A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 26. szám - Nyilt kérdések és feleletek. Adalék a csalás fogalommeghatározásához

206 A JOG. Nyilt kérdések és feleletek. Adalék fi csalás fogalommeghatározásához. - (Felelet.) I. A »J o g« 25. számában » A 1 i q u i s« által közzétett kérdésre szerény véleményem a következő : Kétségtelen, hog\ utánvét mellett értéktelen dolog küldése, ravasz fondorlás, csalás, azonban csakis akkor, ha a btk. 379. §. meghatározott csalás összes alkotó elemei ama ténykedésben bennfoglaltatnak s főkép egyik főeriterima a kár és jogtalan vagyoni haszon szerzése; mert a csalás vagyoni jogtalan károsítást és egyúttal jogtalan hasznot tételez fel; tényálladékához megkívántatik a sértő cselekvény alapját képező, másnak károsítására s a jogtalan haszon megszerzésére terjedő szándék.1 A közlött esetben a csalás leglényegesebb eleme, valódi objectuma, a vagyoni jognak jogtalan megsértése fent nem forog, mert egyik részen a jogtalan haszonnak, a másik részen okozott jogtalan kárból kell származnia; vagyis szükséges, hogy a jogtalan haszon a jogtalan kár corollariumát képezze ;2 már pedig az által, hogy B. valódi és lejárt követelését bár ravasz fondorlattal hajtotta is be, sem j o gtalan haszon hoz nem jutott, sem pedig jogtalan kárt nem okozott s igy büntető uton megtorolható cselekményt sem követett el, mert ténykedésében a jogtalan, de nem büntethető önsegély igen, de a btk. 379. §. tiltott cselekmény tényálladéka lényeges ismérv hiányában meg nem állapithaló Prikkel Gyula, kir. albiró Tenkén. II. Nézetem szerint jelen esetben a csalás bizonyos körülmények közt fenforoghat, de bizonyos körülmények közt meg nem állapítható. Annyi bizonyos, hogy a csalásnak két tényálladéki eleme, a ravasz fondorlat s a tévedésbeejtés, mindenesetre fenforog, de nem annyira bizonyos a harmadik tényálladéki elem fenforgása: a jogtalan vagyoni haszon. Mert a követelés a csalárd uton beszerzett összeg erejéig fennállott, tehát őt jogosan megillető tartozást érvényesített jogtalan uton. Ez azonban nem állapítja meg a jogtalan vagyoni haszon tényálladéki elemét, mert ennek objektíve jogtalannak kell lennie s nem elegendő ahhoz a tettesnek subjektive jogtalan cselekménye. Az eset így egyszerű alakjában jogtalan önbíráskodást képez, mit azonban büntetőtörvényünk nem ismer s igy nem is volna büntethető. Komplikáltabbá teszi az esetet az, hogy esőd forog fenn. A csődtörvény 3 §-a értelmében a közadós elveszti rendelkezési jogát a csődtömeg felett s igy — a polgárjogi oldalát véve először a dolognak — a közadós jelen elidegenítési cselekménye a csődtörvény 3., 6., 27. §. 2. p. vagy a 29. §. alapján megtámadható s érvényteleníthető, a kielégített hitelező pedig a 33. §. alapján a nyert összeg visszatérítésére kötelezhető s igy újra feléledt követelését a többi csődhitelezők sorában érvényesítheti. (34 §.) De vájjon csak ennyiben fog-e állani a dolog, nem forog-e fenn valamely büntetőjogi momentum ? Fejtegetésem elején rámutattam, hogy ez eset csupasz egyszerűségében csalás meg nem állapitható, minthogy a jogtalan vagyoni haszon fenn nem forog; igy áll-e a dolog mostani komplikációjában? Én azt hiszem : nem. Mert mig előbb a hitelező, mint egyes, független magánszemély állott szemben adósával, kinek követelése mások követeléséből függetlenül érvényesíthető volt, most, mint egy bizonyos követelési osztályba sorozott személyösszességnek egyik tagja szerepel, ki követelését csak annyiban érvényesítheti, a mennyiben az előző hitelezők követelései a csődtömeget fel nem emésztik s ez esetben is a csődvagyon elégtelensége esetében az egyenrangú követelések közt csak aránylagos kielégítésre bír joggal ; sőt ha az előtte álló osztály követelése kimeriti a csődtömeget, esetleg absolute semmi kielégítést nem fog kapni. Ily esetben tehát egy csődhitelezőnek a csődtömeg rovására történő kielégítése nem csupán veszélyeztetvén, hanem esetleg legnagyobb mértékben sértvén a többi csődhitelezők jogát, a kielégítési összegnek az aránylagosan felüli része a csődhitelezöre nézve már jogtalan vagyoni hasznot képez s igy megállapítható a csalásnak harmadik tényálladéki eleme is : a vagyoni kár okozás, illetve jogtalan vagyoni haszon. Csőd esetében tehát csak akkor nem foroghatna fenn csalás, ha a hitelezők jogai sem nem sértetnének, sem nem veszélyeztetnének : a mi csőd esetében szinte képzelhetetlen. Az esetre, ha az egyenrangú követelések még teljes kielégítést nyertek, nem vélem megállapíthatónak a csalást, habár jogtalanul történt is a kifizetés, vagy annak megszerzése. Ez esetben szintén jogtalan önbíráskodás forog fenn. A közadósra rosszhiszeműségének beigazolása esetén a büntetőtörvény 414. §. 3. p. alapján a 415. §-ban megállapított büntetést vélem alkalmazandónak, az ügynök pedig szintén rosszhiszeműsége esetén, a hitelezővel egyformán, mint tettestárs felelős, minthogy két tényálladéki elemet, a ravasz fondorlatot s a tévedésbeejtést, ő hajtotta végre. Bálint Zsigmond, joggyakornok a budapesti kir, tvszéknél 1 L. dr. Schnierer: Magyar büntetőtörvény magyarázata. 532. lap. 1 L. a törvény indokait. II. r. 371. lap. Sérelem.* Hallatlan állapotok a nagyváradi kir. törvényszék telekkönyvi osztályánál. Szükséges ily hangzatos címmel kezdenem sürgős orvoslást igénylő állapotok szanálását remélő soraimat; mert ámbár az általunk mélyen tisztelt igazságügyminister úr concret panaszokból a n.-váradi törvényszék tlkvi osztályánál lévő miserabilis állapotokról értesült, mégis, mindeddig hiába vártuk a segítséget, pedig ezrekre menő restantiái az egyik tlkvi referensnek már kétségbe ejtik a hitelt kereső tlkvi tulajdonosokat; tulajdonjog átírás és terhek törlése, szóval bárminő telekkönyvi functio, a mi nem Nagyvárad város telekkönyveire vonatkozik — mert ezeket a betétszerkesztő bíró intézi el elég gyorsan — hónapokig hever az egyik telekkönyvi referens fiókjai s szekrényében; nem akarom ennek okát itt vázolni, mert elég ezen tény ahhoz, hogy meggyőződjék az igazságügyminister úr ő excellentiája arról, hogy ha a hetek óta vidéken elfoglalva lévő egyik és beteggé lett másik telekkönyvi referens helyébe legalább k é t biró kirendelése által a restantiákat sürgősen fel nem dolgoztatja és a folyó ügyeknek a hiteligények által megkövetelt gyors elintézéséről nem gondoskodik, akkor a nagyváradi tlkvi hatóság ajtajára bátran kifüggesztheti, hogy »telekkönyvi beadványokra nézve a törvénykezési szünet bizonytalan határidőre visszállittatott« hgy ügyvéd, az összes kartársak nevében is. Vegyesek. Tóth Lőrincz kir. curiai biró, a magyar bírói kar egyik nestora és dísze nyugalomba ment és ez alkalomból ő Felsége a vaskorona renddel tüntette ki. Ö a magyar birói kar egyik legkiválóbb alakja, kiben nagy universalis tudás, magas eszményi fölfogás, valódi humanismus honolt, tulajdonságok, melyek a díszes és magas curiai birói széken ritkán egyesültek még oly mértékben, mint nála. Az elismerést, inely őt környezi, egyaránt kiérdemelte mint ügyvéd, mint biró és mint szépirodalmi iró. Részünkről is fogadja őszinte jókivánatainkat, kiérdemelt nyugalomba vonulása alkalmából a 80 éves aggastyán, ki egy munkával telt dicsteljes pályára tekinthet vissza. Pályafutását a következő rövid vonásokban ismertetjük : Az uj Magyarország születése előtt való időkbe kell visszamennünk, mikor Tóth Lőrincz pályafutását elbeszélni kezdjük. A harmincas évek elején volt jogász a pesti egyetemen s már mint fiatal ügyvéd hallgatta végig az 1841-iki pozsonyi országgyűlést, a hová Batthúny Kázmér grófot kisérte el, a kinek titkára volt s egyszersmind oktatója a magyar nyelvben és a magyar közjogban. Korán kezdte irodalmi működését, ugy, hogy 1836-ban levelező tagjává választotta az Akadémia, 1841 ben rendes tagjává a Kisfaludy-társaság. A 47—48-iki pozsonyi országgyűlésen kezdődött politikai szereplése, mint Breznóbánya követéé s Deák Ferencnek, az első igazságügyminiszternek ö volt az első elnöki titkára. Az első népképviseleti országgyűlésen már ismét tagja volt a parlamentnek, melyet aztán mint szülővárosának, RévKomáromnak képviselője, hiven követett Pestről Debrecenbe, onnan Szegedre, majd Aradra. A világosi katasztrófa után hoszszabb bujdosás következett, mig végre elfogták Tóth Lőrincet is s Pestre az Újépületbe hurcolták. A hadi törvényszék halálra Ítélte, de Haynau bukása előtt megkegyelmezett neki is s büntetése az lett, hogy hosszabb időre internálták Pestre és eltiltották az ügyvédi gyakorlattól, a mi elég érzékeny csapás volt arra, ki a viharos években úgyszólván minden vagyonát elvesztette. A tudományos jogi irodalom terén már ekkor olyan neve volt, hogy mikor felfüggesztését visszavonták, az osztrák kormány által elrendelt uj ügyvédi vizsgálat alól tudományos működésére való tekintettel fölmentették. Még az abszolút korszak alatt, 1858-ban lett az Akadémia rendes tagja, 61-ben rövid időre a pestmegyci árvaszék elnöke, 65-ben a csákvári kerület képviselője, azután miniszteri tanácsos, majd semmitöszéki, illetőleg kúriai biró és mint lyen a sajtóügyek előadója. 83 óta volt tanácselnök. Jogsegély a szerbiai adósok ellen. A közös külügyminisztérium a belgrádi cs. és kir. kouzulátusnál alkalmazott ügyvédekről a következő hirdetményt teszi közzé : Mint más konzulsági hivatalokhoz, ugy ezen cs. és kir. konzulsághoz is gyakran érkeznek osztrák és magyar kereskedői körökből megkeresések megbízható belföldi ügyvéd megnevezése iránt, vagy pedig hivatalos közbenjárás végett olyan jogi ügyletekbeu, melyeknél hivatásos és a helyi hatóságok által elismert ügyvéd igénybevétele az érdekelteknek annál inkább tanácsolható, mert a legtöbb esetben az ilyen ügyvédi jogsegély végre is elkerülhetetlenné válik. Ilyen ügyek egyebek közt: a hanyag adósok megintése, bíróságon kívüli kiegyezési kísérletek stb. Az ilyen megkeresésekre egyenként való válaszadás által bekövetkező késedelmezések elkerülése végett, az alólirt konzulság ajánlása alapján a magas cs. és kir. közös külügyminisztérium 1883. évi május hó 26-án 15,194/10. sz. Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszűk, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztésig.