A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1894 / 36. szám - Osztrák bíróságok átiratai
• JOÖ. 255 költséget 8 nap alatt F. J. és nejének megfizetni, azonban I csak akkor, ha F. J. és neje leteszik a íöesküt j arra, hogy B. J.-nek'nem 20 frt 50 k r., hanem csak 18 frttal tartoznak, miért is kötelesek alperesek az esküt letenni, mert ellenkező esetben a birói illetőség megállapíttatik. Indokok : (.... ugy hiszem, senki sem kíváncsi rájuk) .... Ezen végzés azonnal kihirdettetvén, felperesi képviselő semmiségi panaszát bejelentette, alperesi képviselő ellenben köszönettel fogadta és történt figyelmeztetés dacára seraraiségi panaszt be nem jelentett. II. 0 felsége a király nevében végeztetett: A birói illetőség Uszállíttatik és L. J. mohácsi lakos tartozik 4 frt f>0 kr. költséget 8 nap alatt H. A.-nak megfizetni. Indokok: Mert nemcsak a kereset alapját képező számlából kétségtelenül kitűnik, hogy L. J.nak követelése 19 frt 23 krt tesz ki, hanem G. M. és P. S. eskü alatt kihallgatott tanuk vallomásával b e g y ő z e t e 11, hogy H. A. liszt ára fejében L. J.-nak nem 20 frt 28 krral, hanem csak 19 frt néhány krajcárral tartozik, miután az 1877. évi XXII. t.-c. 29. és 41. §-ai értelmében a birói illetőség hivatalból nyomozandó ki és bírálandó el, miután a megintési költségek felperest meg nem illetik.... és a törvény • ekkénti kijátszása a birói illetőség megállapításának alapjául és indokául nem szolgálhat, ennélfogva az 1877. évi XXII. t.-c. 29. §-a alapján a birói illetőség leszállítandó volt. (Megjegyzem, hogy az illetékesség ellen kifogás nem is emeltetelt.) III. A kérelem részbeni teljesítéséül a lancsuki 18., 231. és 853. sz. tjkvben bejegyzendő: Z. F. és neje Z. F.-né és Z. A. által 1890. évi jul. hó 20-án egyetemleges kötelezettség nélkül 3,600 frtról kiállított vételi okirat alapján a zálogjog 1,200 frt töke és 19 frt 64 k r. bekeblezési költség erejéig a lancsuki 18., 231. és 853. sz. tjkvben felvett.... fekvőségekből Z. F.-nét illető részre bekebeleztetik. Ellenben a kérelem ama része, hogy a zálogjog 3,600 frt vételár töke és 58 frt 93 kr. bekeblezési költség erejéig folyamodok javára bekebleztessék, megtagadtatik, mert a felhozott és bekeblezés alapjául szolgáló okirat egyetemleges kötelezettség nélkül lön kiállítva és igy az abban kitett 3,600 frt, ugy 58 frt 93 kr. bekeblezési költség a vételi okiratot kiállított 7.. F. és neje Z. F.-nét, ugy Z. A.-t fejenkint terheli(!?) Aliquis. Vegyesek. A jelenkor bűnügyi törvényhozása összehasonlító jogtudományi előadásban. A nemzetközi bűnügyi egyesület nagy vállalatba kezdett. — mint a »T. K.« irja — midőn elhatározta, hogy a fenti cím alatt a világ minden államának büntető törvényhozását rendszeresen összeállítva kiadja. Mindegyik rész előbb az illető állam büntetőjogának történeti vázlatát nyújtja, azután a tételes törvényeket, valamint a jogirodalmat és joggyakorlatot ismerteti. A mü német és francia nyelven jelenik meg s első kötete már elhagyta a sajtót. Ezen első kötet tartalmazza az Európa összes államaira vonatkozó adatokat. A hazánkra vonatkozó részt dr. W 1 a s s i c s Gyula egyetemi tanár dolgozta fel, kinek a speciális törvények összeállításában dr. R e i c h a r d Zsigm. ügyvéd segédkezett. A képviselettel, melyben e nagy műben részesülünk, minden tekintetben meg lehetünk elégedve. Dr. W 1 a 8 s i c s ismerteti előbb a legrégibb idők büntetőjogát, azután átmegy a jelen század mozgalmainak elbeszélésére, melegen méltatja az 1843-iki javaslatot, majd vázolja jelenlegi tételes jogunk megalkotásónnk történetét és részletesen ismerteti az 1878. évi V. t.-c, valamint az életbeléptetési törvény tartalmát. Ezt követi a Btk. és Kbtk. általános jellemzése, e törvények hatálya kérdésének fejtegetése, a büDtetöjogi speciális törvények ismertetése, a vonatkozó jogirodalom vázlata és végül Horvát-Szlavonországok büntetőjogának megbeszélése. A 26 oldalnyi magyar rész nagyban hozzá fog járulni a külföld előtt büntetőjogi törvényhozásunk jelentőségének emeléséhez. A budapesti egyetem jog- és államtudományi karának tanrendé. Magyar közjog. (Alkotmány,) Lecbner Ágost. — Magyar közigazgatási jog. Általános rész és belügyi igazgatás. Ugyanaz. — Egyetemes európai jogtörténet. Hajnik Imre. — Jogbölcsészet. Schnierer Aladár. — Magyar polgári törvénykezési rendtartás. (Bírósági szervezet. Ügyfelek. Sommás és rendes eljárás.) Herczegh Mihály. — Magyar magánjog. (Bevezetés. Általános rész.) Ugyanaz. — Magyar csődtörvény. Ugyanaz. — Ausztriai általános magánjog. Sághy Gyula. — Az egyházjog nevezetesebb forrásai és a kathoükus egyház szervezete, különös tekintettel a hazai egyházi viszonyainkra. Ugyanaz. — Pandekták. (Általános rész.) Ugyanaz. — Római jog. (Bevezetés. Módszertan. Forrástörténet. Institutiók a források exegetikus olvasásával.) Vécsey Tamás- — Magyarország statistikája. (I. Népességi statistika.) Láng Lajos. — A monarchia kereskedelmi politikája 1850-től napjainkig. Ugyanaz. — Egyházjog. Antal Gyula. — Ausztriai öröklési jog. Ugyanaz. — Az egyházi jog és politika rendszere. Kováts Gyula. — Görögkeleti egyházjog. Ugyanaz. — Államszámviteltan, tekintettel a törvényhatósági és községi számtartásra. Bochkor Károly. — Nemzetgazdaságtan. (Elmélet.) Földes Béla. — Részletek a közgazdasági politikából. Ugyanaz. — Nemzetgazdasági és statisztikai seminarium. Ugyanaz. — Magyar magánjog. (Általános rész.) Zsögöd Benő. — Magyar magánjogi praktikum. Döntvénytári esetek fejtegetése. Ugyanaz. — Kereskedelmi és váltójog. Nagy Ferenc. — Magyar büntetőjog és eljárás. (Anyagi jog általános része. Perjogi alapelvek.) Wlassics Gyula. — Büntetőjogi seminarium. (Elméleti gyakorlatok és praktikum.) Ugyanaz. — Magyar alkotmány- és jogtörténet. Timon Ákos. — Magyar pénzügyi jog. Mariska Vilmos. — A kereskedelem és közlekedés elmélete. Ugyanaz. — Politika. (Alkotmánytan.) Concha Győző. — Társadalomtan. Ugyanaz. — Közegészségügy. Fodor József. — Telekkönyvi rendtartás magyarázata. Csillag Gyula. — Büntetőjog. (Általános tanok.) Fayer László. — Bűnvádi eljárás. Ugyanaz. — Büntetőjogi seminarium. Ugyanaz. — Kereskedelmi vételről. Neumann Ármin. — Nemzetközi jog. Csarada János. — A nemzetközi jog története. Ugyanaz. — Eszjogi előadások Ugyanaz. — Jogbölcselet. A jog alakulásának és fejlődésének törvényei és visszavezetésök elemi okokra. Pikler Gyula. — Jogbölcseleti seminarium. (Jogbölcseleti és összehasonlító jogtudományi dolgozatok.) Ugyanaz. — Római jogi praktikum. Kezdők számára. (Az institutiók kiegészítéséül.) Schwarz Gusztáv. — Bevezetés a nemzetgazdaságtanba. Ráth Zoltán. — Igazságügyi statisztika. (Különös tekintettel a bűnügyi statisztikára.) Ugyanaz. — .Morálstatisztika. Dobránszky Péter. — Közgazdasági statisztika. (Összehasonlító módon.) Ugyanaz. — Törvényszéki orvostan. Csatáry Lajos. — Egyházi törvényhozás. Melichár Kálmán. — Magyar bűnvádi eljárási jog. Balogh Jenő. — Büntetőjogi praktikum és dolgozatok a büntetőjog és börtönügy köréből. Ugyanaz. — Agrár kérdések. Pólya Jakab. — Werbőczy Hármaskönyvének ismertetése és magyarázata. Csiky Kálmán. — Iparpolitika. Kovács Gyula. — A kegyúri jog. Reiner János. — A római jog alaptana. (Per sonae, res, actiones.) HofTmann József. — A római jog alaptanai. Kajuch Márton. — Közgazdaságtan. (Elmélet.) Mandello Gyula. Sociologia. Ugyanaz. y\. Osztrák bíróságok átiratai. Schönborn gróf, az osztrák igazságügyminiszter valamennyi törvényszékhez rendeletet bocsátolt ki, a mely a m. kir. törvényszékhez intézett átiratokról, továbbá a magyarországi felekhez intézett iratokról szólnak. A rendelet kiadását az osztrák igazságügyminiszter azzal indokolja, hogy a magyar bíróságokkal való közlekedés már sok nehézséggel jár, a minek oka, hogy az erre vonatkozó tavalyi rendeletek—amelyeket a cs. kir. bíróságok nem tekinthetnek már könnyen át — ma már nem felelnek meg a magyarországi követelményeknek. Ezért látta jónak a miniszter a magyar igazságügyminiszterrel egyetértésben a régi rendeletek pótlását. Az új rendelkezések közül fontosabbak a következők : A cs. kir. biróságoknak átirataikat a polgári és bűnügyekben közvetlenül a m. kir. bíróságokhoz kell intézni és posta utján kell elküldeni. Az átiratok jegyzékek formájában készítendők el. Megkereséseket sohasem szabad csupán az elintézésben, hanem mindig külön kiállítandó jegyzékekben kell kifejezni. A jegyzékeket német nyelven kell szövegezni és mellékleteiket, ha nem magyar vagy német nyelvűek, német fordítással kell ellátni. A magyarországi feleknek való kézbesítéseknél a cs. kir. bíróságok a m. kir. bíróságok jogsegélyét veszik igénybe. A kölcsönös jogsegély-forgalom megkönnyítése érdekében a m. kir. igazságügyminiszterium egyelőre eltekint attól a követelménytől, hogy csupán a magyarországi félnek való kézbesítésére szánt iratokat, mint pl. panaszhoz vagy a félnek melléklettel ellátott beadványaihoz magyar vagy német fordítás cs itoltassék; eltekint ettől az esetre, ha maga a félnek szánt bírósági elintézés (Ítélet, fizetési meghagyás, végzés, határozat, raegidézés) német nyelvű, vagy német fordítással van ellátva és ha azonfelül a nem magyar vagy német nyelvű iratok (panaszok, beadványok, mellékletek) lényeges tartalma, a mennyire ezt a kézbesítés végett megkeresett biróságoknak, hogy az illető felet is értesíthesse, tudnia kell, magában a megkeresésben benfoglaltatik. A megkereíéshez egy megfelelően készített német nyelvű vagy német fordítással ellátott átvételi elismervény csatolandó. Közjegyzői előlegekről és közjegyzői díjak felszámitá sáról hagyatéki eljárás során. Egyik kir. törvényszék elnöke felszólalt a vezetése alatt álló biróság kerületében működő több kir. közjegyző részéről követett azon eljárás ellen, hogy a bíróságok által reájuk bizott hagyatéki ügyekben olyan esetekben is, midőn a tárgyalást székhelyükön tartják meg és tekintet nélkül a hagyaték értékére, az összes érdekelteket azzal a figyelmeztetéssel idézik meg, hogy a hagyatéki tárgyalás költségeinek fedezésére előlegül 5 frtot a tárgyalási napon fizessenek le, a mely eljárás mellett az előlegek, különösen ha több érdekelt van, a hagyaték értékével és a megállapítandó költségekkel arányban nem álló összegre rúgnak és a tájékozatlanabb feleket a tárgyaláson való megjelenéstől gyakran visszariasztják A kir. törvényszék elnöke azon nézetének adott kifejezést, hogy a közjegyző hagyatéki ügyek tárgyalásáuál az 1868 : VII. t.-c. 34. §-a értelmében, mint birói kiküldött járván el, ha székhelyén tárgyal, előleget rendszerint nem is követelhet, mivel költségei nincsenek és azon esetekben is, midőn előleges költségei merültek fel, nem követelhet többet, mint a mennyit részére a biróság az egész eljárásért előreláthatólag megállapítani fog.
