A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 36. szám - A német birodalmi magánjogi codificatio 1894. évben

254 A. JOG. ban, a házastársak valamelyikével jogügyletbe vagy peres ügyek vezetésébe bocsátkoztak és a kiknek joga veszélyettethetnék a kellően közzétett szerződéses vagyonállás megváltoztatása vagy megszüntetése, ugy a törvényi vagyouállás kizárása vagy meg­változtatása által. Az 1,333. §-hoz azon módosítás inditványoztatott, hogy eltérőleg a tervezettől, az egybekelés létrejötte után a házassági szerződés kötése meg ne engedtessék. Ezen módositvány azonban mellőzve lett. Az 1,338-1,340. §§. a vagyon-elkülönitésről intéz­kednek. Minthogy ez némely esetekben törvény erejénél fogva előáll, a tervezetben pótló intézményül a vagyonkezelési közösség (Venvaltungsgemeinschaft) állíttatott fel. Különösen pedig az 1,338. §-ban a tervezet azt a szabályt állította fel, hogy azon esetben, ha a házastársak a kezelési közösség kizárásával más vagyonállapot felett meg nem egyeznének, ugy tekintik, mintha a vagyonelkülönitésben egyeztek volna meg. Valamint ezek, ugy az 1,339. szabályai is helyeseitettek, melyek szerint a nő köteles saját vagyona jövedelméből vagy üzleti keresetéből férje részére a háztartási költségekhez hozzá­járulni annak megfelelő mértékben. A. tervezet csak azon szabály­lyal egészíttetett ki, hogy ha a nő vagyonából valamivel hozzá­járul a házasélet terhei viseléséhez, vagy e czélra való felhasználás végett férjének átadott, kétely esetében az feltételezendő, miszerint a nő azt nem azon szándékban tette, hogy férjétől kárpótlást követeljen. Az 1,340. §. 1. pontjában az mondatik ki, hogy ha a nő vagyonát vagy annak bizonyos részét férje kezelése alá bocsátja, és ha máskép nem intézkedik, a férjét feljogosította, hogy a kezelésének ideje alatt azon vagyonból húzott jövedelmet bizonyos korlátok közt szabad belátása szerint felhasználhassa. Ez is el­fogadtatott a bizottságban; ellenben a 2. pont töröltetett, a mely szerint a férj köteleztetett kiadni azon jövedelmeket, melyek még meg voltak akkor, a midőn a nö azokat igénybe vette. Ezután megvitatás alá kerültek az általános vagyon­közösség szabályai, a melyek nagy casuistikával közel 70 sza­kaszra (1,341—1,409) terjednek ki. Az 1,341. szerint az arra vonatkozó házassági szerződéshez, ha valamelyik házastárs gyámság vagy szülői hatalom alatt állna^ gyámhatósági engedély szükségeltetik, a mely azonban csak ugy adható, ha a kiskorú házastárs előbb meghallgattatott s bele­egyezését adta. A bizottság többsége módosította akkép, hogy a gyámhatósági engedély csak azon esetre szorítandó, midőn az illető gyámság alatt áll. A 2-ik kikezdés helyettesittetett az álta­lános szabály által, mely szerint ily házassági szerződések is csak a törvényes képviselő hozzájárulásával az illető kiskorú által köthetők. Az 1,342-1,345. §§-bau az általános vagyonközösség hatálya mindkét házastárs vagyonára kiterjesztetik s az azzal előállt vagyon­közösség jogközösségnek »Rechtsgemeinschaít zur g e­sammten Stand« jeleztetik. Helyeseitettek, de azon kijelen­téssel, hogy a társasági vagyonra vonatkozó elvekkel összhangzásba hozandók. A tervezet 1,345. §. 1. kikezdésében az volt kimondva, hogy az egyik házastársnak az összvagyonbani része a kényszervégre­hajtásnak nincsen alávetve. Ez a polgári perrend körébe uta­síttatott. Az egyik házastárs fen tartott vagyonáról (Vor­behaltsgut) rendelkező 1,346-1,350. §§. lényegileg elfogadtattak. Az 1,348. §. azonban töröltetett, a mely szerint a nőnek férje beleegyezése nélkül kötött jogügy'etéből eredt szerzeménye fenn­tartott vagyont képezett volna. Másrészt a nő fentartott vagyo­nára nemcsak az 1,340. §. szabályai, hanem azok is alkalmazandók, melyek a vagyonelkülönitésnél érvényesek, különösen a nö ház­tartási hozzájárulásáról (1,339. §.) szólók is; de utóbbiak azon korlátozással, hogy a nő fentartott vagyona jövedelméből férjé­nek csak annyiban tartozik járulékot adni, a mennyiben az össz­vagyonra eső jövedelem a házaséleti kiadások fedezésére nem elégségesek. A tervezet (1,351. §.) a fentartott vagyonon kivül szoros értelemben vett különvagyont is (Sondergut) megkülönböztet akkép, hogy mig a fentartott vagyon az összvagyonból teljesen kizáratik s a külön vagyon az összvagyon számlájára a férj által kezelendő oly módon, hogy hasznai oly terjedelemben tartozzanak az összvagyonhoz, a melyben a törvényi vagyonállásnál, a nö hozományi javainak jövedelme a férjet illeti. Azon javakon kivül, melyek jogügyletek által át nem ruházhatók, mint a hitbizomá­nyok, elkülönített vagyont képeznek az 1,351. §. szerint azok, melyek házassági szerződésben egyik házastárs különvagyonául jelöltetnek ki, vagy a melyeket egyikök haláleseti rendelkezés, vagy egy harmadik személytől élők közti áiruházás által szerzett, a mennyiben az örökhagyó vagy a harmadik személy azt határozta, hogy azon szerzemény elkülönített vagyont képezzen; valamint azok is, melyek az elkülönített vagyon tárgyainak pótlásául szolgálnak. Szemben a tervezetnek ezen kiindulási pontjával, több rész­ről az vitattatott, hogy elkülönített vagyonnak csak az tekin­tessék, a mi jogügylet által át nem ruházható és az általános vagyonközösségnél más külön vagyon el ne ismertessék. És a bizottság ehhez hozzá is járult többségével. Továbbá megállapit­tatott, hogy az átruházhatlanság kellékének megszűntével a pót­tárgyak ne (képezzenek külön vagyont, hanem az összvagyonba olvadjanak. És az 1,351. §. 2. kikezdés szabályainak új szövegezése rendeltetett el. Az 1,352. §., melyben azon elv mondatott ki, hogy az össz­vagyon kezelésének joga kizárólag a férjet illeti, nem szenvedett változtatást. Az 1,858 §. sem, mely a férjnek az össz­vagyon kezelési jogát korlátozza ae által, hogy bizonyos rendel­kezésekhez a nő beleegyezését megkívánja, nevezetesen ahhoz, mely az összvagyon mint egészre, vagy ahhoz tartozó földdarabra, vagy ily rendelkezés iránti kötelezettség elvállalására, ajándékozási Ígéretre, vagy az összvagyonból ajándéktételre vonatkozik, kivé­telével oly ajándékozásoknak, melyek az erkölcsi kötelmeknek, vagy társadalmi tisztesség igényeinek felelnek meg. E tárgynál többrendbeli módosítások inditványoztattak. úgy mint: hogy a nőnek az összvagyonhoz tartozó földbirtok fe­letti rendelkezéshez szükséges beleegyezése azon esetre szorít­tass ék, ha azon birtok tőle származott; továbbá hogy a nő bele­egyezésének feltétele a kezességekre is kiterjesztessék és az ajándékozások mellett az alapitványtételek is említtessenek; to­vábbá hogy az 1,353. tj-ban említett jogügyletek csak közösen lehessenek a házastársak által létesíthetők és hogy ily ügyletek hatálya a férj beleegyezésétől feltételeztessék, ha azt maga a nő köti és pedig ha csak bizonyos kötelezettség elvállalásában áll is. Mindezen indítványok mellőzve lettek. (Folyt, köv.) Külföldi judicatura. Ügyvédnél vagyoni viszonyaira vonatkozólag általában az vélelmezendő, hogy nyilvánvalólag jómódú, s így a bírósági költ­ségek biztosítására óvadék tőle nem követelhető. (7,732/93. Bécsi f. t.) A vendéglős, kinek istállójában ragadós betegség gyanújá­ban álló lovak vannak, felelős a kárért, melyet egy megszálló vendégnek az által okozott, hogy az utóbbi által az istállóba hozott ló megfigyelés alá helyeztetett. (7,797/93. Prágai f. t.) Egy hagyatékból önkéntes árverés utján megvett ingóságra vonatkozó bekebelezési engedély megadására nem a hagyatéki, hanem a birtokbiróság illetékes. (7,942/93. Bécsi f t.) Ha egy kisorsolható kötvény szelvények és talon nélkül amortisatió alá kerül, akkor a határidő az utolsó szelvény esedé­kességétől számítandó 3 évre, esetleg a kisorsolás folytán bekö­vetkező fizetési naptól számított egy év, 6 hét és 8 napra állapí­tandó meg. (7,953/93. Prágai f. b.) Oly bérkocsisnak kocsija s lova, ki az iparűzést be uem jelentette, nem mentek a végrehajtástól. (8,059/93. Prágai f. b.) A szülök kötelesek magát fentartani nem képes gyermekük­nek egy harmadik személy által eszközölt élelmezéseért a harma­dik személyt kárpótolni. (8,076/93. Gráczi f. b.) Perenkivüli eljárásban teljesített ügyvédi működésre is helyet foglalhat a költségek birói megítélése. (8.298/98. Prágai f. b.) Ha egy jelenlévők közti vételnél a vevő a vizsgálat módja folytán az eladó hozzájárulása nélkül az árú minemüségében té­vedett, nincs igénye kártérítésre. (7,663/93. Triesti f. b.) Ha egy növendék kiművelés céljából való fölvételénél annak időelötti önkéntes kilépése esetére bánatpénz van kikötve, úgy utóbbi nem követelhető, ha a kilépést a növendék testi fenyítése okozta. (8,453/93. Gráczi f. b.) A férj, a ki az impotentia kigyógyitása céljából veszélytelen orvosi kezelésnek magát alávetni nem akarja, nincs jogosítva a házasság érvénytelenségének kimondását kérni. (7,260/93. Bécsi f. b.) A válóperben a házasságtörés bizonyítása főeskü által meg­engedhető. (8,509/93. Bécsi f. b.) Sérelem.* A mohácsi kir. járásbíróság. I. Minden commentár nélkül, pusztán arra való utalással, hogy az új prdts. legközelebb életbelép s a réginél nagyobb feladatokat ró a bíróságokra, a mohácsi kir. járásbiróság jelenlegi vezetőjé­nek három végzésére kivánom a jogtudó közönség figyelmét irányítani, melylyel az új prdts. ellen felhozott és jelen lapban is szellőztetett érvek részben beigazolást nyernek. Egy 20 frt 50 kr.tőke és jár. iránti kpp. ügyben a követ­kező végzés hozatott: O felsége a király nevében végeztetett: A birói illetőség leszállittatik és felperes tartozik 3 frt 50 kr. * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyi­tuuk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszűk, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztősig.

Next

/
Thumbnails
Contents