A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 33. szám - A részletügyletek

132 A JOG. szerint oly éröve!, hogy két szúrás a tüdőt megsértette, söt az egyik azt egészen keresztül is metszette ; tekintettel továbbá arra, hogy ily veszélyes eszköznek többször a sértett testébe való merítése, a tettes azon szándéka mellett szól, hogy cselekménye a fiértett élete ellen irányult; de tekintve egyszersmind, hogy vádlott látva, miszerint Sz. István jogos indok nélkül anyját szidalmazza, a székről lelöki s öcscsének neki esve, azt fojtogatni kezdi, erős felindulásba juthatott s tettét ezen erős felindulásban rögtön végrehajtotta; vádlottat a kir. itélő tábla a btkv. 279. g-ába ütköző s a btkv. 28. § ának második bekezdése szerint minősülő szándékos emberölés bűntettében nyilvánította bűnösnek s a büntetést a kir. törvényszék ítéletében felhozott enyhítő körülményekre figyelemmel állapította meg. Egyebekre nézve elfogadta a kir. itélő tábla a kir. tszék indokait. A m. kir. (uria (1894. jun. 12. 10,509. b. sz. a.): Mind a két alsóbb fokú bíróság ítéleteinek megváltoztatásával B. Kálmán vádlott a btkv. 79. §-ában meghatározott jogos védelem alapján felmentetik. Indokok: A vizsgálat és tárgyalás adatai szerint kétségtelen, hogy a Sz. István sietett özv. B. Istvánné és fiai által lakott szobába özv. B.-nének valami pletykasága miatt kérdőre vonása végett. Özv. B.-né és két fia, ezek között B. Kálmán vádlott vallomásából pedig más adat hiányában az állapitható meg, hogy a sértett előbb özv. B.-nét, azután az álmából felébredt B. Istvánt megtámadta, fojtogatta s e közben a munkával elfoglalva volt B. Kálmán vádlott a székéről felugrott, mivel — mint mondja — öcscse a fojtogatás következtében már nyelvét nyújtogatta s a kezében volt bőrvágó »bics«-késsel sértettet háromszor hátba szúrta. Tekintve, hogy az elősorolt adatok szerint vádlott B. István öcscsének személye ellen a meghalt Sz. István sértett által intézett jogtalan és közvetlen megtámadásnak elhárítására szükséges jogos védelemben szúrta meg s ejtette sértetten az annak halálát eredményezett sértéseket; tekintve, hogy a btkv. 79. §-a értelmében a jogos védelem a cselekmény beszámithatóságát kizárja : Mindkét alsóbb fokú bíróság ítélete megváltoztatott és B. Kálmán vádlott a vád alól felmentetett. Vegyesek. A kolozsvári kir. tábla elnöke Berezeli Jenőnek kassai kir. táblai elnökké lett kinevezése folytán ő felsége a kolozsvári kir. itélő tábla elnökévé Fekete Gábor marosvásárhelyi kir. itélő tábla tanácselnökét nevezte ki. Az új kir. itélő táblai elnök ur .M.-Vásárhelyen 1845. okt. 2-án született, a humanisztikai tudományokat a segesvári ágost. és szülővárosának ev. ref. főgymnasiumában kezdette meg, illetve fejezte be s ugyanitt tett érettségi vizsgát 1865-ben. A jogot a kolozsvári jogi akadémián hallgatta 1865 — 1868-ig s annak végeztével nyomban ugyanott tette le kitűnő sikerrel a jogtörténelmi és igazságügyi elméleti és államtudományi államvizsgálatot. Ügyvédi vizsgát tett a marosvásárhelyi kir. itélő táblán 1871. márc. 29-én szintén kitűnő sikerrel. Gyakorló-ügyvéd lett Kolozsvárit 1871. márc. végén s a gyakorlatot folytatta ugyanazon év december haváig. 1871. dec. 22-én alügyészszé a nagyszebeni kir. ügyészséghez, 1873. nov. 18-án elnöki titkárrá a marosvásárhelyi kir. itélő táblához, 1877. ápr. 18-án pótbiróvá, 1882. márc. 7-én rendes bíróvá és 1890. máj. 26-án tanácselnökké neveztetett ki s igy szülővárosában 21 évet töltött közszolgálatban. Az egyenes adófelszólamlási bizottság nem folytathat a felekkel szóbeli tárgyalásokat. A közadók kezeléséről szóló 1876. évi XV. t.-c. részletesen szabályozta az adókivető és adófelszólamlási bizottságok eljárásának módozatait. A törvény ezen két rendbeli intézkedéseinek összehasonlításából kiderül, hogy a felszólamlási bizottság eljárása és tárgyalása lényegesen eltér az adókivető bizottság eljárásától s ezen eltérés kivált abban nyilvánul, hogy az adófelszólamlási bizottság tárgyalásainak és határozatainak alapjául csakis az irásilag előterjesztett adatok szolgálnak s az ott esetleg — a mennyiben t. i. a felszólamlási bizottság ülései ép ugy nyilvánosak, mint az adókivető bizottságéi — megjelenő felek már nincsenek jogosítva észrevételeiket élőszóval e'őadni, miért is a felek csakis az esetben idézendők meg, midőn a.z előlidézett 33. §. a) pontja értelmében újabb vizsgálatnak szükségessége forog fenn. Mindjárt e törvény életbeléptének első éveiben lehetett tapasztalni, hogy a törvény emez intézkedését az adófelszólamlási bizottságok szem elől tévesztik s a felekkel szóbeli tárgyalásokat folytatnak. K miatt a pénzügyminiszter 1879. évi 33,481. szám alatt a következő körrendeletet adta ki a kir. adófelügyelőkhöz : »Tapasztaltatván, hogy némely adófelszólamlási bizottság, visszaélve a törvényben reá ruházott hatáskörrel, az általa megállapított tárgyalási sorrendhez képest a feleket rendszerint megidézteti és minden egyes adóügy tárgyalásánál az érdekelt felekkel hosszadalmas és nem ritkán szenvedélyessé fajuló vitatkozásba ereszkedik; ezen visszaélés megszüntetése céljából meghagyom, miszerint a székhelyén alakított adófelszólamlási bizottság elnökét hivja fel, hogy a felett őrködjék, hogy midőn a vezérlete alatt működő felszólamlási bizottság a felebbezett ügyeket a törvény értelmében és kötelességszerűen behatóan megvizsgálja, tartózkodjék a fentemiitett visszaélésektől s feleket csakis az emiitett 33. §. a) pontjában jelzett esetben hívjon meg a tárgyaláshoz, mert azon eljárás, hogy a felek rendszerint^ megidéztessenek s az igy megidézett vagy az esetleg megidézés nélkül,is megjelent felek hosszas fejtegetésekkel a bizottsági tárgyalásokat félbeszakítsák s hogy ez által a tárgyalások menete indokolatlan módon lassittassék, a törvény rendelkezéseivel egyáltalában össze nem egyeztethető.« Tekintettel arra, hogy az 1876. évi XV. t.-c. már megszűnt s jelenleg a közadók mikénti kezelése tekintetében az 1883. évi XLIV. t.-c. irányadó, kérdésessé vált, hogy a pénzügyminiszternek eme körrendelete ma is fennáll-e .J Ez iránt az x—i pénzügyigazgatóság kérdést tévén, a ra. kir. pénzügyminisztérium folyó évi június hó 25-én 37,544. sz. a. következő választ adta: » . . . értesítem a címet, hogy az egyenes adófelszólamlási bizottságok jogairól és kötelességeiről szóló 1876. évi XV. t.-c. 33. §-ának mikénti értelmezése iránt 1879. évi június hó 30-án 33,461. SÍ. a. kiadott rendelet annál is inkább érvényben áll, mert az idézett törvényszakaszszal az 1883. évi XLIV. t.-c. 33. §-a teljesen egybehangzó.« Curiai és táblai értesitések. Derecske. Sz. S. Szőke J. — Gránát Jakab ügy érk. 612^/94 sz. a., n. e., eld. Zachár. — Eger. T. A. Kapácsy D. — Szabó S. ügy érk. 259 i/94 sz. a., n. e., eld. Szántay ; Fogler Gy. és tsa — Kuncz Jozefa ügy érk. 2737/94 sz. a., n. e„ eld. Somogyi; Flecker Á. - Jacso J. s tsa ügy érk. 3765/94 sz. a., u. e., eld. Weber; özv. Bátor A. — Szabó J. ügy érk. 7213/94 és 7214/94 sz. a., n. e., eld. Végh ; Erki G. és tsa — Erki K. ügy érk. 6928/93 sz. a., a T. f. é. jun. 27-én hh. ; Szabó S. - Kapácsy D. ügy érk. 7622/94 sz. a., n. e., eld. Skoff; Pattay J. és Tolvay Á. — Goldstein G.-né ügy érk. 8704/94 sz. a., n. e., eld. Fényes ; Kovács (pipparé) J. és A. — Kellner G. 1577/93 sz. ügyet a T. f. é. febr. 7-én rmv. ; Patkó J.-né — Németh P'-né és tsa ügy érk. 400/94 sz. a., n. e , eld. Béres ; Hering J. — özv. Gencsy G.-né ügy érk. 2635 94 sz. a., n. e., eld. Oeffner ; Győri R és férje — Várkonyi A. ügy érk. 4629/94 sz. a , n. e., eld. Tergovsics ; Bugán J. — Bugán Zs ügy érk. 1290,94 sz. a„ n. e., eld. Lehoczky; Pap R. — Pap M. ügy érk. 1782/94 sz. a., n. e., eld. Nyárasdy ; Steinhauser R. s tsa — Steinhauser B. ügy érk. 8057/94 sz. a., n. e., eld. Egry. — Kaposvár. Dr. St. M. Schön A. K. — magy. kir. államvasutak ügy érk. 1346/94 sz. a., n. e., eld. Hegedűs. —Kassa. A. L. Orosz J. és tsa bűnügy a C.-nál nem találtatik. — Kezdi-Vásárhely. Dr. Sz. Gy. Özv. Bartha J. né bűnügy érk. 1804/94 sz. a., n. e., eld. Csider. — Moór. Dr. H. J. Müller J.-né — Frank Lipót és tsa ügy érk. 7847/94 sz. a., n .e., eld. Ádám. — Nagy-Körös. H. L. A már f. k. Süveges L. és tsa -- Vágó J. 7842 94 sz. ügyet a C. f. hó 9-én hh. — Nyíregyháza. Dr. H. S. Szametz M. bűnügye f. é. jun. 25-én ms. ; Stein Mór — Magyar-francia bizt. részv. tság ügy érk. 1588/93 sz. a., n. e., eld. Janicsek ; Kramer D. A. Kellner J.-né ügy érk. 6551/94 sz. a., u. e., eld. Asztalos. — Pecs. Dr. 31. J. Mészárics J. — özv. Schmidka J.-né ügy érk. 7296/94 sz. a., n. e., eld. Hollerung; Traszt G. — Strobach F. és neje ügy érk. 8358/94 sz. n. e., eld. Vavrik.' — Szirák. Cs. K. Gáspár M. — Gáspár J. ügy érk. 8661/94 sz. a., n. e., eld. Skoff. — Szécsény. P. S. Hunyadi L. — Oestereicher G ügy a T.-nál nem található. — Titel. V. Zs. Gertner — Szuzity 4942/94 sz. ügy elintézetlen. — Újvidék. Dr. M. D. Fédermann és tsa — Stein F. ügy érk. 1593 93 sz. a., n. e., eld. Kormos ; Nyilassy J. — dr. Németh L. ügy érk. 10455/93 sz. a , n. e., eld. Csathó, Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. Csődök : (joldschmid Mór e., gyulai tszék, bej. okt. 1, félsz, okt. 20, csb. l'allay Jenő, tmg, dr. Kiss István. —. Kovács Andor c, győri tszék, bej. okt. 2, félsz. okt. 10, csb. Limbek Sándor, tmg. dr. Csongiády. — Jani JánOS e., szegedi tszék, bej. szept. 3, félsz. okt. 5, csb. Steingassner Ákos, tmg. dr. Galambos Ignác. — Csizmazia Gyula e., gyulai tszék, bej. okt. 6. félsz. okt. 26, csb. Pallay Jenő, tmg. Schrőder Kornél. — Benedek Mór e., s.-a.-újhelyi tszék, bej. okt. 12, félsz. nov. 14, csb. Raisz Béla, tmg. dr. Moskovits Ervin. — Herscll Sámuel e., erzsébetvárosi tszék, bej. szept. 22, félsz. okt. 3, csb. Sándor Frigyes, tmg. dr. Oberth Károly. — Steiner Jakab e., gyulai tszék, bej. okt. 6, félsz. okt. 26, csb. Pallay Jenő, tmg. dr. Bikádi Antal. — Kaufmaun Sándor e., zombori tszék, bej. szept. 28, félsz. okt. 12, csb. Fogler Béla, tmg. Diener János.— Odrobinyák Károly e , nagyváradi tszék, bej. szept. 17, félsz. okt. 1, csb. Jelentsik István, tmg. Krecz Ambrus — Rosenblüth Mózes e., sátoraljaújhelyi tszék, bej. szept. 27, félsz. okt. 25, csb. Emődy Béla, tmg Barna Bertalan. — Hacker Lipót e., szabadkai tszék, bej. szept. 1, félsz, szept. 7, csb. Oláh Ferenc, tmg. dr. Vécsei Emil. — Ungár Dávid e., szabadkai tszék, bej. szept. 20, félsz, szept. 29, csb. Oláh Ferenc, tmg. dr. Csillag Károly. Pályázatok : A zombori tszéknél jegyzői áll. aug. 28-ig. — A szabadkai tszéknél aljegyzői áll. aug. 28-ig. — A lemesi jrbságnál j á r á s b i r ó i áll. aug. 29-ig. — A zala-egerszegi jrbságnál j á r á s b i r ó i áll. aug. 29-ig — Az egri tszéknél aljegyzői áll. aug. 29-ig. — A sásdi jrbságnál jegyzői áll. aug. 29-ig. — A nagyszebeni tszéknél jegyzői áll. szept. l-ig. — Az apatini jrbságnál albirói áll. szept. l-ig. — A nagy-somkúti jrbságnál járásbirói áll. szept. l-ig. — A monori és gödöllői jrbságoknál egy-egy albirói áll. szept. l-ig. Közjegyzői segéd, ki a magyar, német és román nyelvben teljesen jártas, alkalmazást nyerhet a k a r á n s e b e s i királyi közjegyző irodájában. Közjegryzőhelyettes hasonló minőségben alkalmazást keres. Cini a kiadóhivatalban. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társ^ság«-nál. (Hold-utca 7. sz.)