A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 24. szám - Az új perrend tervbe vett ügyviteli szabályai

190 A J A határozat jogerőre emelkedését nyilván kell tartani és abban az esetben, ha a határozat jogerőre emelkedett, az elnök az iratokat az első bíróságnak megküldi. Az első bíróság felterjesztő jelenlését, valamint a felebbezési tanács határozatának eredetijét vissza kell tartani s az elsőbirósági iratokhoz a határozat kiadmányát kell csatolni. 107. §. Az iratok visszaküldése előtt a határozat kiadmányát kérelemre a felebbezési bíróság adja ki a feleknek. Ebben az esetben a jegyzői iroda vezetője a határozat eredetijére és az első bírósághoz átteendö kiadmányra feljegyzi, hogy melyik fél kapott kiadmányt. Egyszerű és hitelesített másolatokat bármely iratról az a bíróság ad ki a feleknek kérelmükre a melynél az iratok vannak. 108. §. A mennyiben a 94 107. §-okból más nem következik, a jelen ügyviteli szabályoknak első biróság előtti tárgyalására és a birói határozatokra vonatkozó rendelkezései a felebbezési eljárásban is alkalmazandók. £) A felebbezes elintézése nyilvános előadás utján. 109. §. Ha a felebbezés szóbeli tárgyalás nélkül nyilvános előadás utján intézendő el (1893 : XVIII. t.-c. 172. és 173. §.), a felebbviteli tanács elnöke az ügynek előadót rendel. Az iratokat a felebbezésre vonatkozó észrevételek benyújtása, illetőleg az azok benyújtására szabott határidő lejárta után azonnal át kell adni az előadónak a 95. §-ban megjelölt jegyzék mellett. 110. §. Ha a felebbező ellenfele a felebbezésre észrevételeket nyújt be ; ezeknek első példányát a tanácsjegyző az iratokhoz csatolja, második példányát pedig a felebbező félnek a 94. §-ban megszabott eljárás alkalmazásával küldi meg. Ha több felebbező fél külön élt felebbezéssel, mindegyik felebbezőnek külön példányt kell küldeni. 111. §. Az előadó köteles az ügyet a tanács elnökénél előadásra bejelenteni. A tanács elnöke erre meghatározza a nyilvános előadás határnapját. Az ügyet be kell vezetni a tárgyalási naplóba és a nyilvános előadásra kerülő ügyeknek a tárgyalási napló alapján készített jegyzékét az 1893. évi XVIII. t.-c. 174. §-ában meghatározott módon ki kell függeszteni. Az ügyek a tárgyalási napló sorrendében kerülnek előadásra, a tanács elnöke azonban a sorrendet a 33. §. korlátain belül megváltoztathatja. 112. §. Az előadó szóval terjeszti elő az ügyet. Az előterjesztésbe befoglalandó az arra vonatkozó adatoknak előadása, hogy a felebbezés törvényes időben volt beadva s oly határozat ellen van intézve, mely ellen felebbezésnek van helye. Azt a felet, a ki az ügy előadása előtt a tanácselnöknél jelentkezett, a tanácselnök az előadó előterjesztése után különösen hivja fel, kivánja-e kérelmét szóval is indokolni. A tanácselnöknél való előzetes jelentkezés elmulasztása nem szünteti meg a nyilvános előadásra megjelent félnek azt a jogát, hogy kérelmét az előadó előterjesztése után szóval indokolhassa. Mindegyik fél csak egyszer szólalhat fel, azonban az 1893 •' XVIII. t.-c. 143. §-a értelmében a felekhez kérdések is intézhetők. A tanácselnöknek ügyelnie kell arra, hogy a felszólalásokból a fél és az előadó közt vita ne fejlődjék. 113. §. A felebbezés nyilvános előadásától hivatalos jegyzőkönyv veendő fel. A jegyzó'könyv tartalmának — az 1893 : XVIII. t.-c. 57. §-ában foglaltakon kivül — a nyilvános előadás lefolyásának általánosságban való feltüntetésére kell szorítkoznia. A jegyzőkönyvben mindenesetre meg kell említeni : melyik fél vette igénybe az előadó előterjesztése után a felszólalás jogát s mily intézkedést tett a biróság a határozat meghozatalát és közlését illetőleg. Az előadó előterjesztésének, valamint a felek szóbeli előadásának tartalmát nem kell jegyzőkönyvbe venni. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyvvezető, esetleg a tolmács Írja alá. Ha a fél a felebbezést a nyilvános előadás folyama alatt szóbeli nyilatkozattal visszavonja, ez iránti nyilatkozatát a nyilvános előadásról felvett hivatalos jegyzőkönyvbe kell bevenni. 114. §. A mennyiben a 109—113. §-okból más nem következik, a tanácskozás és szavazás a határozat Írásba foglalása és aláírása, valamint a határozat meghozatala utáni kezelési és ügyviteli intézkedések tekintetében a felebbezés szóbeli tárgyalása esetére megállapított szabályokat a felebbezés nyilvános előadása esetében is megfelelően kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az előadó az elintézendő ügyről az ü, sz. 164. és 165 §-aiban meghatározott módon előadmányi ívet készit, mely az ügy számával látandó el és hogy a tanácskozás után a szavazást mindig az előadó nyitja meg véleményének felolvasásával. A határozat tartalmát és az indokolás főbb pontjait az elnök szóval cs nyilvánosan kihirdeti s ha az ugyanabban az ülésben nem lehetséges, a kihirdetés idejét ugyancsak szóval a megjelent feleknek és a közönségnek tudtul adja. 115. §. Ha a biróság az 1893 : XVIII. t.-c. 177. §-a értelmében azt határozza el, hogy az ügyben szóbeli tárgyalás tartandó, a felek a felebbezési tanács határozatának kiadmányán idézendük a szóbeli tárgyalás határnapjára. Ha az ügy előadásánál mindkét fél jelen van és a biróság a szóbeli tárgyalást az erre vonatkozó határozat kihirdetése után azonnal megnyitja, a nyilvános előadásról felvett jegyzőkönyv tárgyalási jegyzőkönyvként folytatandó. II. Felülvizsgálat a kit. járásbíróságok ítéletei ellen. 116. S- A kir. járásb'róság Ítélete ellen használt felülvizsgálati kérelmet felterjesztő jelentést s az ahhoz tartozó iratokat, valamint a később netalán beadott választ a tanács elnöke a felebbezési tanács egyik birájánalc mint előadónak osztja ki a ^6. §-ban említett jegyzék mellett. 117. §. Az iratok hiányos felterjesztése esetén a hiány pótlását az előadó előterjesztése alapján a tanács elnöke rendeli el. Ha pedig a felülvizsgálat visszautasításának esete forog fenn, ez iránt a felebbezési biróság az előadó előterjesztése alapján határoz. 118. §. Az előadásról nem kell jegyzökönyvet felvenni. Az elintézett ügyeket a 79. §. ötödik bekezdésében emiitett jegyzékbe kell beirni. 119. §. A határozat kiadmányát a feleknek az első biróság kézbesiti. E végből az iratokhoz, melyek a felülvizsgálati kérelem elintézése után azonnal küldendők meg az első bíróságnak, a határozatnak ez iratokhoz csatolandó kiadmányán kivül a felek részére szóló kiadmányokat is kell csatolni. O Gk A 111. és 114. §-t a járásbíróságok Ítéletei elleni felülvizsgálati eljárásban is megfelelően kell alkalmazni, azzal sz eltéréssel, hogy az előadmányi ívre reávezetendő az elintézett ügydarab sorszáma is. Felfolyamodás a kir. járásbíróságok végzései ellen. 120. §. A jelen ü. sz. 116., 117., 118. §-ai, továbbá a 119. <?. első első és második bekezdése a kir. járásbíróságok végzései elleni felfolyamodásokra is alkalmazandó. Többire nézve a 79. §. negyedik és ötödik bekezdése szerint kell eljárni. IV. Felebbvilel a felebbezési bíróságok határozatai ellen. 121. §. A kir. törvényszék felebbezési tanácsának ítélete elleni felülvizsgálati kérelmet a felebbezési tanács elnöke terjeszti fe!. Ha azonban a felülvizsgálati biróság felhívja a felebbezési biróságot, hogy a felterjesztett ügyben nyilatkozzék, ebben az esetben az ügyet előadónak kell kiosztani és tanácsülésben elintézni. Egyebekben a 61 — 63. §-okat a 87. §. negyedik bekezdésének szem előtt tartásával a kir. törvényszék határozata elleni felülvizsgálat esetében is kell alkalmazni. 122. §. A kir. törvényszéknek a felebbezési eljárás során hozott végzése ellen intézett, a törvényszéknél beadandó fel olyamodás esetében megfelelően kell alkalmazni a jelen rendelet 65. g át, azzal az eltéréssel, hogy a felfolyamodás az 1893 : XVIII. t-c 130. ij-ának második bekezdéséhez képest csak Írásban terjeszthető elő. Azokat a teendőket, melyeket a jelen rendelet 65. §-a a járásbíróság hatáskörébe utal s mtlyek a jelen §. esetében a törvényszékre hárulnak, a felebbezési tanács elnöke teljesíti. Ha azonban a tanács elnöke a felfolyaínodás előleges megvizsgálása alkalmával ugy találja, hogy a felfolyamodás elkésett s oly határozat ellen van beadva, mely ellen a felfolyamodásnak helye nincsen, az ügyet a 90. § ban meghatározott módon a felebbezési tanács elé terjeszti. Ha a felebbezési tanács a felfolyamodást hivatalból visszautasitandónak találja, a most idézett §. értelmében meghozott éí kiállított határozat a felfolyamodás összes példányainak visszaadása mellett — közvetlenül közlendő a féllel. Ha pedig a felebbezési tanács a felfolyamodást elfogadja, a tanács elnöke a tanács határozatára való hivatkozással és ezen határozat eredetijének az iratokhoz csatolása mellett terjeszti fel az iratokat a felfolyamodás elintézésére hivatott felsőbírósághoz. 123. §. A kir. törvényszéknek a járásbíróság végzése elleni felfolyamodás következtében másodfokban hozott határozata ellen beadott további felfolyamodást a járásbíróságnál kell beadni. A járásbíróság a 65. §-ban foglalt rendelkezések szerint jár el és ha a felfolyamodást elfogadja, ezt az ü. sz. 295. §-ának megfelelően felszerelve a kir. törvényszékhez terjeszti fel. A harmadbirósághoz való további felterjesztés egyszerű jelentés alakjában történik ; a jelentéshez a felérkezett ügyiratok a felebbvitt határozat eredetijével kiegészítve csatolandók. A felterjesztést a 121. §-ban meghatározott módon a felebbezési tanács elnöke eszközli. HARMADIK CIM. Ügyvitel a kir. ítélő tábláknál és a kir. Curiánál. Első fejezet. A felülvizsgálati tanács és a jegyzői iroda. 124. §. A kir. itélő tábláknál és a kir. Curiánál az U. sz. 333 338 §-ai szerint alakított polgári tanácsok közül egy vagy több tanács jelölendő ki, mely az 1893 : XVIII. t.-c. értelmében mint a kir. itélő tábla, illetőleg a kir. Curia polgári felülvizsgálati tanácsa működik. Ott, a hol ily módon több felülvizsgálati tanács van alakítva, az egyes tanácsok folyó I., II., III. számokkal (pl. a kir. itélő tábla 1., II. vagy III polgári felülvizsgálati tanácsa) különböztetendők meg. A felülvizsgálati tanács elnöke az illető tanácselnök vagy tanácsvezetö. A felülvizsgálati tanács elnökének helyettesére és az egyes tanácsülések elnöki teendőinek ellátására nézve a 67. §. második bekezdése megfelelően alkalmazandó. A tárgyalási jegyzökönyveket a tan ácsjegyzők vezetik (ü. sz. 65. sz.). 125. §. A kir itélő tábla, illetőleg Curia felülvizsgálati tanácsa mellé jegyzői iroda állíttatik fel. Ott, a hol több felülvizsgálati tanács van, közös jegyzői irodát lehet szervezni; az egyes felülvizsgálati tanácsok ügyeit azonban elkülönítve kell kezelni s a kezelési könyveket minden tanács részére külön kell vezetni. Ebben az esetben a kezelési könyvek a tanács számával egyezően I., 11., III. számokkal különböztetendők meg. A 70. §. második, harmadik és negyedik bekezdése a felülvizsgálati tanács jegyzői irodájára is alkalmazandó azzal, hogy a törvényszék elnöke helyett a kir. itélő tábla vagy a kir. Curia elnökét, a törvényszéki jegyző vagy aljegyző helyett az ü. sz. 65. §-ában emiitett tanácsjegyzőket kell érteni. 126. §. A törvényszékek Ítéletei ellen intézett felülvizsgálatokéi a 81. §. második és harmadik bekezdéseinek alkalmazásával a XXI. minta szerint lajstrom vezetendő. A sommás eljárásban felmerült felfolyamodások a 82. §. második bekezdésének alkalmazásával a XXII. minta szerint külön lajstromba vezetendök be. A vegyes iratok lajstromát (J.) a 83 §. alkalmazásával a XV. minta szerint kell vezetni. A lajstromokhoz a 84. §. második bekezdésének alkalmazásával a XVI. minta szerint közös betűrendes mutatókönyvet kell készíteni. A felülvizsgálati tárgyalásokról a XXIII. minta szerint naplót kell vezetni A 71—80., 86—90. §-ok a kir. itélő tábláknál, illetőleg a kir. Curiánál is megfelelően alkalmazandók.