A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 24. szám - Ki tartozik előlegezni és fedezni az elhunyt ügyvéd iratai leltározásának költségeit?

A JOG. 191 Második fejezet. A felülvizsgálati tanács eljárása. /. Felülvizsgálat. 127. §. Un a felülvizsgálati tanács elnöke azt találja, hogy a felülvizsgálati kérelmet az 1893 : XVIII. t.-c. 187. §-a vagy 193. íj-ának második bekezdése értelmében vissza kell utasítani, az ügyet a 90. í?. értelmében a felülvizsgáló tanács elé terjeszti, mely ama $-ban körülírt módon jár el. Visszautasítás esetén a felülvizsgálati kérelmet az összes iratokkal s a határozatnak az alsóbiróság és a fél részére szóló kiadmányaival a kir. törvényszéknek kell visszaküldeni, a mely azokat a járásbíróságnak küldi. A visszautasító határozat kiadmányát • járásbíróság kézbesiti a félnek. (1893: XVIII. t.-c. 207. §.) 128. §. A 90. §-ban szabályozott eljárást kell követni akkor is, ha a felülvizsgálati tanács elnöke ugy találja, hogy a felülvizsgálat az 1893. évi XVIII. t.-c 186. §-a értelmében nem annak a bíróságnak hatásköréhez tartozik, a melyhez az iratokat felterjesztették. Ha a felülvizsgálati tanács a saját hatáskörét meg nem állapítja, az iratokat a hozott határozat eredetije kapcsán az 1893 : XVIII. t.-c. 193. §-ának negyedik bekezdésében megszabott módon s külön kísérőlevél, illetőleg felterjesztő jelentés nélkül ahhoz a bírósághoz teszi át, illetőleg terjeszti fel, melynek hatásköréhez a felülvizsgálat tartozik. A felülvizsgálati tanács jegyzője erről a feleket hivatalos levélben posta utján értesiti. A 91. §. és a 93. §. második, harmadik és negyedik bekezdése a felülvizsgálati eljárásban is megfelelően alkalmazandók. 129. S- Az ügy előadásának és tárgyalásának határnapjáról szóló értesítés kézbesítését a felülvizsgálati bíróság eszközli. A határnap kitűzésével egyidejűleg a tanácselnök az ügynek előadót rendel. Az iratokat azonnal vagy legkésőbb a válaszirat beadására megállapított határidő lejártakor jegyzék mellett át kell adni az előadónak. Az iratok megküldése után benyújtott s a 80. §• szerint az iratokhoz csatolandó válasziratot nyomban beérkezése után pótlólag kell megküldeni. A válaszirat kezeléiére nézve a 94. §. határozmányai megfelelően alkalmazandók. 130. §. Az előadó köteles legalább 3 nappal a tárgyalási határnap előtt az iratokat a határozat tervezetével a tanács elnökének a jegyzői iroda utján átadni. A 95. §. negyedik és ötödik bekezdése, továbbá a 96. §. a felülvizsgálati eljárásban is alkalmazandó. 131. §. A felülvizsgálati tárgyalásról hivatalos jegyzökönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv tartalmát illetőleg a 113. §-a irányadó. Az. 18l)3. évi XVIII. t.-c. 198. §-a értelmében a tárgyaláson felhozható utólagos előadásokat nem kell a jegyzőkönyvben megállapítani ; azonban az idézett tcikk 197. §-a éneimében, valamint az igazolás kérdésében megengedett bizonyítás-felvétel eredményét, ha a bizonyítást maga a felülvizsgáló bíróság közvetlenül veszi fel, fel kell venni a jegyzőkönyvbe. A jegyzökönyvet az elnök és a jegyző írja alá. A 111. §. utolsó bekezdése, továbbá a 112. §. a felülvizsgálati eljárásban is alkalmazandó. 132- §. Ha a felülvizsgálati kérelem a felebbezési bíróság ítéletét csupán a perköltség viselésének kérdésében támadja meg, az ügy csak előadásra való bejelentése után vezetendő be a naplóba és az ügy előadásáról nem kell jegyzőkönyvet felvenni. (Folyt, köv.) Vegyesek. Megelőzte a korát. Lapunk egy régebbi számában — írják a »Szeg. Lapok« — említést tettünk arról, hogy a szegedi kir. törvényszék egy rendes váltóperben elrendelte a felperes beidézését és személyes meghallgatását. Ujabban ismét bebizonyította ezen kir. törvényszák, hogy néhány évvel megelőzte a korál, a mennyiben olyan határozatot hozott, a mely csak a későbbi törvényhozási munkálat által fog törvényeken alapulónak tekinthetni. Ugyanis a L. cég felperesnek K. elleni váltóperében alperes L. G. és L. L.-t tanuként kérte kihallgattatni, felperes az ellen azon okból tiltakozott, mivel a céglajs'rom tanúsága szerint ezen személyek a felperesi cég belső tagjai. A kir. törvényszék azonban elrendelte a tanúkihallgatást, ezzel dokumentálva azt, hogy a peres feleknek hit alatt való kihallgatását, a mely az 1893. évi XVIII. t.-cikkben a sommás ügyekre nézve contemplálva van, a maga részéről már most mint helyest alkalmazza. Kimutatás a pozsonyi kir. itélő tábla ügyforgalma és tevékenységéről 1891. évi január hó 1-től májns lió 31-éig bezárólag. Szakosztályok Elintézetlen Elintéztetett Hátralék 1. | Polgári 3,711 3,1^9 582 | 2. | Büntető 1,950 1,626 324 Összesen 5,661 4,755 906 Azon kazánrendőri kihágások elbírálása, melyek az életbiztonságot és az egészséget veszélyeztetik, nem a közigazgatási, hanem a kir. bíróságok hatáskörébe tartoznak. M i n i s t e rtanácsi határozat. A ministertanács a kazánrendőri kihágással vádolt M. Pál révaujfalu.si lakos ellen folyamatba tett ügyben a kir. belügyminister, mint kihágási ügyekben harmadfokú hatóság és a pancsovai kir. járásbíróság között felmerült hatásköri összeütközési esetet megvizsgálván, 1894. évi 4. sz. a. a következőleg határozott: Jelen ügyben az eljárás a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. Indokok: A feljelentett tényállás szerint M. Pál Révaujfalu belterületén működő gőzcséplőgépénél törvényszerű kvalifikációval bíró gépészt nem alkalmazott és azt, hogy gőzkazánja megrepedt, a hatóságnál bejelenteni elmulasztotta. Ezen cselekmény, illetve mulasztás a volt közmunka- és közlekedési magy. kir. ministernek 1886. évi november hó 12 én 22,790. számú rendeletével közzétett kormányrendelet 17. §-ának a) pontja 2. és 9. sorszáma alatt körülírt, az életbiztonság és egészség oltalma végett a gőzgépekre nézve kiadott szabályrendelet megszegése által elkövetett s ugyanazon szakasz szerint az 1879. évi XL. t.-c. 111. §-a értelmében büntetendő kihágást látszik képezni, melynek elbírálását az 1880. évi XXXVII. t.-c. 41. §-a nem utalván a közigazgatási hatóság hatáskörébe, az e miatti eljárásra ugyanazon t.-cikk 5. §-a értelmében annál iukább a királyi bíróság hatáskörét kellett megállapítani, mivel a fenthivatkozott kormányrendelet 17. §-a a kazánrendőri kihágásokat két csoportra osztja: a) pontjában azokat a kihágásokat sorolja fel és utasítja bírói hatáskörbe, a melyek az életbiztonságot és az egészséget veszélyeztetik, melyek közé a most szóban forgó kihágások is tartoznak, míg a b) pontban csak azokat a kazánrendőri kihágásokat utalja a közigazgatási hatóság hatáskörébe, melyek a szabályrendelet valamelyik intézkedését sértik ugyan, de az életbiztonságot és egészséget,nem veszélyeztetik. XKi tartozik előlegezni és fedezni az elhunyt ügyvéd iratai leltározásának költségeit i Egy kir. járásbíróság, mely a törvény értelmében a székhelyén kívül elhalt ügyvéd iratai leltározására hivatott, utasította az ügyvéd özvegyét, hogy a kiküldött aljegyző 7 frtban megállapított díjait és költségeit 8 nap alatt és végrehajtás terhe mellett előlegezze, majd későbben, hogy a 2t) frt 50 krban megállapított költséget végrehajtás terhe mellett fizesse be. A bíróság ezen intézkedése alkalmából a budapesti ügyvédi kamara felterjesztést iutézett az igazságügyministerhez, a melyben azt sérelmesnek jelentette ki. Hivatkozott arra, hogy ezen iratleltározás a közérdekben történik, hogy mindenki nyugodt lehessen az iránt, hogy iratai megbízható gondos kézre vannak bizva, akkor, midőn erről az ügyvéd nem gondoskodhatik, nehogy a jogkereső közönséget addig is, míg új képviselőt nevezhet, valamely ténykedés elmulasztása által hátrány érhesse. Ennélfogva a leltározásnál felmerült díjak és költségek nem terhelhetik az elhalt ügyvéd örököseit, hanem a bírói iroda-átalányból fedezendök. Kérte a kamara, hogy a minister a bíróságokhoz hasonló értelmű körrendeletet intézzen. Az igazságügyminister 43,774/93. sz. rendeletében értesítette a kamarát, »hogy az ócsai királyi járásbíróságnak kifogásolt eljárása az 1874 : XXXIV. t.-c. 37. §-a alapján kifejlődött állandó gyakorlatnak megfelel és hogy tekintettel arra, miszerint az ügyvéd feleinek iratait és értékeit híven megőrizni és sértetlenül kiadni tartozik, az ennek biztosítása céljából szükséges leltározás költségei az államkincstár terhére, ily irányú törvényes rendelkezés hiányában át nem vállalhatók.« A budapesti ügyvédi kamara, miután az általa elfoglalt elvi álláspontot az állandó gyakorlatra való hivatkozással megdöntve nem látta, újból felterjesztést tett a ministerhez, a melyben kifejtette, hogy habár az ügyvéd a fél iratait híven megőrizni tartozik, ez a kötelezettség nem hárul át örököseire, kik az ügyvédi rendtartás szabványainak alávetve nincsenek, így tehát az elhalt ügyvéd iratai leltározásának költségei sem terhelhetik. Hozzájárul ehhez, hogy az 1874 : XXXIV. t.-c. 37. §-a az által, hogy \ leltározás tekintetében a rögtöni intézkedést teszi a kamara kötelességévé, sőt az esetben, ha a kamara székhelye távolabb esik, az azonnali intézkedést az illetékes járásbíróság feladatává teszi, nem tehető függővé attól, hogy az elhunyt ügyvéd örökösei, kiknek személye esetleg hosszabb hagyatéki eljárás utján állapitható meg, akarják-e vagy képesek-e a költségeket előlegezni és fedezni, kifejtette továbbá a kamara felterjesztésében, hogy az ügyvédség »az állam által felállított törvényes intézmény, mely a jogkereső közönség érdekeinek megóvása szempontjából bizonyos tekintetben állami felügyelet alatt áll, melynek egyik lényeges tulajdona az, hogy a jogkereső közönség ez intézményben a szükséges garan tiákat megtalálja, a mely garantiákat épen ezért nem lehet a kar kötelékén kívül álló személyek jóakaratától és vagyoni képességétől függővé tenni. E törvényben gyökerező biztosítékot a jogkereső közönség csak ugy találhatja meg, ha az állam a közérdekben a leltározás hivatalos közegeinek költségeit előlegezi és fedezi.« Az igazságügyminister azonban még ezen indokokat sem vette figyelembe. A ministerí rendelet, melynek indokolása eléggé sajátságos, egész terjedelmében következőképen hangzik : »5,848/I.M./1894. szám. A kamara f. é. január 26-án 29. sz. a. kelt felterjesztésében az 1893. december 28-án 43,774. sz. a. kelt rendeletemnek hatályon kívül helyezését -és a bíróságokhoz intézendő körrendeletbeu annak kimondását kérte, hogy az elhalt ügyvéd ügyvédi iratainak és értékeinek leltározása folytán felmerülő díjak és költségek a bíróságok irodai átalányából fedezendök. Értesítem a kamarát, hogy a felterjesztésében felhozottak nem győztek meg a kamara kívánságának jogosságáról, mert az általános jogelvek szerint a megbízottnak örökösei is felelősek a jogelődük által a megbízótól átvett iratokért és értékekért, illetve az ezek hiáuyából származó károkért az örökség erejéig. Ennélfogva az 1874 : XXXIV. t.-c. 37. §-ában előirt intézkedések nemcsak a jogkereső közönség érdekeinek megóvása szempontjából szükségesek, hanem bizonyos tekintetben az örökösök javára is szolgálnak.