt, hanem a végrehajtót terheli. {i8gj. évi 6,191. sz.) 1.888. Kórház részére rendelt gyógyszerekre vonatkozó és I eredeti orvosi vényeket tartalmazó könyv — mint gyógyszertári megrendelési {bevásárlási) köjiyv — ívenkint 15 kr. állandó bélyegilleték alá esik. (1893. évi 6,132. sz) 1.889. bélyeg köteles beadványhoz csatolt irott jüzetet képező | házbéradó lajstrom : ivenként 15 kr. állandó bélyegilleték alá j esik. (189J. évi 6,04.0. sz.) 1.890. A kivetett útadó leszállítása végett benyújtott elsőfokú felebbezés: bélyegmentes. (189J. évi 5,903. sz.) 1.891. Habár már az alapszerződésben is kiköttetett, hogy a vállalkozó az épités helyszínére szállított felszerelési tárgyakra, mint kézi zálogokra azok értékével bizonyos százalékáig előleget felvenni lesz jogosítva, késó'bb azonban egy másik szerződés is létesül, amelynek alapján a vállalkozó a helyszínére már tényleg szállított és részletesen felsorolt felszerelési tárgyakat kézi zálogul lekötvén, azokra meghatározott összegű előleget nyer, ez az utóbbi jogügylet — illetékezés szempontjából — egészen különálló zálogkötési szerződésnek tekintendő. A zálogkötések után járó fokozatos illeték nem a zálogtárgy, hanem azon kötelezettség értékének alapul vételével fizetendő, a melyért a zálogjog engedtetik. (1893. évi 4,835. sz.) 1.892. A végrendeleti végrehajtó, ha a hagyatékot az ~ örökösödési illeték kiszabása és befizetése után az örökösöknek kiszolgáltatta, az e hagyaték után később előirt pótilleték fizetésére nem kötelezheető. (1893. évi 5,941. sz.) 1893. A község által a költségvetése tárgyában hozott j vármegyei közgyűlési határozat ellen benyújtott felebbezés : bélyegmentes. (1893. évi 5,518. sz.) 1.894. Habar a vételár hátralék az eladott ingatlanra nemcsak az eladó, hanem oly egyén javára is lett zálogjogilag bekebelezve, a kit ennek az ingatlannak életfogytiglani haszonélvezete illetett, ez a bejegyzés mégis illetékmentes. (1893. évi 5598. szám.) 1.895. Felfolyamodás a végrehajtási eljárás folyamában hozott oly végzés ellen, melylyel az 1881. évi LX. t.-cikk 221. §-a alapján a birtokba való helyezés elrendeltetett: az HL díj/. 13. tétel IV. 14. pontjában meghatározott állandó bélyegilleték alá esik. (1893. évi 6,164. sz-) 1.896. Ha a tárgy tulajdonjoga a haszonélvezet szolgalmával terhelten visszteher nélkül oly személyre ruháztatik át, a ki haszonélvezővel nem ugyanazon egy háztartásban él, és ennek folytán a tulajdon szerzésétől járó illeték függőben tartandó, a kincstárnak joga van ezt a függőben tartandó illetéket biztosítani. (1893. évi 6,498. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. Csődök : Stanber P. Lipót e., budapesti tszék, bej. febr. 17, félsz, márc. 15, csb. Szüts István, tmg. dr. Weisz Ármin. — Strasser Ignác e., szegzárdi tszék, bej. febr. 7, félsz. febr. 10, csb. ifj. Závody Albin, tmg. Tóth Ödön. —, D. Fenyvessy e., kassai tszék, bej. márc. 24, félsz. ápr. 4, csb. Hornyay Ödön, tmg. dr. Böhm Alajos. — liöhm Ilona e., szolnoki tszék, bej. febr. 3, félsz. febr. 24, csb. dr. Jósa Gyula, tmg. Kiss Antal. — Rosenfeld Miksa e., soproni tszék, bej. márc. 1, félsz. márc. 19, csb. Nagy Jenő, tmg. Pesty Béla. — Engel József e., újvidéki tszék, bej. febr. 16, félsz. febr. 20, csb. dr. Perczel János, tmg. dr. Csirics A. Milán. — Neubaner Lipót e„ budapesti tszék, bej. febr. 22, félsz. márc. 22, csb. dr. Wetzel Gyula, tmg. dr. Wassilievits Emil. — Berkovits Bernát e., kassai tszék, bej. márc. 24, félsz. ápr. 4, csb Hornyay Ödön, tmg. dr. Glancz Gyula. — Kottenstein és Mindszent e„ beregszászi tszék, bej. febr. 2, félsz. lebr. 13, csb. Tolvay Gyula, tmg. dr. Makár Károly. — Pailker Vilmos é-t Gusztáv e., budapesti tszék, bej. febr. 15, félsz. márc. 15, csb. Forrásy Ferenc, tmg. dr. Csillag Szilárd. — Braun Vilmos e., egri tszék, bej. febr. 23, félsz. márc. 19, csb. Singer Lajos, tmg. dr. Barchetti Károly. — Kammerer Mihály e., szabadkai tszék, bej. febr. 12, félsz. febr. 21, csb. Oláh Ferenc, tmg. Szabados János. — Probst Ferenc és fia e., aradi tszék, bej. ápr. 1, félsz. ápr. 19, csb. dr. Dániel Lajos, tmg. dr. Rosenberg Miksa. Pályázatok: A brassói tszéknél birói áll. jan. 30-ig. — A siklósi jrbságnál al birói áll. febr. 2 ig. — A temesvári tszéknél al birói áll. febr. 2-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társaságánál. (Hold-utca 7. sz.)