A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 28. szám - Észrevételek a sommás eljárást és a fizetési meghagyásokat szabályozó törvényekre vonatkozó ügyviteli szabályokra

110 A JOG. kihallgatott Sch. Leo az általa kiállított engedményen látható aláírása, valamint az okirat tartalma valóságát teljesen beigazolta, alperes pedig abbeli állítását, hogy ezen engedmények színlegesek volnának, igazolni meg sem kisérlette, minthogy egy engedmény nem oly kétoldalú szerződés, hogy az csak akkor bírna joghatálylyal, ha az felperes által is aláíratott volna, másrészt annak felperes által történt elfogadása igazoltatik legjobban az által, hogy azt érvényesiti is, mert hogy végül alperes nem is állítja, hogy beszámítási jogát akkor érvényesíthette volna, midőn a követelés Sch. Leo tulajdona volt, e helyütt pedig most már harmadik szeraélylyel szemben beszámítási joga egyáltalán nincs, bár az Sch. Leóval szemben sem lett volna, mert a megítélt követelés Sz. ... és Sch cég ellen van megítélve, Sch. Leo pedig nem azonos Sz. ... és Sch céggel, alperest alaptalan kifogásai mellőzésével a kereset értelmében kötelezni kellett annál is inkább, mert Sch. Leo azon vallomása, hogy az engedményt felperes igazolt megbízottja, F Károly ügyvédnek adta át, nem ellenkezik az engedmény azon szövegével, hogy azt felperes kézrőlkézre átadta. Az alperes által felhívott B. István, L. Zsigmond és St. Gyula tanuként kihallgatása mellőzendő volt, mert B. István, ki a közjegyzői okiratba foglalt engedményt kiállította, oly okiratot adott, mely színlegesnek akkor sem volna tekinthető, ha azt annak vallauá, de vallomása ki sem egészíthető. L. Zsigmond és St. Gyula kért kihallgatása pedig mellőztetett, mert Sch. Leo az engedmény tartalmát és valódiságát beösmerte ; L. Zsigmond kihallgatását ezenfelül még azért is, mert ő egy ügyben felperesi ügyvéd helyetteseként jelentkezik, ki felperesért e perben a tárgyalásokat végezte stb. A budapesti kir. ítélő tábla (8,06G/P. sz. 1893. február 21.): Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja s a felperest keresetével elutasítja stb. Indokok: Alperes beismerte, hogy felperesnek a kereseti összeggel tartozik s igy alperes a kereseti összegben feltétlenül marasztalandó volt volna; tekintettel azonban azon körülményre, hogy felperesre a kereseti követelés Sch. Leo engedményezése alapján háramlott át: az engedményes pedig több joggal nem bír, mint maga az engedményező, vagyis az engedményes irányában mindazok a jogok érvényesíthetők, melyek az engedményező ellen érvényesíthetők voltak volna: alperes pedig beigazolta, hogy neki Szabó és Schönwald cég ellen 6,250 forint váltótőke és jár. erejéig követelése áll fenn, melyre nézve a kielégítési végrehajtás is elrendeltetett, mivel pedig Sch. Leo az engedmény tanúsága szerint a Szabó és Schönwald cég beltagja és igy a keresk. törv. 88. §-a szerint a cég adósságaiért saját személyében is felelős s mivel alperes eme G,250 frt megitélt váltótőkének 1890. október 20-tól 1891. május 5-ig számitott kamatkövetelését viszonkeresetbe tette, illetve beszámítani kérte, eme kérelmének pedig hely adandó volt, mert alperes az engedményes, mint az engedményező jogutóda ellen eme beszámítási jogát érvényesíteni jogosítva van: eme beszámítás folytán pedig a kereseti követelés kiegyenlittetett. — Ezeknél az okoknál fogva az első bíróság ítéletének megváltoztatásával felperes keresetével elutasítandó volt stb. A m. kir. Curia. (4,571/P. sz. 1894 május 18.) A kir. ítélő tábla ítélete az abban felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik. A haszonbér a gazdasági év után fizetendő és nem egyes hónapok után ; ennélfogva a haszonbérlő nem tagadhatja meg az egész évi bér iizetését azon címen, hogy a haszonbérletet az utolsó hónapban nem élvezte. (M. kir. Curia 1894. május hó 10-én 2,532. sz. a.) Ha a szomszéd területről áthajló fa árnyéka által a beárnyékolt terület termőképességét korlátozza, ez utóbbi teriilet tulajdonosa jogosítva van a fának földje fölébe hajló gályáit elrágni. A telki szolgalom csak annak telekkönyvi bekebelezése utján szerezhető. (M. kir. Curia 1894. május 14. 5,816. sz. a.) Az iparos az általa kiszolgáltatott árúk árának kifizetését külön kikötés nélkül is jogosítva van ott követelni, hol üzlete van, mert ez tekintendő a szerződés megkötése és teljesítése helyéfii; ebből folyólag a vendéglős is, mint vendéglői iparral foglalkozó iparos, vendéglői számlakövetelését az üzletére nézve helyi illetőséggel bíró biróság előtt perelheti. A pécsi kir. itélő tábla (1894. évi június hó 4-én 2,778/P. szám alatt) az illetékesség tárgyában hozott végzés s az érdemi ítélet ellen együttesen beadott alperesi felebbezés folytán következő ítéletet hozott: A kir. ítélő tábla az első bíróságnak a bírói helyi illetékesség megállapítása tárgyában 19,158/93. sz. a. hozott neheztelt végzését, valamint ugyanezen bíróságnak a per érdemében hozott 6,487/94. számú ítéletét a vonatkozóan felhozott s e helyütt is elfogadott indokok alapján helybenhagyja s alperesi ügyvéd felebbezési munkadíjának és költségeinek megállapítását felszámítás hiányában mellőzi. Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. A kereskedelmi törvény 95. §-áiiak az az intézkedése, hogj az egyes társasági tagok magánhitelezői a társasági vagyonhoz tartozó dolgokat, követeléseket vagy az egyes tagok e fekintetbeni illetőségét sem biztosítás, sem kielégítés tárgyául igénybe nem vehetik, nem akadályozza azt, hogy a társasági tagnak a közkereseti társaságtól járó és folyóvá vált követelése ennek tartozása fejében lefoglaltassék. Végrehajtást szenvedőnek csak jövőben keletkezendő követelésére vezetett végrehajtás semmis. A pécsi kir. ítélő tábla (1891. évi június hó 19-én 2,947/p. sz. a.) következő végzést hozott: A kir. itélő tábla az első biróság végzését részben megváltoztatja és az 1893. évi december hó 14-én foganatosított biztositá i végrehajtást az előterjesztés folytán csak annyiban semmisiti meg, a mennyiben a végrehajtási jegyzőkönyv 9. tétele alatt a végrehajtást szeuvedö E. S. által a » Baranyai gazdák tcjszövctkezetébe« 1893. évi december hó 14-ke után beszállítandó tejmennyiség utáni készpénz-egyenérték is lefoglaltatott; raig ellenben az 1893. évi december hó 1-töl 1893 évi december hó 14-ig- E. S. által a »Baranyai gazdák tejszövetkezetébe« tényleg beszállított tejmeny nyiség után járó jutalék mint fennálló követelés lefoglalását hatályában fentartja és az előterjesztés körül felmerült költséget a felek közt kölcsönösen megszünteti. Mert: az 1881 : LX. t.-c. 79. és következő szakaszai értelmében még csak a jövőben esetleg keletkezhető követelés foglalás tárgyát egyáltalán nem képezheti ; a mennyiben tehát a bírói kiküldött a végrehajtást szenvedőnek még fenn nem álló, hanem esetleg csak a jövőben keletkezhető követelését foglalta le, eljárása törvénybe ütköző és semmis, míg ellenben, tekintve, hogy az 1875: XXX VII. t.-c. 95. §-áuak a közkereseti társaság hitelezőinek jogai megóvását célozó az az intézkedése, hogy az egyes társasági tagok magánhitelezői a társasági közös vagyont sem biztosítás, sem kielégítés végett igénybe nem vehetik, nem képez akadályt arra nézve, hogy a társasági tagnak a közkereseti társaságtól járó és folyóvá vált követelése ennek tartozása fejében lefoglaltassék, sőt ezt az imént idézett szakasz első bekezdésének utolsó pontja kifejezetten megengedi; már pedig E. S.-nak a »Baranyai gazdák tejszövetkezetébe* tényleg szállított tej árából eredt és folyóvá vált követelése nem társasági közös vagyon s igy lefoglalható is volt; és mert az előterjesztésnek csak részben adatván hely, a költség kölcsönös megszüntetése indokolt. A kereskedösegédnek a hat heti felmondási időre — ha csak jogosult rögtöni elbocsátás esete fenn nem forog — a megállapított fizetés nem kártérítés címén, hanem a törvénynél fogva jár s igy az a kérdés, vájjon a segéd a felmondási idő alatt nyert-e és elfoglalt-e és milyen fizetésű állást, a felmondási időre járó lizetés megítélésére befolyást nem gyakorolhat. (M. kir. Curia 1894. máj. 11-én 335. sz.) A cég valódiságának a kereskedelmi törvényben kimondott elvéből következik, hogy a kereskedőcég birtokosa személyének vagy üzletének közelebbi megjelölésére szolgáló toldás csak olyan lehet, mely a tényleges üzleti viszonynak vagy a valóságnak megfelel. Ennélfogva ezen szavaknak »Elsö magyar * felvétele a cégbe és a cégnek ilyképi bejegyzése az 1884: XVII. t.-c. 58. §-a alapján csak ugy foghat helyet, ha a folyamodó azok valóságát igazolja. (M. kir. Curia 1894. május 16. 615. sz. a.) Ha a kibocsátó a váltó átruházását megtiltja, akkor a váltónak üres forgatmánynyal való átruházása nem bír hatálylyal, mivel az üres forgatmány nem bír az engedmény kellékeivel s azt nem pótolja. (M. kir. Curia 1891. május 21. 1,034. sz. a.) A próbára kötött vétel feltétlen jogügylet, tehát a tulajdonjog ily adásvételnél is a megvett ingó dolog átadásával azonnal a vevőre száll, ki az esetben, ha a megvett ingó a próbának meg nem felel, jogosítva van az adásvétel felbontását követelni s eladó azt visszavenni tartozik. Ebből folyólag az a kár, mely az átadott ingó tárgyat a próbaidő alatt éri, a vevőre mint tulajdonosra hárul. A törvényileg megszabott s az eladó szavatosságát megállapító főhibák közé nem tartozó betegségben a vételtől számított 24 órán túl elhullott állatért az eladó kártérítéssel nem tartozik. (A pécsi kir. itélő tábla 1894. évi június hó 12-én 2,949/p. sz. a.) Nem képez cégbitorlást, ha a kereskedő más kereskedőcéget csupán árúinak megjelölésére iparvédjegy vagy árújegy gyanánt használja a nélkül, hogy ügyleteit az öt meg nem illető cég alatt kötné; az ilyen cselekmények az iparvédjegyek, illetve árujegyek törvényes oltalmára nézve fennálló szabályoknak képezik megsértését. (M. kir. Curia 1894. jun. 13-án 9,903. sz. a.)