A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 31. szám - Észrevételek a sommás eljárást és a fizetési meghagyásokat szabályozó törvényekre vonatkozó ügyviteli szabályokra. (Vége.)

A. JOG. N. N. ügyvéd előterjesztésének haladéktalan elintézésére felhívni; végül pedig az ily esetek ismétlődésének megakadályozása végett a végrehajtási és ügyvéd-rendtartási törvények kilátásba helyezett módosításáig az összes bíróságokat körrenrleletileg értesíteni, hogy ügyvédek ellen intézett foglalások alkalmával az olyan pénzek és értékek, melyekről igazolva van, hogy az ügyvéd ügyfeleit illetik s ennél csak őrizet alatt vannak, foglalásmentesek, hogy továbbá tekintettel az 1874: XXXIV. t.-c. 49. §-ára, a végrehajtó az ügyvéd hivatalos iratai és feljegyzései közt nem kutathat, oly munkadíjakat pedig egyáltalán le nem foglalhat, melyek még csak teljesítendő munkálatokért fognának a végrehajtást szenvedettnek járni. Kelt a pécsi ügyvédi kamara választmánya részéről 1894. évi július hó 26 án tartott ülésből. Erreth János s. k., karaarai elnök. P 1 e i n i n g e r Ferenc s. k., kamarai titkár. Ausztria és külföld. Az osztrák ügyvédi kamarák gyűlésének tárgyalásai. (Folytatás.) f) Az ügyvédek helyettesítési joga és a jegyzőkönyvi kijelentések előkészítése. Határozat: A küldöttgyűlés az ügyvédek helyettesítését ügyvédjelöltek által a rendes eljárásban tárgyalásoknál megengedhetőnek tartja. A cseh küldöttek, különösen Jawurek és Katz igen érdekes közleményei után azon visszásságok felől, melyeket a főtörvényszék elnökének egy rendelete előidézett, mely szerint a sommás eljárásban periratok ne adathassanak: a küldöttgyűlés ama meggyőződésének ad kifejezést, hogy ama tilalom, miszerint az ügyvédek jegyzőkönyvi kijelentéseket ne készi'hessenek elő, a | bírósági személyek jelenlégi, egyáltalában elégtelen száma mellett csakis a perek drágulására és húzavonására vezetne és igy gyakorlatilag keresztülvihetetlen s hogy tekintettel bíróságaink jelenlegi berendezésére, a jegyzőkönyvi kijelentések előkészítése és használásának gyakorlata mellett kell megmaradni. III. Az ügyvédi díjakat illető kérdések és pedig: a) Hivatalból való képviselők díjazása államköltségen. Határozat: A küldöttgyűlés kijelenti, hogy a szegényeket képviselők kijelölése az ügyvédi kamarák választmányának legyen fentartva s hogy az ily képviseletre való kötelezettség az ügyvédi kényszer eseteire s az oly kivételes esetekre korlátoztassék, melyeket az ügyvédi kamarák illetékes választmánya jelölend ki. A hivatalbóli képviselők államköltségen való díjazásának pártolása egyhangúlag elvettetett. b) A költségek megítélése az ügyvédnek magának részére ügyfelének ellenfelével szemben. Határozat: Azon indítvány, hogy a »küldöttgyülés a költségek megítélését az ügyvédnek magának részére ügyfelének ellenfelével szemben ajánlatosnak tartja«, elvettetett. c) A költségek megítélése saját felével szemben a perdöntő ítéletben vagy legalább előzetes költség meghatározása, bírói eljárás nélkül. Határozat: Tekintettel arra, hogy az ügyvéd viszonya a saját feléhez bérszerződés, a jelenleg fennálló, a bírósági költség meghatározási eljárásra vonatkozó határozmányok hatályon kívül helyezendők (ügyv. rendt. 17. §.). d) Általános díjszabás behozatala az ügyvédek díjkövetelései tekintetében. Azon indítvány felett, hogy az ügyvédek díjkövetelései tekintetében általános tarifa állapíttassák raeg, uapirendre térés határoztatott; ellenben dr. Stradal emlitésreméltó előadása után a németországi tapasztalatokról, a hol rendesen a díjszabás az irányadó s dr. Jáger beszéde után, ki lehetetlennek tartja a jelenlegi költség megítélések mellett a kisebb perek vitelét, következő határozat hozatott : A küldöttgyűlés meggyőződött arról, hogy egy egészséges jogszolgáltatás érdekében van, ha a perköltségek mérséklése a vesztes fél érdekében megszüntettetik. e) Az ügyvédek megtartási jogának szabályozása saját ügyfelük befolyt pénzeire és értéktárgyaira. Határozat: A küldöttgyűlés óhajtja, hogy az ügyvédnek saját felével szemben fennálló díjkövetelése erejéig a perbeli követelésre törvényes zálogjog biztosittassék, hogy az ügyvédnek ügyfele befolyó pénzeire meglévő megtartási joga értéktárgyakra is kiterjedjen. Az utolsó tárgyalási napon a IV. tárgysorozati pont előtt a morva ügyvédi kamarának az általános törvénykezési eljárás módosítására vonatkozó indítványa tárgyaltatott. Dr. B 1 i t z f e 1 d indokolta ezen előterjesztéseket, melyek igy hangzanak: a) Egy a keresetben felhozott ténykörülményre való határozott és különös válasznak elmulasztási nem állapítja meg alperes ellen ezen ténykörülmény hallgatólagos beismerését, ha az alperes elleniratában a keresetben előadott tényállást csak általánosságban tagadta. Ugyanez áll mindkét peres félre a következő periratoknál is. Ennek folytán a törv. elj. 5., 9 , 10. és 11. §-nak alapelvi határozmányai, valamint az összes fenti alapelvvel ellentétben álló szabályok hatályon kivül helyeztetnek. bj Uj körülmények felhozatala feltétlenül, de csak oly mértékben engedtetik, hogy a viszonválaszban — s ha végirat^ is volt — az ellenvégiratban felhozott új körülmények az itélet hozatalánál csak annyiban vétetnek tekintetbe, a mennyiben közvetlenül az előző periratban foglalt tényleges állitások megcáfo lására szolgálnak. c) A tanuk és szakértők által bevégzett bizonyító eljárás feletti úgynevezett észrevételezés megszüntettetik s következő törvényes határozmány terjesztetik elő : A tanuk és szakértőkkel befejezett bizonyító eljárás után azok eredménye felett további tárgyalás nem tartatik s mindkét peres félnek szabadságában áll az iratoknak itélet alá terjesztését kérni. Ennélfogva a törv. elj. 172., 173. és 174. §-ai, valamint az 1783. aug. 25 ről kelt 179. sz. udvari rendelet s az összes erre vonatkozó határozmányok hatályukat vesztik. d) A bíróság az általános törv. eljárásnak a bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó szabályaihoz csak annyiban van kötve, a mennyiben a bíró meggyőződése szerint az egész tárgyalás folyamának gondos megvizsgálása után azok ellen alapos aggályai nem támadnak. Ily esetekben a biró az általános törv. elj. szabályai szerint bebizonyitottnak tekintendő tényállást is valótlannak s ép ugy az ált. törv. elj. szabályai szerint nem teljesen bebizonyított tényállást valónak tarthat. A d) pont alatti indítványnál nyilatkozó általános ellentmondás, annak visszavonását eredményezte. Ellenben b), c) pontok változatlanul, a) pont pedig javítva oly alakban fogadtattak el, hogy a fejtegetések ép ugy, mint az ellentétes vélemények szakaszonként következzenek. Eme határozatok hozattak, dacára annak, hogy dr. Fanderlik, mint az állandó polgári perválasztmány tagja kijelentette, hogy a választmáuy bizton reméli, miszerint még a képviselőház megnyílása, tehát október elölt, az egész javaslat megvitatása befejeztetik s igy még a sessio befejezése előtt a három polgári perre vonatkozó javaslat törvényerőre emelkedik. A hangos helyeslés, mely e szavakat követte, bizonyítja, hogy a küldöttek a morva kamara indítványát csak a javaslat könnyen megszüntethető hiányaira való utalásnak tekintették s annak elfogadásával épen nem akartak a nagy reformmí! sikerültén való kétségüknek kifejezést adni. Dacára ennek s teljes elismeréssel adózva ez indítványoknak, dr. M a g g pártján állunk, ki az ilyetén foldozási kísérleteket az utolsó órában erősen ellenezte. (Vége köv.) Irodalom. Örökösödési eljárás. írták: dr. Fodor Annin és dr. Márkus Dezső. Budapest. Singer és Wolfner kiadása, 1894. A polgári törvénykezési rendtartás nagy kézikönyvének utolsó előtti része, 303 oldalt felölelő vaskos kötet alakjában a napokban került ki a sajtó alól. Volt alkalmunk már bőven elismerőleg nyilatkozni a munkáról magáról, de azért még sem tartjuk fölöslegesnek ez alkalommal sem, dicsérőleg felemlíteni a két szakíró páratlan szorgalmát, a melyek a magyar jogászvilágnak valódi és kitűnő szolgálatot tesznek. Az örökösödési eljárást tárgyazó 1894: XVI. t.-c. csak f. évi június 21 én szentesittetett, július 1-én hirdettetett ki az »Országos törvénytár«-ban és ma már, alig pár nap múlva előttünk fekszik a földolgozott, megmagyarázott anyag. Egészen természetes, hogy egyedül a javaslat és indokolása vannak megmuukálva judicatura nélkül, de hát ez máskép nem is volna lehetséges és egy későbbi kiadás ezen pontra is ki fog már terjeszkedhetni. A miniszteri indokoláson kivül, ugy, mint a mű előbbi köteteinél, az igazságügyi bizottság jelentése s a plénum tárgyalásai vanna . a kötetbe csatolva, mely foglalkozik legelőször a törvény általános rendelkezéseivel. A 130. §. aztán a következőkép van csoportosítva: hatáskör és illetékesség (6—8. §.), haláleset felvétele és előleges biztosítási intézkedések (9—23. §.), a végrendelet kihirdetése (24-34. §.), a leltározás (35-44. §.), a hagyaték tárgyalása (50—71. §.), a hagyaték átadása (72 — 83. §'), perreutasitás és az öröklési igényeknek a törvény rendes utján való érvényesítése (84-89. §.), a hagyaték kezelése, biztosítása és értékesítése (90—97. §.), örökösödési és hagyományi bizonyítvány (98-106. §.), különös intézkedések a külföldiek hagyatéka tekintetében (107 —113. §), eljárás örökös nem létében (114 — 116. §.), díjak és költségek (117-123. §.), jogorvoslatok (124-125. §.), befejező rendelkezések (126-130. §.). A munka az őszszel megjelenendő, a végrehajtási eljárást, jogsegélyt, bélyeg- és illetékszabályokat felölelő utolsó részszel együtt, mint egységes egész, de részeiben is méltán foglalhat helyet a modern magyarjoi?: irodalom legkiválóbb termékei között. Ybó. A vegyesek, curiai és táblai értesítések és hirdetések a lapnak mellékletén vannak. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társaság«-nál. (Hold-utca 7.