A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 34. szám - Adalék a Btkv. 75. §-hoz

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a .Jog* 34. számához. Budapest, 1894. augusztus hó 26-án Köztörvényi ügyekben. Minthogy ii perben felmerült költségek rendszerint a fél és nem az ügyvéd által fedeztetnek s a fél részére ítéltetnek meg s egyezségileg i» a fel részére köteleztetnek, ennélfogva az ügyvéd a kötelezett költségeket saját nevében csak akkor követelheti, ha alperes fél azok fizetését nem ellenfele, hanem egyenesen ennek ügyvédje javára vállalta el. (M. kir. Curia 1894. máj. 22. 4,975. sz.) Kozszerzeinényt az a vagyonérték képez, a mi a házasság megszűnte után a házastársak külön vagyonán .> a netalán! adósfásokon felül mutatkozik. Ha a közjegyzői okirat, mint szabálytalan, nem tekinthető közokiratnak, a házastársak közt kötött s az ilyen közjegyzői okiratiján foirlalt jogügylet érvénytelen s annak létrejötte más módon nem bizonyitható. (M. kir. Curia 1894. máj. 23. 2,978'89. sz.) .V kfcsomózás körüli eljárás költségei a perköltségekhez nem számithatók és a perköltségekben elmarasztalt alperes a szobán forgó, már a per befejezte után felmerült költségek viselésére nem kötelezhető. A budapesti kir itélö tábla: The Gresham Life Insurance Soeiety magyarországi fiókigazgatósága felperesnek, M. Béla alperes ellen 199 frt 60 kr. töke és jár. iránti sommás perben a budapesti V. ker. kir. járásbíróság és az 1894. évi jan. hó 24. napjáu 9,343. sz. a. hozott végzést felperesnek felfolyamodása folvtán következő végzést hozott: A kir. ítélő tábla az elsöbiróság végzését, neheztelt abbau a részben, melyben az elsöbiróság felperes javára alperes ellen az eredetiek kivétele körül felmerült költségeit meg nem állapította, helybenhagyja. Mert a beperesitett iratok kiadása körül felmerült költség már a per befejezte után merülvén fel, a perköltséghez nem számitható; ennélfogva, habár alperes a perben hozott ítélettel a perköltségben elmarasztaltatott is. a szóban forgó költség viselésére annyival kevésbé kötelezhető, mivel arra alperes okot nem szolgáltatott és az iratok kiadása a felperes érdekében történt. (1894. jun. 27. 11.208. sz.) Bár a haszonbérleti szerződésben kiköttetett, hogy bérlő a szerződéses kötelezettségek bármelyikének, ezek közt a bérösszegnek a kikötött időbeni fizetésének ineg nem felelvén, bérbeadó jogosítva lesz a szerződést megszűntnek tekinteni, bérlöt a bérleményből kimozdítani és 100 frt kötbért is követelni; mégis a szerződés megszüntetésére s a kötbér fizetésére elegendő jogos alapul nem fogadható el bérlő azon mulasztása, hogy az esedékes bérösszeget 12 nappal az esedékesség után, a kereset beadását megelőzőleg, űzette meg. A sajószentpéteri kir. jbiióság (1892. okt. 15. 2,573. sz.) : Dr. Nagy Péter ügyvéd által képviselt gr. Sz. Alfréd felperesnek, Suszták Antal ügyvéd által védett G. Ábrahám és G. Emanuei alperesek ellen bérletből kimozditás és 100 frt kö.bér megfizetése iránt indított perében következő ítéletet hozott: Felperes keresetének hely adatik, ebből folyólag felperes és alperes közt Eperjesen 1892. évi jan. 10-én létrejött haszonbéri szerződés megszűntnek nyilvánittatik és köteleztetnek alperesek a bérlemény elhagyására és 100 frt kötbér megfizetésére, stb. Indokok: Az A. alatti haszonbéri szerződés 2. pontja szerint alperesek arra kötelezték magukat, miként az abban klörülirt bérlemény után járó bérleti összeget évnegyedenként e őre és pedig január, április, július és október 1-én fogják fizetni és pedig 17ó frtos részletekben; beismerik, hogy a keresetlevélben kitüntetett időben, vagyis folyó évi ja). 1 én az esedékessé vált 175 frtot nem, hanem ezután jul. 13-án fizették ; beismerik, hogy az előző negyedévi fizetéseket sem tették a szerződésben kitett időben, hanem későbben; azzal védekeznek, hogy a mennyiben a szerződés másolata velük nem közölteteti, a fizetési határidőkről tudomással nem bírtak, miután azonban a haszonbéri szerződés velük köttetett s azt ők aláírták s abban a fizetési határidő szabályozva volt, a fizetési határidő nem tudására fektetett érvük figyelembe vehető nem volt és így az a folyó évi jul. hó elseje után teljesített fizetés alperesek mulasztásának tekintendő. Miután pedig az A. alatti haszonbéri szerződés lő. pontjában kiköttetett, hogy ha a bérleti szerződés bármely pontja nem teljesíttetnék, a bérleti szerződés megszüntetését vonja maga után, miután alperesek a haszonbér fizetésénél késedelmesen jártak el, a mi valamely véletlen körülménynek, tekintve a többi fizetéseknéli mulasztást, nem tekinthető, miután ekként a bérleti szerződés fizetésére vonatkozó pontját be nem tartották, ezen okból és azon állandó gyakorlatnál fogva, hogy a bérfizetés körül mulasztás a bérlet megszüntetését vonja maga után, felperes kereseti kérelmének helyt adva, a bérleti viszonyt megszüntetni kellett. Miután pedig az A. alatti bérleti szerződésben anuak 15. pontjánál az ott megjelölt feltételek meg nem tartása esetén 100 frt kötbér köttetett ki, miután a fentebbiek szerint a késedelmes fizetés miatt a bérleményi viszony megszüntetett, a kötbérfizetés iránti kötelezettséget maga után vonván, alperesek a kikötött kötbér megfizetésére is kötelezendők voltak. Nem volt figyelembe vehető alperesek azon kifogása, hogy ezen per nem felperes intézkedéséből kifolyólag indíttatott volna meg; mert ezen állítás ellenkezője a nem kifogásolt felperesi képviselő megbízó, illetve meghatalmazó levelével igazolva van. Hasonlóképen nem volt figyelembe vehető alperesek részéről a késedelmesen fizetett haszonbéri összeg felvételére fektetett kifogásuk sem, mert ama körülmény, hogy felperes a részére járó bérlett összeget a határidőn túl is felvette, nem szüntette meg az A. alatti szerződés 15. poutjában körvonalozott feltételeket, nem f zért, mert alperesek sem állítják, hogy az abban foglalt bérletbuli kimozditás jogáról felperes lemondott volna, sőt ellenkezőleg ebbeli jogát kifejezetten fentartotta, stb. A kassai kir. ítélő tábla (1892. nov. 15. 6,424. sz.): Az elsöbiróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja, stb. Indokok: Az A. alatti szerződésnek a kereset alapjául vett 15. pontja meghatározza ugyan, hogy ha a haszonbérlők az ezen szerződésben elvállalt kötelezettségük bármelyikének meg nem felelnek, a haszonbérbeadó tulajdonos jogosítva lesz a jelen szerződést azonnal megszűntnek tekinteni és a haszonbérlöket a bérleményből kimozdítani, még pedig tőlük csak a hátralékos bérösszeget, a netáni károkat, valamint a szerződési pontok be nem tartásáért esetről-esetre 100 frtnyi kötbért követelni; ennek dacára a szerződés megszüntetésére és 100 frtnyi kötbérnek megfizetése iránti keresetének hely adható nem volt, mert a szerződés megszüntetésére, esetleg a 100 frtnyi kötbér megfizetésére jogos alapul nem fogadható el a keresetben előadott és alperesek által beismert az a körülmény, hogy alperesek az A. alatti szerződés 2. pontja szerint az 1892. évi jul. 1-én esedékessé vált haszonbérleti részletet csupán 1892. jul. 13-án, vagyis 12 napi késedelemmel fizették meg, mert a haszonbéri szerződések elbírálásának alapjá' mindig az a cél kell hogy képezze, mely a szerződési megállapodás inditó oka volt; a pjr alapját képező A. alatti szerződés ló. pontjáuak célja pedig az, hogy a bérbeadó a bérletből kifolyó jogait a szerződésszegés esetén biztosítsa ; kérdés tehát csak az, hogy vájjon megszegték-e alperesek a szerződést, ha igen, oly mérvben-e, mely indokul szolgálhatna annak megszüntetésére? Igaz ugyan, hogy alperesek a haszonbér fizetése körül mulasztást követtek el, de ezen mulasztás nem oly lényeges és nem is oly mérvű, hogy a bérbeadó jogait veszélyeztetné ; a jelen esetben annál kevésbé, mert felperes beismerésével és a per egyéb adataival igazolva van, hogy alperesek a kérdéses bérleti részletet már a kereset beadását megelőzőleg megfizették és e szerint alperesek a kereset beadása idején haszonbérrel hátralékban nem voltak, de különben is felperesnek nbból a tényéből, hogy alperesektől a kérdéses bérleti részletet elfogadta, okszerűen következtethető, hogy felperes alpereseknek a befizetés körül tanúsított mulasztását az A. alatti szerződés 15. pontja alá vonhatónak tekinteni az esetben maga sem kívánta; mihez, képest, stb. A m. kir. Curia (1894. íebr. 16. 1,507. sz.): A kir. itélö táblának ítélete indokolásánál fogva helybenhagyatik, stb. Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. A biztosítottnak joga van kedvezményezettül bárkit is kijelölni s joga van a már kijelölt kedvezményezeti helyett mást kijelölni, oly joghatálylyal, hogy a biztosítottnak ez irányban érvényes alakban tett egyoldalii akaratkinyilvánitása a biztosító-társaságra nézve az arról nyeri értesülés folytán kötelezővé vált. A budapesti kir. keresk. és váltótszék, mint keresk. bíróság (1892. febr. 5. 54,832/94. sz. a.): Dr. Hein József ügyvéd által képviselt özv. F. Ignácné, szül. D. Teréz felperesnek, dr Rott Jakab ügyvéd által képviselt »Duna« cs. kir. első osztrák biztosító társaság cég alperes ellen 1,000 frt tőke és jár. iránt indított kereskedelmi perében a következőleg ítélt: A kir. tszék felperest keresetével elutasítja, alperes viszonkeresetét pedig mellőzi, stb.