A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 26. szám - A fogadásszerű tőzsdejáték kifogása

A J O Gr. 207 alatt kelt leiratával a következő belgrádi ügyvédek, u. m.: 1. S t o j a n á v i c s Markó ur pénzügyletekre nézve, T a tiCS Péter ur közigazgatási és örökségi ügyekre nézve ós 8. A 1 c a 1 a y D. dr. ur kereskedelmi és váltóügyekre nézve, valamint fenyitö ügyek viselésére a belgrádi cs. és kir. osztrák-magyar konzulság állandó ügyvédeivé neveztettek ki. Közvetlen érintkezés az ügyvédekkel. Az ügyvédeknek járó előleg. Megkeresések stb. a nevezett ügyvédekhez közvetlenül (és nem a cs. és kir. konzulság utján) intézendők. A nevezett ügyvédek azonban az itt, valamint más országokban is fennAlló szabályok értelmében jogi képviselet elvállalására előleg lefizetése nélkül nem kötelesek. A jogi ügylet intézését kérő levélhez tehát legalább is a következő összegű előlegek melléklendők : a) ha Belgrádban lakó hanyag adósnak szóbeli, vagy Írásbeli megintése ibiróság közbejötte nélkül) és az eredmény közlése kivántatik : 300 koronáig terjedi) követelésnél ti korona, 1,000 koronáig terjedő követelésnél 8 korona, 1,000 koronán felüli követ-lésnél 10 korona, ha a hanyag adós Szerbia belsejében lakik, még további 2-2 korona fizetendő ; ^j ha a váltó, vagy más, teljes bizonyítékul szolgáló okirat alapján a rövidített (zárlati foglalás) eljárás megindítására adatik megbízás: 200 koronáig terjedő követelésnél 10 korona; 1,000 koronáig 16 korona; 1,000 koronán fölüli követelésnél 20 korona; ha a hanyag adós Szerbia belsejében lakik, még további 5-5 korona fizetendő; r) ha a rendes eljárás megindítására adatik megbízás : 200 koronáig terjedő követelésnél 20 korona; 1,000 koronáig 4U korona; 1,000 koronán felüli követelésnél 60 korona ; ha a hanyag adós Szerbia belsejében lakik, még további 10—10 korona fizetendő. Ez előlegekéit kivül a törvénykezési illetékek fedezésére szükséges készpénzösszeg is előre lefizetendő. A debreceni kir. itélö tábla szüneti tanácsa a folyó 1894. évi törvénykezési szünidő tartamára következőleg alakíttatott meg : Eluök július 1-töl július 28-ig : P u k y Gyula, a kir. itélií tábla elnöke; július 28-tóí augusztus 25-ig: Szél Farkas, kir. táblai tanácselnök. Birák a törvényszünet egész tartamára: Xnményi József (bűnügyi előadó), Kovács Antal (polgári elö.idó', Sárói Szabó László (polgári s esetleg fegy. előadó), Újhelyi András (bűnügyi előadó). Julúis 1-től augusztus 5-ig terjedő időre: Dr. Gajzágó Bela (polgári előadód Augusztus 12-től augusztus 2ő-ig terjedő időre: Visky Károly (polgári előadó). A kassai kir. itélő tábla szüneti tanácsa következőkép alakult meg: Július hónapban. Elnök : Bernát Elemér tanácselnök. Birák : Rökk, Tang, Madairassy, Kulin. Augusztus hónapban. Elnök: Fekete Ödön tanácselnök. Birák : Tang, Kaczvinszky, Madarassy, Kulin. Nyilvános előadás megzavarása miatt nem büntethető az, a ki helyéről gyorsan felemelkedik és a nézőteret szó nélkül elhagyja. A belügyminiszternek 1894. évi 1,579. kin. sz. a. hozott határozata: N. város közönségének. A város tanácsának f. évi jan. hó 19-én 824. sz. a. kelt másodfokú ítélete, mely szerint a rendőrkapitány által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával ifj. P. B. budapesti lakos, kereskedő, színházi előadás közben helyének gyors elhagyása miatt az 1889. évi 7,307. sz. városi szab. rend. 11. §-a és az 1879. évi XL. t.-c. 78. §-a alapján 30 írt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetén 3 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, megváltoztatik és panaszlott a terhére rótt kihágás vádja és annak jogkövetkezményei alól felmentetik, mert azon váiibeli cselekménye miatt, hogy a színházban tartott előadás alkalmával annak folyamata közben egyszerre helyéről felkelt, mire a körülötte ülők helyeikre': 1 hirtelen felemelkedve, a kijárat felé tódultak, annál kevésbé büntethi tő. mert nem cáfoltatott meg azon állítása, hog) a nézőteret azért hagyta^el gyorsan, mivel különös, intensiv égési szagot érzett. Örökösödési, gyámsági és gondnoksági ügyekben hitelesített ügyvédi meghatalmazás az esetben szükséges, ha pénz, vagy pénzérték felvételéről van szó. A belügyminiszternek 1894. évi 27,285. sz. a. hozott határozata: T. vármegye árvaszékének. A vármegyei árvaszék f. évi febr. 10-én 718. sz. a. felterjesztést intézett hozzám, melyben az iránt kér értesítést, vájjon az ügyvédek nem hitelesített meghatalmazása az esetben is elegendő-e ? és feltétlenül elfogadandó, midőn örökösödési ügyekben nekik pénz vagy pénzérték kiszolgáltatandó, vagy pedig azon általa eddig követett gyakorlat helyes, hogy a pénz vagy pénzérték átvételé nek igazolására minden meghatalmazott egyéntől, tehát ügyvédtől is, hitelesített meghatalmazást követelt. Továbbá értesítést kért az iránt is, vájjon nem örökségi, hanem más gyámsági és gondnoksági ügyekben, hol pénzfelvételről nincsen szó, ügyvédektől hitelesített meghatalmazást követeljen-e vagy sem. E felterjesztésére az igazságügyminiszter úrral egyetértőleg a következőkben válaszolok. Az 1874. évi XXXIV. t.-c. 62. § a a) pontja ^ értelmében az ügyvédek csak a beperelt pénzösszeg és pertárgy átvételére és nyugtatványozására vannak a hitelesítést nem igénylő ügyvédi megbízás alapján feljogosítva, ellenben oly pénznek vagy pénzértéknek megbízójuk részére való átvételére, a mely pénz vagy érték nem az általuk a fél megbízása folytán folytatott peiben folyt be, vagy fizettetett be, az 1868. LIV. f. évi 553. §. értelmében hitelesített meghatalmazással kell birniok. Az 1868 : LIV. t.-c. életbeléptetése idején az árva- és gyámhatósági ügyek az idézett törvény 23. § a szerint bírói hatáskörbe tartoztak, mihez képest azok ezen törvény 553. §-ának szempontjából törvénykezési ügyleteknek tekintendők. Minthogy pedig az 1868 : LIV. t.-c. 553. § a csak azoknak az ügyvédi megbízásoknak hitelesítését irja írja elő, a melyek nem törvénykezési ügyletekre s azoknak, a melyek az országon kívüli használatra állíttatnak ki, ennélfogva az ügyvédektől oly esetben, midőn pénz vagy pénzérték felvételéről nincs szó, sem örökösödési, sem egyéb gyámsági és gondnoksági ügyben hitelesített meghatalmazás nem kívánható és ily ügyekben az 1868: LIV. t.-c. 88. §-a értelmében az ügyvédi megbízatás kellőleg igazoltnak tekintendő, ha a meghatalmazási okirat a perrendtartás 167. és 168. §-aiban előirt alakban van kiállítva. Ügyvéd hagyatéka ellen nyitott csőd esetében a tömeggondnok kirendelése az irodai gondnok kirendelését nem teszi fölöslegessé. A kir. igazságügyminiszternek alkalma volt kijelenteni, hogy az a nézet, mintha ügyvéd hagyatéka ellen nyitott csődügyben eszközölt tömeggondnok-kirendelés az ügyvédi rendtartás 37. §-ában emiitett irodai gondnok kirendelését a csődtömeg leltározása és biztosítása paciig az ügyvédi rendtartás idézett szakaszában emiitett iratok és értékeknek leltár mellet'i biztosítását fölöslegessé tenné és a csödtömeggondnok az irodai gondnok teendőinek ellátására kötelezve vagy jogosítva volna, a fennálló szabályokkal ellenkezik. Mert míg a tömeggondnok a csődhitelezők kielégítésére fordítandó csődtömegnek kezelésére és így a csődhitelezők összesége érdekeinek képviseletére van hivatva, addig az irodai gondnok az elhunyt ügyvéd által képviselt feleknek tulajdonát képező, tehát nem az ügyvéd hagyatékához és így a csődtömeghez sem tartozó, sőt a hasonszerüségnél fogva a csődtörvény 113. §-a értelmében is a csődtömegtől elkülönítendő iratok és értékek ideiglenes kezelésére és megőrzésére s a felek ügyeiben a halaszthatlan teendők teljesítésére rendeltetik ki: a tömeggondnok a csődválasztmány és a csődbíróság ellenőrzése alatt áll és ezek utasításait a csődtörvény korlátain belül követni tartozik, mig az elhunyt ügyvéd által képviselt f lek ügyeibe sem a csődválasztmánynak, sem a csődbiróságnak beavatkozási joga nincs. A tömeggondnok és az irodai gondnok által képviselt érdekkörök különbözőségénál fogva az ügyvédi iratok és értékek elkülönítésénél vita is támadhat az iránt, hogy valamely irat vagy érték az elhunyt ügyvéd hagyatékához és így a fenforgó esetben a csődtömeghez vagy az ügyvéd által képviselt valamely félnek tulajdonához tartozik-e ? miből szintén az következik, hogy ezen két hatáskör egy személyben nem egyesíthető. A kir. bíróság telist, mely az ügyvédi iratok és értékek leltározására és az irodai gondnok kezére való átadása iránt ae ügyvédi kamara által megkerestetvén, ezen bírói cselekményeket el is rendeli, akkor jár el a szabályoknak megfelelően, ha érintett határozatának a tömeggondnok által támasztott akadályok elhárításával érvényt és foganatot szerez. Ezen eljárásnak nem állhat útjában azon körülmény, hogy a csődtömeghez az elhunyt ügyvédnek megbízói ellenében fennálló követelései tartoznak, mert az ügyvédi rendtartás 44 §-a értelmében a képviselet megszűntével az ügyvéd maga is köteles a feleknek iratait még az esetben is kiadni, ha ügyvédi díjai ki nem fizettettek volna ; a mi az ügyvédi rendtartás 48. §-ánál fogva a felek értékeire nézve még inkább áll. Egyébiránt az ügyvédi követelések az ügyvéd által vezetett könyvekből és az általa visszatartható iratokból tűnnek ki és ha a fenforgó esetben a tömeggondnok oly adatokra (költségeket megállapító birói határozatok számai stb.) volna szüksége, melyek az ügyfeleknek, illetve az irodai gondnoknak átadandók, ezeknek az átadás a'.kalmával magának megjegyezheti, de a vonatkozó iratokat később is az irodai gondnoknál megtekintheti. (22,140/1883. I. M. sz.) NA fogadásszeríí tőzsdejáték kifogása. Egy konkrét esetben a budapesti kir. keresk. és váltótörvényszék, mint váltóbiróság (előadó: dr. Baumgarten Károly) a következő elvi kijelentést tette: A fogadásszerü tőzsdejáték kifogása a közvetlenül szerződő felek között is hatályosan csak akkor érvényesíthető, ha a váltó a tőzsdeügyletek lebonyolítása előtt, a jövőben felmerülhető árkülönbözeti veszteségek fedezésére, azaz biztosítására állíttatott ki. Ily esetben ugyanis az adós helyeden védekezhetik azzal, hogy a váltóval biztosítani kivánt követelést birói uton rajta megvenni nem lehet. Ezúttal azonban alperes határozottan azt vitatja, hogy a váltót elszámolás után a már felmerült és megállapított árkülönbözetek fejében látta el elfogadói aláírással. Kétségtelen tehát, hogy a váltó kiállítása a befejezett tőzsdeügyletekkel nem azonos, uj és önálló ügyletet képezett, mely az árkülönbözeti követelés kiegyenlítését eredményezte. Már pedig a törvény nem tiltja a tőzsdejátékot, sem egyáltalán a szerencseszerződést, sem azt turpis causá-nak nem tekinti és következőleg a lebonyolított ügyletnél a teljesítés visszavonását sem engedi meg. A mint tehát az a fél, a ki a terhére mutatkozó fogadásszerű árkülömbözetet megfizette, a fizetést nem követelheti vissza, azonképen a nem perelhető tartozásának kiegyenlítésére adott váltó érvényességét sem támadhatja meg sikerrel. De ezt nem tekintve, a kifogás azért is alaptalan, mert alperes maga állítja, hogy felperessel nem mint eladóval, illetve vevővel, hanem mint bizományossal szerződött. A bizományos pedig, midőn a megbízást teljesiti, nem tartozik kutatni, hogy a megbízó tőkebefektetés és meglevő vagyonának értékesítése avagy tőzsdei nyerész-