A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 2. szám - A hagyatéki zárlat a gyámhatósági örökösödési eljárásban. 2. (r.) - A sommás visszahelyezés iránti kereset kiterjedési jogköre

R A J a söradó törvények és szabályok hivatalos összeállitásáuak 82. és 85. §-ai (1884. évi R. T. 1,727. és 1,729. 1.), az 1883 : XL1V. t.-c. 100. §-a és a szóban forgó esetre legközelebb vonatkozásban lévő 1888 : XXXV. t.-c. 59. §-a. Miből következik, hogy a vitás döntvényszakasz büntetési tételeinek alkalmazásánál is a szétválasztó tényező az adótárgy mennyiségének és minőségének ismerete, a mennyiben : ha ez tu latik, a megfelelő adótételnek sokszorosa, és legalább 25 frt, ha pedig nem tudatik, vagyis ha az adó a pénzbüntetés alapjául nem vehető, 1—100 frt szabandó ki büntetésül. Ezzel szemben nem állhat meg az a felfogás, hogy a jelen esetben az adó azért nem vehető a pénzbüntetés alapjául, mert oly egyén követi el a csempészetet, a ki a szesz behozataláért különben italmérési adó fizetésére kötelezve nincsen ; mert helytelen ama felfogás alapjául szolgáló az az állítás, mintha a behozatalnak az adószedésre jogosított engedélyétől függővé tétele nem foglalna magában adófizetésre való kötelezést; a mennyiben a behozatali engedély megadásáért a kincstári kezelés esetében az italmérési adó követelhető, s a megváltás vagy bérlet esetében teljesítendő szolgáltatás is csak italmérési adó címén szedhető be ; tehát az engedély kieszközlésére utalt fogyasztó fél adóköteles nemcsak az állam, hanem az állam jogaiba lépő megváltó vagy bérlő irányában is (1888 : XXXV. t.-c. 28. §. 4-ik bek. és 30. §. 2-ik bek.). Az italmérési adó nem változtatja meg eme természetét az által, hogy összege néha az érdekelt felek megegyezésétől tétetik függővé, mint ezt a megváltás esete nyilván mutatja (1888: XXXV. t.-c. 27. és 28. §§.). Még kevésbbé változtatja meg az italmérési adó természetét az a körülmény, hogy esetleg elengedhető, vagy hogy az engedély megtagadható. A most cáfolt felfogás helytelenségét bizonyítják még annak ferde következményei is. E szerint ugyanis : a közönséges szesznek és az abból készült közönséges pálinkának bármely mennyiségben történő csempészetéért egyenlőképen 1 — 100 frtig terjedhető pénzbüntetés volna alkalmazandó, a mi az osztó igazsággal ellenkeznék ; hasonlóképen ellenkeznék az osztó igazsággal, hogy 100 liternyi, sőt ezt meghaladó bármely mennyiségű különleges szesznek, p. o. cognacnak engedély nélküli behozatala csak 100 frtig terjedhető pénzbüntetésset volna sújtható, mig 99 liternek hasonló behozataláért 12 krnyi adótétel alapján 118 frt 80 krtól 237 frt 60 krig terjedhető összeg volna fizetendő ; továbbá e szerint az adó lefizetésétől függő behozatal feltételeinek megsértése még akkor is az adótétel sokszorosával volna büntetendő, ha a behozott szeszes folyadék mennyisége és minősége meghatározható nem volna, a mi lehetetlen; és végül e felfogás mellett eme jövedéki kihágások legveszélyesebb és legfontosabb eseteinek elintézése a pénzügyi hatóságok hatáskörébe menne át, a mi eme törvény szándékával is ellenkeznék. Mindezeknél fogva — annak a megemlítésével, hogy az 1890 : XXXVI. törvénycikknek a sörre és borra vonatkozó részét az 1892. évi XV. törvénycikk a sör- és boritaladó létesítése által módosította — a fenforgó elvi kérdés a fennebbiek értelmében volt eldöntendő. Kelt Budapesten, a kir. Curia büntető tanácsainak 1893. évi december hó 12-én tartott teljes ülésében. Hitelesíttetett az ugyanazon évi december hó 22-én tartott teljes ülésben. Minősített lopás vádja alól felmentés azon alapon, hogy az elvett tárgynak a tulajdonos nem tulajdonit értéket s az érték más módon sem volt megállapítható. (1893. december 14. 4,718. sz. a.) A sátoralja-ujholyi kir. törvényszék: Lopás bűntettével vádolt S. József és M. Mihály elleni bűnvádi ügyben következő ítéletet hozott: 1. S.József (15 éves) I. rendű, 2. M. Mihály (18 éves) II. rendű vádlottakat a R. Bernát kárára elkövetett, a Btk. 333. §-ában meghatározott és a Btk. 336. §-ának 3-ik pontja szerint minősülő lopás bűntettében bűnösöknek mondja ki s azért S. József I. rendű vádlottat a Btk. 85. §-ának 3. pontja alapján az Ítélet foganatba vételének napjától számítva egy havi fogházra, M. Mihály II. r. vádlottat pedig a Btk. 34. §-a alapján a 92. §. alkalmazása mellett az Ítélet foganatba vételének napjától számítva hat havi börtönre és szabadságvesztés-büntetésének kiállása után a Btk. 341. §-a alapján három évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlásának ugyanily időtartamú felfüggesztésére itéli. Indokok: Vádlottak beismerik, hogy a mult 1891. évi május 26-án a R. Bernát m.-izsépi lakos állásában elhelyezett s a nevezettnek tulajdonát képező, mintegy 15 kilogramm rézgálícot tartalmazó hordócskát akként, hogy annak leszögezett fa abroncsait lefeszítették, feltörték s abból egy-egy maroknyi rézgálicot eltulajdonítottak. Vádlottak ezen cselekménye a Btk. 333. §-ában meghatározott és a 336. §-nak 3-ik pontja szerint minősülő lopás büntették képezvén, őket abban bűnösöknek keltett kimöhdani. A büntetés kiszabásánál mindkét vádlott javára enyhítő körülményül vétetett figyelembe őszinte, töredelmes beismerésük, a lopott dolog elenyésző csekély értéke s hogy a lopást csupán gyermeki pajkosságból követték el, mely túlnyomó enyhítő körülmények méltatásával Il-od r. vádlott büntetésének megállapításánál a Btk. 92. §-a alkalmaztatott. 11-od rendű vádlott a lopás elkövetésekor életének 16-ik évét még be nem töltvén, büntetése a Btk. 85. §-ának 3-ik pontja által szabatott ki. (1892 márc. 16. 1,614. sz. a.) A kassai kir. itélő tábla: A kir. törvényszék ítéletét azzal a kiegészítéssel, hogy a 16 éves kornál fiatalabb S. József vádlott tekintetében a kihallgatása alkalmával adott feleleteiből látható, hogy az a cselekmény elkövetése idejében el4g képességgel birt a cselekmény bűnösségének a felismerésére, egyebekben indokolásánál fogva helybenhagyja. (1892. okt. 17. 2,208. sz. a.) A in. kir. Curia: Tekintve, hogy a vádlottak által elvett rézgálicnak R. Bernát sértett fél értéket nem tulajdonit és hogy az, miszerint a rézgálicnak értéke lett volna, más módon sem volt megállapítható, ennélfogva jelen esetben a lopáshoz megkívántató főkelléknek hiányában a lopás nem lévén megállapítható, S. József és M. Mihály vádlottak, az alsóbb bírósági Ítéletek megváltoztatásával, a vád és következményei alól felmentetnek. (Ití93. dec. 14. 4,718. sz. a.) Vízjogi ügyekben. Ha valamely vizmuiikálat engedélyezésére vonatkozó határozat jogerőre emelkedett s az engedélyezés ellen az érdekeltek érdemi kifogásokkal élnek, ezen kifogások a vízjogi törvény jó. §-a alapján tárgyalandók. {Fóldmivelés'úgyi minister m. é. 61,724., sz. a. T. vármegye közigazgatási bizottságához intézett rendelete.) Valamely vizimunkálat érdekeltségének társulattá alakítása iránt folytatott tárgyalások során készített ártér-kimutatás oly esetben, midőn a társulat meg nem alakul, s a munkálat engedélyezése kéretik, újból közszemlére teendő s e kitétel elmulasztása sem miségi okot képez. Nem engedélyezhető valamely vizimunkálat, ha a kivitel ter keiről a költségvetés tájékozást nem nyújt s az érdekeltek az előnyök és hátrányok tekintetében a tervezet hiányos szerkesztése miatt felvilágosítást nem szerezhetnek. [Ily kijelentést tartalmaz afölmivelésügyi m. kir. minister urnák Sz. vármegye alispá?ijához 1892. évi 65.118. sz. a. intézett rendelete.) A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 1.885. Ha a sommás visszahelyezés iránti keresetben kártérítési összeg megállapítása is kéretik és az étinek a kártérítési összegnek megfelelő ítéleti illeték a sommás visszahelyezési perekben hozott ítéletekre megszabott illetéket meghaladja, a kártérítési összegnek megfelelő Ítéleti illeték fizetendő. (I8QJ. évi 6,176. szám.) 1.886. A közigazgatási bizottság pótadó felszólamlásí albizottságának útadó helyessége és jogossága tárgyában hozott határozata elleni felebbezés: az ül. díjj. 14. tétel p) pontjában meghatározott állandó bélyegilleték alá esik. (1893. évi 5,905 sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. Csődök: Stern Sámuel e., gyulai tszék, bej. febr. 28, félsz, márc. 28, csb. Pallay Jenő, tmg. Hegedűs Mihály. — Farkas József e., debreceni tszék, bej. febr. 21, félsz. márc. 15, csb. Rottler Béja, tmg. Belováry Lajos. — Jakabek Lajos e., m.-vásárhelyi tszék. bej. febr. 26, félsz. márc. 21, csb. dr. Illyés Lőrinc, tmg. dr Gál Sándor. — Kovács Ferenc e., zalaegerszegi tszék, bej. ápr. 4, félsz. máj. 1. csb. Nagy Géza, tmg. Csendes József. — Mayr János e., szolnoki tszék, bej. jan 31, félsz, febr. 14, csb. dr. Jósa Gyula, tmg. Kis László. — Sclnvarcz Simon e., aradi tszék, bej. febr. 24, félsz. márc. 19, csb. dr. Grosz Endre, tmg. dr. Remetey F. Károly. - Pul P. e., miskolci tszék, bej. febr. 12, félsz, febr. 28, csb. Geőcze Bertalan, tmg. Kovács Lajos. — Govscll Frigyes e., brassói tszék, bej. febr. 19, félsz. —, csb Kovács Károly tmg. Benedek Gyula. — Reíchenfeld Lipót e., nagy-kanizsai tszék, bej. febr. 10, félsz, tebr. 19, csb. Csesznák Mklós, tmg. dr. Rosenberg Mór. — Argalas Károly e., vinkovcei jrbság, bej. jan. 15, félsz. jan. 30, csb. — —, tmg. dr. Kovácsevits Tál. Pályázatok: Az eperjesi ügyészségnél ügyészi áll. jan. 20-ig. — A gy.-szt -miklósi jrbságnál albirói áll. jan. 25-ig. — Az oklándi jrbságnál aljegyzői áll. jan. 26 ig. — A losonci jrbságnál aljegyzői áll. jan. 26-ig. — A szentesi közjegyzői áll. febr. l-ig. Xyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társaság«-nál. (Hold-utca 7. sz.)