A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 30. szám - Az osztrák ügyvédi kamarák gyűlésének tárgyalásai. (1. r.)

A JOG. 223 ter az illetékes köröknek, tanulmányozás és véleményadás végett. Folyamatban van a kereskedelmi törvénynek a szövetkezetekről ós a biztosítási ügyletről szóló részeinek módosítását tárgyaló törvényjavaslatok kidolgozása, mi által egy valóban sürgős szükséglet lesz kielégítve. Végül az igazságügyminister a legközelebbi hónapokban lokozatos egymásutánban Fiúméban is életbe lépteti a polgári eljárásra vonatkozó törvényeket, ugy, hogy a törvénykezés legnagyobb része ezentúl Fiúméban is a ma g yar és nem a provizórium alatt keletkezett törvényeken fog alapulni. A vonatkozó rendeletek az igazságügy ministeriumban már elkészültek és megküldettek az illetékes köröknek véleményadás végett. Ausztria és külföld. Az osztrák ügyvédi kamarák gyűlésének tárgyalásai. A brünni kamara által megpendített s a gráci és galíciai kamarák által melegen felkarolt azon eszme, hogy az összes, az ügyvédséget illető kérdések valamennyi osztrák kamara küldöttgyűlésén megvitassanak, a kivitelben várakozáson felül bevált. A dalmát, trieszti, görzi, rovertaui, feldkirehi és sambori kivételével valamennyi kamara kivétel nélkül képviselve volt; Brünn dr. Klob elnök, dr. Hlitzfeld alelnök és dr. Fandóriik által; Bozen dr. Hopperger elnök által; Cer n o w i t z dr. Wachtel által; (1 r a z dr. Schloffer elnök és dr. Hohenburger által: Innsbruck dr. Dinter által; Klagenfurt dr. Vogel által; Krakkó dr. Wiekosch és dr. K a s t o r y által; Lemberg dr. Malachowski és dr. Duleba által; Laibach dr. Mosché által; Linz dr. 1 á g e r Ernő által; Prága dr. Adamek, Przibram, Jawurek, K a t z, C z u r b a (Königgráiz), P ö s c h 1 (Melnik), Stradal (Teplitz^ és Turnwald (Reichenberg) által; Salzburg dr. Jáger Antal által; Troppan dr. M ü 11 e r W. elnök által; Bécs dr. M ü n d e 1 elnök, dr. F e i s t m a n t e 1 alelnök, dr. Benedikt E, Fuchs Vilmos, M agg, O f n e r Gyula, Schneeberger, dr. Z u c k e r. Az igazságügyminiszter meleg üdvözlete és a polgármester szívélyes beszéde után a tanácskozások jun. 25 én az alsó-ausztriai tartománygyülési teremben megkezdődtek. Elnökké dr. M ü n d e 1 (Bécs), alelnökökké dr. Adamek (Prága) és dr. Wiekosch (Krakkó), jegyzőkké dr. Blitzfeld (Brünn) és dr. Hohenburger (Graz) választattak. Ma csak a határozatok elősorolása s rövid magyarázására szorítkozhatunk, magának a vitának lefolyását illetőleg a gyorsírói jegyzetekre kell utalnunk, melyek néhány hét múlva jelennek meg, de magát a benyomást mégis constatálni akarjuk, melyet az keltett, hogy a német küldötteknek a formában tökéletes fejtegetései mellett a nem német tartományok küldöttei is a tárgyalási nyelven teljesen uralkodva, minden fontos tárgynál a vitára befolytak. Az alsó-ausztriai tartomáuygyülés termében szinte oly aranykorszakba képzelhette magát az ember, a melyben a nemzetiségek viszálykodásai a közjogi természetű tárgyilagos érdekek előtt a háttérbe vonulnak. A legfontosabb volt a brünni kamara által tett, dr. Z u c k e r (Bécs) által kimerítő beszédben megtámadott és dr. Blitzfeld (Brünn) által melegen védelmezett indítvány a numerus c 1 a u s u s behozatalára. Hogy azon küldötteknek, kik első nap nem jelentek meg, a szavazás lehetősége megadassák, az I. pont, vagyis a z ügyvédség szervezetét illető kérdések feletti vita a második napra tűzetett ki. Az I. a) pontnál, vagyis »egy határozott szám megállapítása, vagy az ügyvédi gyakorlat szabadságának más korlátozásaidnál 19 szavazattal 13 ellen határoztatott: »A küldöttgyűlés ragaszkodik azon elvhez, hogy az ügyvédek száma egyes helyen meg ne állapittassék, sőt inkább minden egyes helyen az ügyvédség gyakorlásának azon követelményei egyáltalában meghatároztassanak, melyek a pályázó tudományos, gyakorlati és erkölcsi képesgégét biztosítják.« Ezen indítvány mellett szavazott a birodalom két legnagyobb kamarája : Bécs és Prága, dr. T u r n v a 1 d Reichenberg) kivételével, továbbá Linz, Klagenfurt, Bozen, Trieszt, Salzburg és Cernovitz. A javaslat ellen Brünn, Graz, Lemberg, Krakkó, Laibach, Innsbruck és Troppau. Troppau küldöttje azon nyilatkozatot tette, hogy a sziléziai kamarában a numerus clausus csak két szavazattöbbséggel határoztatott el s hogy ő személyesen az ügyvédi szabadság híve, azonban a kamara határozatához képest szavaz. Dr. Jáger Ernő, a linzi kamara küldöttje, valamint a cseh kamarák küldöttjei utasítás nélkül jelentek meg s igy e küldöttek a szabad ügyvédség mellett személyes meggyőződésüket juttatták kifejezésre. Ellenben a bécsi küldöttek a szabad ügyvédség mellett, a galíciai, gráci és brünni, valamint a laibachi küldöttek a numerus clausus mellett, kamaráik összes üléseinek határozatai által voltak lekötve. Ugy a küldöttek, mint a kamarák szavazatarányai még kedvezőbbek lettek volna a szabad ügyvédségre, ha az elnök is szavazott volna s ha a távollévő kamarák, melyek, a mennyire tudomásunk van róla, legnagyobb részt a numerus clausus ellen foglaltak állást, képviselve lettek volna. Jelentőségteljesnek látszik előttünk az, hogy ama két kamara, melynek területén az ügyvédek számának szaporodása a legnagyobb s mely valamennyi osztrák ügyvédnek majdnem felét magában foglalja, a korlátozás ellen szavazott. Örvendetes volt reánk az, hogy a brünni kamara a küldöttjeinek adott utasítás fentartásával, küldöttje dr. Blitzfeld által az indítványt akként formulázta: »Az ügyvédi lajstromba való felvétel ezután is az illető ügyvédi kamara választmányának marad fentartva« s hogy ugyanily értelemben szólott Dinter, az innsbrucki kamara elnöke, valamint kartársa Duleba s hogy végül constatálni lehetett, hogy az egész gyűlés egyértelmüleg azon álláspontot foglalta el, hogy semmiesetre sem akarják autonómiánkat veszélyeztetni s minden körülmények közt perhorrescálják a kinevezés régi reudszeréhez való visszatérést. Az »Unio« bécsi ügyvédi körnek ily iránybani mindenesetre alternatív zárinditványa egyik oldalról sem talált pártolásra. Az összes küldöttek az ügyvédi függetlenséget helyezték elsü helyre s igy, miután a meghatározott szám kinevezéshez kell hogy vezessen, tulajdonképen az összes küldöttek belső felfogásában teljes egység uralkodik s mi a megoszlott szavazást a szabad ügyvédség melletti egyértelmű nyilatkozatnak tekintjük. A mi az 1. b) pontot: az ügyvédségbe való felvétel előfeltételeit illeti, ugy az határoztatott, hogy a 7 é v i praxis megtartatik s csakis ezen időn belül egész egy évig terjedő közigazgatási hatóságnál töltött gyakorlat beszámittatik. Dr. Hepperger indítványára véleményeztetett, hogy az ügyv. rdts 2. lit. §-a akként módosittassék, hogy az ott szabályozott egy évi gyakorlat fele járásbíróságnál is tölthető. Az összes, a követelmények nehezítésére célzó indítványokat, mint nyolc évi praxis, két évi kötelező bírósági gyakorlat, félévi kötelező közigazgatási gyakorlat, majdnem váratlan többséggel elvetették. A küldöttgyűlés jelentékeny többséggel az egységes igazságügyi vizsga ellen nyilatkozott, véleményünk szerint a jelen körülmények közt joggal, minthogy az az ügyvédi vizsga háttérbe tolását jelentené, ellenben elfogadta Przibramnak mindenesetre egy kissé messzemenő indítványát, mely szerint az ügyvédi vizsga a politikai és pénzügyi igazgatás valamennyi ágára kiterjedjen s elhatározta, hogy minden ügyvédi vizsgánál két ügyvéd, mint vizsgabiztos, kérdéseket tehessen. Ofner indítványa is elfogadtatott, hogy t. i. az ügyv. rdts 21. §-ában szabályozott költözködési határidő elessék, ha a költözködő előbbi lakhelyén egy ügyvédet, mint helyettest rendel és a kamarai választmánynak bejelent. A helyettesítés az országos főtörvényszéknek bejelentendő és nyilvánosságra hozandó. Egyértelmű volt a küldöttek határozata az iránt, hogy a lajstromba való felvétel, a sérelmi jog fentartásával, a választmány által a bizalom hiányában megtagadható. Ellenben csak szó többséggel fogadtatott el az, hogy: »Egy ügyvédnek más kamara területére való költözésénél az illetőnek bizalomra méltó volta a kamarai választmány által ujolag megvizsgálandó, de mindenesetre a költözködő ügyvéd sérelmi jogának meghagyásával.« A mily nagyszerű a kamarák által először kivívott ama jog, hogy megvizsgálhatják, vájjon bizalomra méltó-e az illető, ép oly aggodalmat keltő az ujabb vizsgálat, különösen tekintettel bizonyos általános áramlatokra. Ad. 1. c) Az ügyvédjelöltek lajstromába való felvételnek előfeltételei és azok jogai tekintetében határoztatott: A küldöttgyűlés szükségesnek tartja, hogy az ügyvédjelöltek lajstromába való felvétel eszközölhetése céljából az osztrák állampolgárság beigazoltassék s hogy a felvétel bizalom híján megtagadható. A bűnvádi eljárás 39. §-ában foglalt, a birói tisztre, közjegyzőségre és ügyvédségre megvizsgált jogtudorok ama jogosítványa, hogy a védők lajstromába való felvételt kérhetik, azokra korlátozandó, kik mint activ állami hivatalnokok működnek, vagy pedig az ügyvédjelöltek vagy közjegyzőjelöltek lajstromába be vannak vezetve. A védők lajstromából való törlés csak azon fegyelmi szabályzat alkalmazásával történhetik, melynek az illető védő állásánál fogva alá van vetve. Ad. I. d) Az ügyvédi tisztről a bíróira s viszont a bíróiról az ügyvédire való átlépést illetőleg a következő határozat hozatott: 1. A küldöttgyűlés követel: törvényes határozmányokat az ügyvédi tisztről a biróira s viszont való kölcsönös átlépést, illetőleg követeli, hogy bármely fokú bíróságoknál a birói állások egy része ügyvédek által töltessék be. 2. Malachowski indítványára és Benedikt ellenzése dacára a küldöttgyűlés követeli az ügyv. rdts 6. §-a határozmányainak olyatén kiegészítését, hogy birói személyek az ügyvédek lajstromába való felvételük időpontjától kezdve addig, a mig az ügyvédséget gyakorolják, az államkincstárral szemben nyugdíjigényüket elveszítsék. 11. Az ügyvédek képviseleti jogosítván y ának terjedelmét és védelmét illető kérdések és pedig: a) Az ügyvédi kényszer határa, különös tekintettel a polgári perrendtartás előttünk